Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-77
Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 1936 január 22-én, szerdán. 47 helyzetre és megtaláltam. Az elosztásnál 75 százalékot a fővárosban és a főváros környékén levágott állatokból ezek a vágatással megbízott hivatalok kapnak, 25%-ot az összes magyar faluk és kisgazdák, szegények. Itt nemcsak a pesti és a pestkörnyéki ipari hizlaldáknak hajtotta a hasznot a Külkereskedelmi Hivatal, hanem egyúttal abba a bizonyos 25%-ba^ bele nem férő sertésmennyiséget belekényszeríti a bizományosok hálójába, úgyhogy a mezőgazdaságot itt dupla sérelem éri. (Horváth Zoltán: A kisgazda 25-öt kap!) A vidéken, így Debrecen környékén az öt nagy csoport egyike, a Hangya vásároltatta fel a sertéseket. Feltételezem, hogy más vidékeken pedig ennek az öt nagy pénzesoportnak mindegyike külön-külön! (vitéz Scheftsik György: Nem jól tették?) Mielőtt az összevásárlás történetére rátérnék, fontos, hogy előbb megemlékezzem arról, hogy engem semmiféle ellenszenv ezzel a keresztény szövetkezettel szemben nem vezet, ezt méltóztassék szintén tudomásul venni és beszédemet így elbírálni. (Zaj. — Elnök csenget.) A Hangya szövetkezet egy felvásárlót megbízott, aki a falvakat bejárja és 64 fillér körüli áron vette meg kilónként a sertéseket. Nagyon sok esetben ugyanazzal a gazdával be fuvaroztatta és átmérette 80 filléres áron egy 4—5 tagból összeállt hentestársaságnak, akik azt levágták, szóval vér, szőr és bél nélkül kifagyasztva vagonba rakta és 112 fillérért számolta el az a bizonyos Magyar Szövetkezetek Húskiviteli Egyesülete. A magyar gazda nagyon természetesen a meghízlalt. kilónként 90—94 fillért érő sertéséért 64—70 fillért kapott. (Br. Berg Miksa: Ki vitte el a többit? — Fábián Béla: Ki kereste a többi pénzt?) Méltóztassanak gondolkozni és megtudják, hogy ki. (Fábián Béla: Már gondolkoztam és mégsem tudom!) De, hogy a gyermek biztosabban elvesszen a sok bába közt, hatodik bába is került Debrecenben, a Vásárpénztár és a Kuczig részvénytársaság, (Fel-, kiáltások: Micsoda?) amely 1916-ban létesült. Ez a Kuczig részvénytársaság, amely gazdaés hentesemberekből alakult, kereskedelmi társaságnak indult és természetesen átcsúszott egy pénzcsoport markába. A panaszok Özöne zúdult^ rám. mélyen t. uraim és a panaszok igazolásával jöttek hozzám a különböző vidékekről. Itt van egy egész-csomó nyilatkozat, amelyben igazolják ezek a szegény parasztok, hogy 64—70 fillér közötti árat kaptak sertéseikért. Itt van egy másik nyilatkozat, amelyben igazolják, hogy 80 filléres áron adták át a hentesnek a sertést. (Br. Berg Miksa: Élősúlyban?') Tgen, élősúlyban. A iparkamara később a felzúdult hentesek ostromlására, átvette az elosztást. Itt van az iparkamarának egy csomó jegyzőkönyve, amelyek igazolják, hogy milyen rosszul voltak ezek elosztva s hogy az a bizonyo^ Kuczig részvénytársaság, az általa kiszállításra kerülő sertések milyen nagy tömegét tudta levágni. A hentesszakosztály jegyzőkönyvei azt igazolják, hogy igen sok ferdeség csúszik be. Nem tudják ugyan a parasztok, hogy miért kell ezt nekik a Hangyával lebonyolítani, de mindenesetre roppant kényszerhelyzetben érezték magukat. A Hangya eszközli a levágást. A vásárpénztár vezetősége ezekkel a szegény kis apró hentesekkel fejeniként ezer pengőt akart csak azért letétetni, hogy elvegye a kedvüket a vágástól. Mesterségesen előidézett terror ez. A debreceni vásárpénztár vezetőjét Szőllős Ármint összeférhetlenséggel lehet vádolni azért, mert ő magának tartja fenn az ilyen kivitelre fenntartott sertések egészségügyi megvizsgálását. A Hangya fixáron adja át ezeket. Ezt kifogásolják ezekben a nyilatkozatokban és még sok más ilyen dolgot. A december S-ika és 5-ike között a kimutatás szerint 7474 sertést vágtak le és ennek a mennyiségnek háromnegyedrészét szállították a Kuczig-részvénytársaság címén. (Felkiáltások balfelől: Ki az a Kuczig?) Ez egy pénzcsoport. Rendkívül nehezményezik ezek a szegény Jhentesek a debreceni vásárpénztár eljárását az elszámolás terén, mert például egy 1100 pengős elszámolásban 53 pengőt számítanak kezelési díj címén és egy másik 740 pengős elszámolásban 49 pengőt ugyanezen a címen és így tovább. Mélyen t. Ház! A szövetkezeti gondolat, amelyet az Országos Mezőgazdasági Kamara és annak vezetősége meghonosítani szándékozik, olyan pompás gondolat, amelyet minden szociálisan érző és gondolkozni tudó embernek feltétlenül meg kellene szívlelnie. Ennek a gondolatnak hatása alatt alakult meg Debrecenben a Tiszántúli Mezőgazdák Bevásárló és Értékesítő Szövetkezete. Amikor ez a szövetkezet 64—70—78, sőt 80 fillért is ad a sertés kilójáért, ugyanakkor, mint a szövetkezeti gondolat megrestesitője és hirdetője még utólag vissza, J s térít három-négy pengőt, úgyhogy a falusi emberek Bihar, Szabolcs és Hajdú, megyében nem tudnak hova lenni az örömtől, amikor hozza nekik a posta azt az 5—6—8—10 rengőt. Az ilyen szövetkezeteket méltóztassanak mindenkor támos-atásra méltóknak tartani. Ezekkel a kérdésekkel kívántam foglalkozni és az elmondottakat mintegy panaszként terjesztettem elő azért, hogy méltóztassanak azokat meoszívlelni. Sajnos, a miniszter urak nem voltak itt és ísry nem tudtam előttük mondani el interpellációmat, de várom szíves válaszukat. Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi. valamint a kereskedelem- és köztekedésüsrví miniszter uraknak. Bejelentem a t. Hágnak, ho°-y Szé^henví GyÖra-y prof és Mn/pe Sándor képviselő urak internen áci óik at töröl+ék. A Ház a Ideien test tudomásul veszi. Következik Dulín Jenő kéovi 1 ?* 1 ^ úr interpellációja a. k^mánVhoz e^ves köhivatalnokok fe<?velmi felelős*sé'e*revonása táreryában. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz: 1. Van-e tudomása a kormánynak arról hogy a legmagasabb kes-yelem folytan számos közalkalmazott is részesült amnesztiában, aminek következményeként az ellenük folyamatbatett bűnvádi eljárás megszűnt? 2. Minthogy a legmagasabb kegyelem csupán a büntető következményeket hárítja el, magát a bűnvádi eljárásra okot szolgáltatott tényt azonban meg nem történtté nem teszi, hajlandó-e a kormány a közhivatal tekintélyével össze nem egyeztethető cselekményt elkövetett közalkalmazottali kai szem ben ( a legszigorúbb fegyelmi eljárást megindítani, hogy azok az egyének, akik magatartásuk folytán^ a köztiszteletre és bizalomra méltatlanná váltak, a közszolgálatból a közszolsrálat érdekében és a közvélemény megnyugtatása végett eltávolíthatók legyenek? Dulin Jenő s. k.« n '-\ v\ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó!
