Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 94-. ü 6 jelent meg 1935 március 31-e után, vagyis az általános képviselőválasztások időpontjánál későbben. Ez az időrend szerint utolsó 6 rendelet tárgyánál és jelentőségénél fogva sem áll vezetőhelyen a felsorolt rendeletek között, vagyis az ország választóközönségének módjában volt már a múlté vi általános képviselőválasztások alkalmával állást foglalnia nemcsak a kormány politikája, hanem ennek keretében a felsorolt rendeletek túlnyomó részének tekintetében is. Most a t. Házon van az állásfoglalás sora. Tisztában vagyok vele, hogy a t. Ház állásfoglalása részben s talán elsősorban szintén politikai kérdés, amelyet a kormány iránt érzett bizalom vagy bizalmatlanság dönt el. A kérdésnek ezt a szubjektiv részét tárgyilagosságra törekvő előadói ismertetésemben nem kívánom tovább fejtegetni. Kötelességemnek tartom azonban, hogy rámutassak a kérdés objektív oldalára, azokra a tárgyilagos szempontokra, amelyeket szerény véleményem szerint nemcsak a 33-as országos bizottságnak kell mérlegelnie, hanem politikai pártállásra való tekintet nélkül a t. Ház minden egyes tagjának is, mielőtt a felsorolt rendeletek tekintetében állást foglal. Mert egyben tárgyilagos bírálatot kell gyakorolnia arra vonatkozólag is, hogy a kormány a felsorolt 70 rendelet kiadásával szolgálta-e és helyesen igyekezett-e megvalósítani azokat a közérdekű nagy célodat, amelyekinek érdekében a törvényhozástól olyan széleskörű jogot kapott. Érdemben is bírálatot kell tehát gyakorolnia a kiadott rendeletek felett. Ezt a tárgyilagos bírálati eredményt éppen az alkotmányosság érdekében nem szabad a politikai bizalom vagy bizalmatlanság eleve eldöntött kérdésétől tenni függővé s éppen azoknak a közjogi szempontoknak alapján kell biztosítani, melyeket beszédem elején említeni bátor voltam. Ennek a tárgyilagos kritikának alapján tartom kötelességemnek, hogy a kormány jelentését a t. Háznak elfogadásra ajánljam. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a magyar királyi minisztérium most tárgyalt jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház; a jelentést tudomásul veszi s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a 33 tagú országos bizottság jelentésének tárgyalása az 1935. évi július hó 1-től, 1935. évi december hó 19-ig terjedő idő alatt kifejtett működésről, (írom. 178.) Temesváry Imre előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Az 1931. évben bekövetkezett általános gazdasági válság idején a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében az akkori kormányzat az 1931 : XXVI. tc.-ben felhatalmazást adott a kormánynak, hogy a gazdasági válság további kimélyülésének megakadályozása szempontjából a szükséghez mérten törvényerejű rendeleteket^ bocsáthasson ki. E sürgős rendeletek soronkívüli letárgyalása érdekében a törvényhozás az országgyűlés mindkét házából egy 33 tagból álló országos bizottságot küldött ki. Az említett törvény ezt a felhatalmazást a korKÉPVISELÖHAZI NAPLÖ V. êse 19B6 február <&0-án, csütörtökön. 49Ö mánynak csak egyévi időtartamra adta ugyan meg, de mivel a gazdasági válság még tovább tartott, ennek következtében az, 1932 : VII., majd az 1933 : X. és az 1934 : XV. te. annak hatályát további egy-egy évre meghosszabbította. Ez a határidő 1935. évi június 30-ával lejárt. Bár kétségtelen, hogy az elmúlt esztendőben az egész világon és így országunkban is bizonyos mértékű gazdasági enyhülés következett be, a törvényhozás mégis szükségesnek tartotta, hogy ezt a felhatalmazást továbbra is biztosítsa a kormánynak és így azt 1936 június 30-ig meghosszabbította. Ezeknek a törvényes intézkedéseknek értelmében a 33 tagú országos bizottságot újra kellett választani az elmúlt év közepén. Az újjáalakítás és az országos bizottság tagjainak megválasztása 1935. évi június 25-én történt meg a képviselőházban, a felsőházban pedig 1935. évi július 3-án. Az országos bizottság 1935. évi július 3-án meg is alakult. Az országos bizottság 1935. évi július 3-án tartott ülésében megválasztotta két elnökét: Ivády Béla országgyűlési képviselőt és Juhász Andor felsőházi tagot; megválasztotta két helyettes elnökét: Sohandl Károly országgyűlési képviselőt és Jankovich Béla felsőházi tagot, két előadóját: Temesváry Imre országgyűlési képviselőt és Koós Zoltán felsőházi tagot, valamint a 33-as bizottság jegyzőit: Zsindely Ferenc országgyűlési kép viselőt és Chorin Ferenc felsőházi tagot. Az 1932 : VII. te. kötelességévé tette az országos bizottságnak, hogy működéséről legalább hathónaponként egyszer jelentést tegyen az országgyűlésnek. Az országos bizottság a törvény kötelező rendelkezésének tett eleget akkor, amidőn az 1935. évi július elseje óta eltelt idő alatt kifejtett működéséről szóló és előttünk fekvő jelentését beterjesztette a képviselőházhoz. Az országos bizottság 1935. évi július 1-étől 1935. évi december végéig háromszor tartott ülést és letárgyalta a kormány által elé terjesztett 12 törvényerejű rendeletet. Ezek a rendeletek az előttünk fekvő javaslat mellékletében vannak felsorolva, ismertetésüket tehát a t. Képviselőház előtt szükségtelennek tartom. Ezeknek előrebocsátásával a 33-as országos bizottság nevében tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék ezt a jelentést tudomásul venni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 33 tagú országos bizottság most tárgyalt jelentését tudomásul venni?' (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az iparügyi közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 197, 199.) Eonkay Ferenc képviselő nrat, mint előadót illeti a szó. Ronkay Ferenc előadó: T. Ház S (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Van szerencsém az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 197. számú törvényjavaslatot a Ház előtt ismertetni. Ez a javaslat (Farkas István: Rossz! Retrográd irányzatú javaslat!) egy számbelileg erős, nemzeti érzéseiben rendíthetetlen és konzervatív, gazdaságilag azonban leromlott és legyengült ipari társadalmi réteget érint. Az iparosok, mindazok, akik húsznál kevesebb segédet foglalkoztatnak, a statisztikai adatok szerint 170.000 mesterből álló lét71