Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

Az országgyűlés képviselőházának 77 felelősséggel tartozik érte a kultuszminiszter úr, hogy ezek jövedelmei befolyjanak. Még kevésbbé látja okát a kultuszminiszter úr annak, hogy a birtokra vonatkozólag szigorú vizsgálatot indítson, mert hiszen az interpelláló kép- ] viselő úr sem hozott fel egyetlenegy adatot sem arra, hogy itt valami visszaélés történt volna. Szigorú vizsgálatra pedig ok és alap egyedül ekkor lenne. Ugyancsak nemmel kell válaszolnom arra a kérdésre is, hogy: »Hajlandó-e a kultuszminiszter úr kormánybiztost kiküldeni?« Ez a kérdés azoknak a kezében van, akikre a törvény ezt bízta és akik ezeket a kérdéseket és ügyeket a legkorrektebben, a leghelyesebben, a legjobban intézik, nincs tehát semmi ok arra, hogy ezek kezéből kivétessék és egy kormánybiztos kezébe adassék. Különben is egészen szokatlan volna, hogy egy 3000 holdas birtok bérletének kérdésében kormánybiztos küldessék ki. T. Ház! Azt hiszem, ezekben teljesen meg is feleltem az interpellációban felvetett kérdésekre. A magam részéről csak még néjiány szót kívánok ezekhez hozzátenni. Az egyik dolog, amit meg akarok említeni, az, hogy azok a kérdések, amelyeket t. képviselőtársam felvetett, azok az esetleg vitás kérdésiek, amelyekkel interpellációját bevezette, hogy tudniillik; tartozik-e valaki, vagy nem tartozik, jogos-e a követelés, vagy nem jogos, egytől-egyig mind olyan magánjogi természetű kérdések, amelyek a bíróságokra tartoznak. Egyetlen fillér jogtalanul követelt haszonbért sem fog egyetlen bíróság sem megítélni és egyetlen fillér nem jogos haszon bérkövetelés miatt sem fog a bíróság végrehajtási eljárásokat folyamatba tenni és folytatni. Meg kell azonban még említenem azt is. hogy ezeket az ügyeket a kultuszminiszter úr igenis a méltányosság, a jogosság, az igazság, de egyben «az emberiesség és az észszerüség követelményei és szempontjai szerint fogja intézni ezután is, úgy, amint intézte eddig is. Ezek a szempontok azonban egyrészről tiltják azt, hogy valami drákói szigorral járjon el a nehéz helyzetben levő haszonbérlőkkel szemben, — eddig sem járt el velük szemben így és nem fog eljárni így ezután sem — de ezek a szempontok másrészről viszont azt parancsolják, hogy ennek a birtoknak állagát, értékét és jövedelmezőségét a kultusztminiszter úr felelősségének megfelelően 'megvédelmezze. En azt hiszem, hogy ha ebben a szellemben kezeltetnek ezek az ügyek, úgy, mint eddig is kezeltettek, akkor a kezeléssel szemben semimiféle panasznak nincsen jogosultsága; minthogy pedig ezek az ügyek így kezeltettek, kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Mielőtt interpellációmat a képviselőház elé hoztam, 1935 augusztus 6-án tizennégy sárszentágotai bérlőnek tanuk által aláírt jegyzőkönyvét juttattam el postán ajánlva a miniszter úrhoz, azonfelül pedig október 1-én pótlólag még öt jegyzőkönyvet juttattam el a miniszter úrhoz. Az igen t. államtitkár úr azt mondotta, hogy vizsgálat megindítására semmiféle nyomósabb okot nem lát és így szükségtelennek tartja elrendelni a vizsgálatot. Szabad legyen ezekből à jegyzőkönyvekből egyes részleteket ismertetnem... (Tasnádi Nagy András: Milyen jegyzőkönyvek? Bírósági jegyzőkönyvek?) Nem. ülése 19 $6 január 22-én, szerdán. 41 Panaszjegyzőkönyvek. (Tasnádi Nagy András: Ki vette feli — Kassay Károly: Akárki! Aláírták és tanuk előtt vallották!) Az illetők ta-, nuk előtt, aláírták és a bennük foglaltakért teljes mértékben vállalják a felelősséget. (Tasnádi Nagy András: Magánjegyzőkönyvek!) Végtére — mondom — csak egyes tételeket kapok ki ezekből a jegyzőkönyvekből. Küldtem a miniszter úrhoz annakidején egy jegyzőkönyvet, amelyben Kiszler Ádám és Kiszler Adámné sárszentágotai bérlők, akik a jegyzökönyvet tanuk előtt aláírták,, azt mondják az 1933 május hó 2-án a közalapítvánnyal kötött szerződésben foglaltakra vonatkozólag, uogy a szerződés szerint száz magyar hold bérlemény után haszonbért és adót félévenként 5Ö0 pengőt fizettek. 1934 október 1-től már csak 70 magyar hold bérletet hagytak meg nekik, ellenben 568 pengőt, szóval többet kell nekik fizetniük. Gyerünk tovább. Egy másik jegyzőköinyvihen Lelkes István, akinek 10 tagú családja van, többek között a következőket mondja (olvassa): »...dacára annak, hogy felmértem egész bérleményemet hivatalos személyek előtt és Agy rájöttem, Ihogy 56 magyar hold hiányzik a bérletemből, azonkívül a szerződésben feltüntetett négy magyar hold kerti föld is hiányzik és a miajorud varból is...« (Tasnádi Nagy András: 50 magyar hold?) Gyerünk tovább. Ugyancsak a miniszter úrhoz juttattam el eredetiben a következő jegyzőkönyvet is. Ezt csak azért hozom fel, mert az államtitkár úr azt a kijelentést tette, hogy nem látott okot a vizsgálat megindítására. Az én felfogásom szerint ezekben az aláírt jegyzőkönyvekben már eddig is feltüntetett adatok elég okot adnak arra, ihogy a vizsgálat .mejgindíttassék. De tovább megyek; itt van Kalmár István négygyermekes családapa jegyzőkönyve (olvassa): »További panaszom az, hogy elvettek tőlem 1200 hold legelőt, elvettek 3000 hold szántóföldet. Utópanaszotm, hogy amikor az 1934 október 1-én rámerőszakolt újabb szerződés ellen panaszt emeltem, akkor Okányi felügyelő gúnyosan azt válaszolta: iha neon tetszik az új szerződés, takarodjék ki a ibérletből.« Ennek az Okánylimak a szerepére később még rá fogok térni. Gyerünk tovább, t. Képviselőház. Itt van egy jegyzőkönyv, lamelyben Németh Sándor tízgyermekes családapa, többek között a következőket mondja: Annak ellenére, hogy 47 holdat (szerződésileg jogosan bérelünk és 47 'hold után haszonbér, adó és közteher gyanánt 450 pengőt fizetünk félévenként, mégis most, 1935 október 1-én hét magyar hold földet elvettek tőlünk, elvettek azonkívül 1700 öl rendes kerti földet, elvették a major kertet, a konyhakertet, mintegy 500 ölet, elvettek azonkívül istállót, magtárat és legelőt. Ha mindez nem elég, akkor a továbbiakban Juhász Bálint nyolcgyermekes családapa jegyzőkönyvéből, amelynek eredetijét 1935 októberében a 'miniszter úrhoz juttattam el, olvasok fel egypár adatot: »1934-iben a közalapítvánnyal kötött szerződésem értelmében 100 magyar hold bérletére vagyok jogosult és a bérlemény után adót, haszonbért, közterhet félévenként 1000 peng&t fizettem. 1985-ben egy újabb tranzakció volt és — amint a jegyzőkönyvből kiviláglik — a rámerőszakolt új szerződés szerint már csak 52 holdat hagytak meg a bérletből, a haszonbér, adó és közteher mégis 782 pengő. Nemcsak a bérelt föld felét vették el, hanem a