Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

42 Az országgyűlés képviselőházának szerződésben biztosított (következő dolgokat is: egy szobát, egy konyhát, egy nagy kamrát, istállót, magtárt, kocsiszínit, majorkertet, házikertet.« Nem akarom a t. Ház idejét jegyzőkönyvek ismertetésével igénybe venni. Mikor ezeket a jegyzőkönyveket megkaptam s mikor ezek az emberek hozzám jöttek, első dolgom volt,

[r hogy lojalitásból az illető kerület képviselőjének, Jurcsek Béla képviselőtársamnak szóltam ebben az ügyben, ö maga is kijelentette, hogy ebben az ügyben már interveniálás történt a hercegprímás úrnál is, azonfelül a kultuszminisztériumban is több irányban. Mikor ezek az emberek hozzám jöttek, azt mondtam, hogy: tessék ezeket a panaszokat jegyzőkönyvbe venni és azokat aláírni, hogy én a miniszter úrhoz eljuttassam. Tisztelt Kelemen képviselőtársam, nekem az volt az érzésem. — nem vagyok jogász — hogy ha jegyzőkönyvekben a miniszter úr illetékes ügyosztályának •működését ilyen súlyos kitételekkel illeti... (Kelemen Kornél: Mit ért az alatt, hogy elvették? Talán elrabolták? — Rassay Károly: Nyilvánvalóan, új szerződésre kényszerítették. En így értettem első hallásra!) Azt vártam, hogy a t. miniszter úr vizsgálatot fog indítani., Magam is jártam az illetékes ügyosztálynál, magam is érdeklődtem ezekben a dolgokban és a kultuszminisztériumban Mészáros államtitkár úr azt mondta, hogy Okányit, aki ott mint felügyelő és megbízott szerepel, egyáltalán nem ismeri, mert Tbeodorovits a felügyelő. • Tovább megyek, t. Képviselőház! Az államtitkár úr azt mondta, hogy kimozdítások még nem történtek meg. En ezt akceptáltam, mert végrehajtási eljárások vannak folyamatban. Méltóztatik tudni, a parasztember ragaszkodik, a földhöz, különösen, ha olyan vidéken él, mint Sárszentágota, ahol nines föld; éppen azért utolsó lehelletéig ragaszkodik a földhöz; most pedig a perek légiója indult meg, naprólnapra folynak a tárgyalások ezen a téren s ezek az emberek jóformán maguk sem tudják, hogy mivel tartoznak. Itt volt egy bérlőszövetkezet, amely megbukott és sok ember pénze odaveszett. Ezért írtam interpellációmban azt a kitételt, hogy önhibájukon kívül jutottak ilyen súlyos helyzetbe. Voltak különböző átértékelések, gabonaés különböző más alapon fizettek ezek az emberek egyidőben adót, innen származtak ezek a fantasztikus hátralékok, elszámolási differenciák. Egy rendes bérleti szerződésnél, ha egy gazda bérbeadja földjét, vagy ha egy bankról van szó, az az eljárás, hogy a kimutatást megküldik legalább minden félévben arról, hogy a bérlő mivel tartozik és mit követel. Ezek a nyomorult emberek, mondom, nem jogtudósok, nem jogászok, hanem egyszerű, becsületes, derék magyar parasztemberek. Érdeklődni próbálnak, fogalmuk sincs arról, hogy mivel tartoznak, ellenben az az Okányi nevezetű úr, akiről azt sem tudja senki, hogy kicsoda, micsoda, állandóan terrorizálja és fenyegeti őket. Kérem beszédidőmnek öt perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárult. Dinnyés Lajos: T. államtitkár úr, hogy milyen anomáliákat követnek el, azt a múlt ülésen már felhoztam, most csak egynek, Kiszler Ádámnak az esetét mondom el. 834 pengővel tartozott, a jogügyi igazgatóság végrehajtási eljárást indított ellene, 120 pengő lett csak a 77. ülése 1936 január 22-én, szerdán. költség és 954'15 pengő követelésre 2804 pengő értékű állatait és raktárkészletét lefoglalták, az illető Okányi úr diszponál felettük és ő uralkodik ott teljhatalmúlag. Amikor ez a panasz legelőször itt szóvátétetett, ő még mert fenyegetőzni, hogy majd az illetőket ki fogja mozdítani a bérletből. Mélyen t. Képviselőház! Én erre a kérdésre az államtitkár úr válaszával, sajnos, nem tudok pontot tenni és nem tudom befejezettnek tekinteni az ügyet, hanem kénytelen vagyok ebben a dologban továbbmenni. Majdnem félesztendő telt el már e dolog óta és ezek a nyomorult emberek ma is a legnagyobb kétségbeesés közepette vannak ott, a legnagyobb bizonytalanságban. Ha ez az alapítványi birtok nem tudom milyen uzsorásé, vagy privátemberé volna, nem szólnék róla, de ez egy közületi vagyon, amelyet a minisztérium kezel, számfejt és vezet Szeretném látni ezeket a szerződéseket, szeretném tudni, mi van ezekben a szerződésekben. Itt csak annyit látok a kivetésben, hogy felügyeleti díj fejében is fizetnek tetemes és jelentős összegeket. Mondom, itt a kultuszminisztériumról van szó, a közalapítvány vagyonáról van szó. (Felkiáltások: Közvagyon!) Éppen azért, mert közvagyon, (Zaj.) ebben a kérdésben egyszer tabula rasat kell csinálni. (Zaj. — Elnök csenget. — Rupert Rezső: Jóravaló, szegény, alázatos nép!) Éppen azért, mert közvagyonról, mert ilyen kisemberekről, nincstelenekről van szó, akik egy talpalatnyi földet nem mondhatnak a sajátjuknak, kértem én miniszteri biztos kiküldését (Gr. Festetics Domonkos: Stolpa nagyon jól meg fogja csinálni!) hogy ez a kérdés rendeztessék, mert a minisztériumnak nem lehet célja, hogy ezeket az embereket a végső kétségbeesésbe döntse. Ettől függetlenül, ezzel a kérdéssel magának Fejér megyének főispánja is foglalkozott, ö is belátta ennek a helyzetnek tarthatatlanságát és nehézségeit, de sajnos, mindezideig — tegnap is voltak nálam ebben az ügyben emberek — imás nem történt, mint hogy a végrehajtási eljárás folyamtban van. Végtelenül sajnálom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kultuszállamtitkár úr válaszát ebben a kérdésben tudomásul vehessem. Éppen azért, mert az ő válaszát nem tartom kielégítőnek, tovább folytatom a dolgot és! tovább fogok mennii: azon az úton, amelyen elindultam. Meggyőződésem és hitem, — most már 100 százalékban — hogy ezeket & szerencsétlen embereket nagy igazságtalanság érte és éppen ezért hoztam ezt a kérdést a Ház elé, hogy a kultuszminisztérium ezeket az anomáliákat és injuriákat, amelyek őket érték, reparáltasisa és reparálja a saját hatásköréin belül. Mivel pedig az államtitkár úr válaszát nem találtam kielégítőinek és nem találtam olyannak, hogy ezt a kérdést véglegesen rendezné, a választ, sajnálattal, nem vehetem tudomásul. Elnök: Az államtitkár úr kíván nyilatkozni. Tasnádi Nagy András államtitkár: T. Képviiiselíoház ! Interpelláló képviselőtársam nem veszi tudomásul a választ és az őt inem elégíti ki, mert — szerinte — nem tartalmazza ennek a kérdésnek a rendezését. Az interpellációra adott válasznak azonhan nem az a feladata, hogy a kérdést rendezze, hanem, hogy a felvetett kérdésekre a felvilágosítást megadja. T. képviselőtársaim! három kérdést intézett a kultuszminiszter úrhoz és én mind a háromra megadtam a választ. En nem mehetek itt bele abba, — nem is tartozik a Ház elé — hogy egyes