Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 9^. mert a nyomozás adatai szerint nincs bizonyíték arra nézve, hogy a forgalombahozás, illetve utcai terjesztés nevezett képviselő utasítására vagy akárcsak előzetes tudomása alapján történt volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 152. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyéb en. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9433/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 8567/1935. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen bűnvádi eljárás indult, mivel a nyomozás adatai szerint az 1935. év tavaszán Budapesten megtartott székesfővárosi törvényhatósági bizottsági választások alkalmával »Figyelem!« felirattal oly röpcédulákat terjesztettek, amelyek az 1930:XVIII.i te. 21. §-ának 1. bökezdéseben megszabott tartalmon túlmenő szöveget tartalmaztak és amelyeknek kiadója Esztergályos János országgyűlési képviselő. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1930:XVIII. te. 21. §. 2. 'bekezdésébe ütköző választási vétségnek tényálladéki elemei megállapíthatók a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között azonban kétséges, mert a nyomozás adatai szerint nincs bizonyíték arra nézve^ hogy a forgalomé ahozás, illetve utcai terjesztés nevezett képviselő utasítására, vagy akárcsak előzetes tudomása alapján történt volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függeszsze fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyét ebben az ügyben nem függesztette fel. A mentelmi bizottság 154-e& számú jelentését vitéz Tóth András előadó úr fogja ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.417/1935. f. ü. szám alatt Csoór Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 10.172/1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Martinok Zoltán jánoshalmai aljegyző főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Igazság« című időszaki lap 1935. évi június hó 29. napján kiadott 26. számában megjelent »Felfüggesztették a jánoshalmai adóügyi jegyzőt« feliratú „oikle tar; talma, de különösen annak következő kitételei miatt: ülése 1936 február 20-án, csütörtökön. 485 \ »Báes megye alispánja felfüggesztette állásától Martinék Zoltán jánoshalmai adóügyi jegyzőt és elrendelte ellene a fegyelmi eljárás megindítását. Rovancsolás során megállapították, hogy az adóhivatalban 3000 pengőt meghaladó összeget nem azok javára írták be, akik befizették.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból • üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás véitségének jelenségeit látszik feltüntetni. A jánoshalmai járás főszolgabíraja, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytathatásához szükséges felhatalmazást 1935. évi július hó 3. napján 2420/1935. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg és a nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint a cikk szerzője és közzétevője Csoór Lajos országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Csoór Lajos országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és, a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Csoór Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senlki nem kíván a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Csoór Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 155. számú jelentése Mezey Lajos képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 12.617— 1935. f. ü. szám alatt Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék B. 4.175/11—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Neuberger Rezső kunszentmártoni lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Kunszentmártoni Híradó« című időszaki lap 1935. évi április hó 7. napján kiadott számában »Csődbement ibolt« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A politikai szélhámosságokra és kalandozásokra épült Neuberger Rezső-féle politikai bolt cégtársaival együtt csődbe jutott. A cégtagok már akkor politikai csődben voltak, amikor ez a közkereseti alapokra berendezkedett vállalkozás cégtábláját kitették, még 1931. évben, azonlban maga a vállalkozás, a gescheit már az elmúlt választás alkalmával beadta^ a kulcsot és azóta már csak a haldoklás, a végleges kimúlás és az eltakarítás folyamata maradt hátra. Minden épeszű ember azt hitte, hogy ez a levitézlett és egyéni érdekeket szolgáló vállalkozás eltűnik, mint a szappanbuborék, azonban Neuberger »(főügyész« úr mentalitása egészen más taktikai formákat keresett.« »...nem polemizálhatok Neuberger Rezsővel, 69*