Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

44 Az országgyűlés képviselőházának béli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Propper Sándor képviselő úrnak a 48 órás munkahétre és a minimális munkabérekre vonatkozó kormányrendelet végrehajtása és kiterjesztése tárgyában elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Propper Sándor országgyűlési képviselő úrnak a negyvennyolcórás munkahétre és minimális munkabérekre vonatkozó kormányrendelet végrehajtása és kiterjesztése tárgyában a képviselőház 1935. évi november hó 20-án megtartott ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: A m. kir. minisztériumnak 1935. évi 6660. számú rendelete felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy addig is, amíg az ipari és kereskedelmi vállalatoknál alkalmazott személyzet munkaidejét, illetőleg az említett vállalatoknál alkalmazott munkavállalók legkisebb munkabérének megállapítását törvény nem szabályozza, egyes iparágakban a munka zavartalanságának biztosítása céljából a munkavállalók heti munkaidejét illetőleg a legkisebb munkabéreket rendelettel szabályozhatja. ügyetértek az interpelláló képviselő úrral abban, hogy a munkaidő és a legkisebb munkabér kielégítő, modern szabályozására szükség van és a t. képviselő úrnak is el kell ismernie azt, hogy ezen a téren a kormány úttörő intézkedéseket tett. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az elhatározott intézkedéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha azok végrehajtását a gazdasági előfeltételek lehetővé teszik. Elhamarkodott, kellőleg elő nem készített szabályozás a termelésben zavart okozhat, ami a munkásság foglalkoztatására is kihat. A kormány felfogása szerint a munkaiidő és a legkisebb munkabér szabályozása terén a munkavállalói, termelői és fagyasztói érdekek megvizsgálása után, megfontoltan, fokról-fokra kell előrehaladni. A 48 órás heti munkaidő és .. a legkisebb munkabérek megállapítása tárgyában kiadott rendeleteket a t. Képviselőház bizonyára ismeri. Mégis méltóztassék megengedni, hogy azokat összefoglaljam és rövtliden vázoljam a legközelebbi programmot. Ami a 48 órás heti munkaidő bevezetésének kérdését illeti, az asztalos iparban az erre vonatkozó rendelkezés az egész országra kiterjedik hatállyal megtörtént s amint már korábban többször kijelentettem, ezt az intézkedést követni fogja hasonló rendelkezés más iparágakban is. Kívánatosnak látszott azonban a kiadott rendelet hatásának a figyelemmel kísérése, mert úttörő intézkedésről volt szó s így a munkavállalók szempontjából sem közömbös, hogy annak eredményei ml'lyen gazdasági következményeket vonnak maguk után. Az asztalosiparban szerzett tapasztalatok alapján örömmel állapítom meg, hogy a munkanélküliség csökkent, ebből a szempontból tehát az eredmény megnyugtató. A rendelet kibocsátása után az is megállapítható volt, hogy az egyes intézkedések nem minden tekintetben kielégítőek, s azokon bizonyos változtatásokat^ kell tenni, mert a munka, illetőleg a termelés zavartalanságának biztosítása azt szükségessé teszi. A kárpitosiparra vonatkozólag a 48 órás 77. ülése 1936 január 22-én, szerdán. heti muinkalidő bevezetéséről szóló rendelet már ezeknek a szempontoknak fegyelembevételével készült el, s azt az érdekelt miniszter urak hozzájárulása után azonnal ki fogom bocsátani. A kárpitosipari rendelet megjelenése után sor kerül egyéb iparágakban is a negyvennyolcórás munkaidő bevezetésére. Téves az interpelláló képviselő úrnak az az állítása, hogy a megyvennyolcórás munkahét bevezetését a munkaadó és munkás érdekképviseletek több iparágban egyértelműen kérték. A kormány elhatározását mindenesetre megkönnyítli, ha az érdekelt munkavállalók és munkaadók a munkaidő szabályozásának kérdésében egyetértenek. A munkaadók és munkavállalók megegyezése azonban nem kötheti feltétlenül a. kormányzatot, mert a kormány elhatározása az összes gazdasági tényezők beható mérlegelésétől függ. A negyvennyolcórás^ heti munkaidő bevezetése tárgyában egyébként törvényjavaslat készül. Remélem, hogy azt a jövő évben az országgyűlés elé terjeszthetem. A legkisebb munkabérek megállapításának kérdését, illetőleg megtörtént az intézkedés a megállapításra hivatott bizottságok megalapításával az asztalos-, kőműves- és ácsiparban. Ezek a bizottságok a budapesti kereskedelmi és iparkamara területére illetékesek. Az asztalosiparban törtéait bérmegállapításra vonatkozó határozatot, amely Budapestre és a környező városokra, illetőleg községekre terjed ki, már régebben megerősítettem. Ez a bizottság' a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egész területére megállapította már a legkisebb munkabéreket és a hozzám érkezett jelentés szerint a határozatot az érdekeltségeknek kiküldte^ felszólalási joguk esetleges érvényesítése céljából. Amint a bizottság az iratokat elénk terjeszti, a felülbírálat iránt azonnal intézkedni fogok. Az asztalosiparban fizetendő legkisebb munkabérek megállapítására hivatott vidéki kamarai bizottságok kinevezése előkészítés alatt áll, a jelölések — egy kivételével — beérkeztek. A kőművesipari bérmegállapító-bizottság ugyancsak Budapestre és a környező városokra és községekre^ szintén megállapította a legkisebb munkabéreket, a határozatot megerősítettem. Megtörtént a bérmegállapítás az ács iparban is. Budapestre és környékére kiterjedő hatállyal. Ezt a határozatot is megerősítettem. A két megerősített határozat dec. 9-én lépett hatályba. A szóbanforgó két bizottság már hozzákezdett a legkisebb munkabéreknek a budapesti kereskedelmi és iparkamara egész területére való megállapításának munkálataihoz, de éppen az Építőipari Munkások Országos Szövetségének, a Szociáldemokrata Szakszervezeteknek írásban előterjesztett kérelmére a tárgyalásokat elnapolta abból a célból, hogy a különböző helyeken ezidőszerint szokásos bérekre vonatkozó adatokat beszerezhesse. A bérmegállapító-bizottságnak ugyanis az 52.000/1935. K. M. számú rendelet értelmében kötelessége vizsgálat tárgyává tenni a tényleg fizetett béreket abból a szempontból, hogy azok nem túl alacsonyak-e. Amíg tehát ezek az adatok rendelkezésre nem állanak, a bérmegállapítás iránt határozatot hozni nem lehet. A közeli napokban fog megtörténni a szabó- és ruhakonfekcióiparra vonatkozólag a j legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottság kinevezése, amely intézkedéssel a