Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

486 Az országgyűlés képviselőházának 9 It. ülése 1936 február 20-án, csütörtökön. mert ő arra részemről érdemtelen, olyan em­ben, aki az ellenséges mezítlábos, szőrös talpú Hória oláh csapatot virágcsokorral fogadta és a kivonulás előtti banketten Máre Romániát éltette« »Vigye bíróság elé vádamat, hogy mó­dom legyen az oláh ímegszálláskori viselt dol­gait teljes meztelenségében feltárni és Kun­szentmárton nagyközönségével bizonyítani.« »... destruált minden írásával, már a jelenléte is destrukciót, gáncsvetést, bizalmatlanságot árasztott. Létezését fedezte még egy jóindulatú országgyűlési képviselő, fedezte a szerencse palástja.« »...levitézlett politikai jelentékte­lenség.« »... zűrzavaros és önmagát meghazud­toló elme.« »És ezután jött Neuberger KezsŐ­nek a piactéren való felpof ozása.« »... nem tar­tottuk papírra vethetőnek egy ügyvéd, akkor még járásbírósági ügyészségi megbízottnak és akkor még a vármegyei tiszti tb. főügyészi cí­met viselő közegnek eme dolgait a nagy nyilvá­nosság elé vinni, nem pedig eme címekre való tekintettel. Es ekkor vizsgálat indult meg a »főügyész« úr ellen. Es ekkor tanuk bizonyítot­ták a, Csabányi Antal-féle cikkben foglaltakat és ekkor felhívás folytán az ügyészségi megbí­zott úr megugrott a fegyelmi elől és lemondott. Tehát olyan nagyszerű volt az a távozás, mint ahogy a saját lapjában feltüntette, hogy távo­zott, mert sok dolga volt.« »... gáncs- és féle­lemnélküli lovagja a részvényszerzéseknek szin­tén megugrott az elégtételadás elől.« »A »fő­ügyész úr« sértett, de nem volt benne bátorság, hogy a, lovagias szabályok szerint kiálljon, hogy férfi legyen. Hogy ember legyen. Meghátrált, gyáván, hitványul hátrált meg. S ez a közeg mer még itt 40.000 tisztességes magyar ember­nek szerkeszteni, újságot írni. Ez a politikai pa­razita, aki az oláhoktól kezdve szolgálni akart minden rendszert, amely neki anyagiiag üzle­tet, boltot jelent. Amely neki kitüntetést, előre­haladást biztosít. Nem kell külön megírni, hogy a »főügyész« urat minősíthetetlen viselkedése miatt diszkvalifikálta az illetékes eljárás.« »Egyszerre két jelöltet is hozott.« »...itt is csalt és hazudott össze-vissza.« ».. . az is csalás és ámítás volt. Félrevezetése a választóknak. Politikai gazság. Métely és szemét.« ».. .szemen­szedett piszok valótlanság és nem célzott mást, mint a kerületben! felekezetközi békének a meg­bontását. Nem célzott mást, mint félrevezetését á tisztességes embereknek, mint megfertőzését a tiszta lelkeknek, amelyek oly távol állanakdr. Neuberger RezsŐ volt főügyész úr mentalitásá­tól, mint amilyen messze áll ő azoktól. Neuber­ger Rezső zűrzavaros politikai kilátástalansá­gaiban nem átallott ilyen kényes helyzetbe állí­tani hazugságainak általa ellenőrizlietetlennek vélt áradata által egy papot és nem átallott ha­zugságokon keresztül egyházfejedelmet saját kisded játékaiba bevonni. Ilyen erkölcsi fel­fogású emberekre a magyar közéletben nincs szükség.« »Fgy. Tóth Gyula Gábor kivonult a kerületből elsősorban azért, mert Neuberger Rezső ezen a destruktív fixponton kívül« »... ott is hazudott Neuberger Rezső« »... politikai fer­tőzéseknek« »... a'vármegye ettől a politikai lochnesi szörnytől, ettől az önmagával megha­sonlott és hazugságokra berendezkedett politi­kai kalóztól.« »E közben átnyergelt a felelős szerkesztő úr a Gergelyffy Géza független kis­gazda pártjára, példátlan átnyergelés volt 24 óra alatt.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. $ 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző, a 4. V 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsü­letsértés vétségének jelenségeit látszik feltün­tetni . A szóban forgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg és a nyomozás során kihallga­tott tanuk vallomása szerint a cikk szerzője Mezey Lajos országgyűlési képviselő. Mind­ezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi köz­leményért Mezey Lajos országgyűlési képvi­selőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelős­ség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, »hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t., Kép­viselőháznak, hogy Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. f Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Fel­teszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Mezey Lajos országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüg­gesztette. Következik a mentelmi bizottság 156. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képvi­selőház! Hódmezővásárhelyi thj. város tiszti főügyésze ( 757/1935. ü. szám alatt Takács Fe­renc országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert nevezett képvi­selő 1935. évi július hó 10-ike körül a hódme­zővásárhelyi határban »Takács Ferenc ország­gyűlési képviselő beszédei« felirattal ellátott röpcédulákat tanyáról-tanyára járva díjtala­nul osztogatta. A röpcédulák felelős kiadója­ként Takács Ferenc országgyűlési képviselő van megjelölve. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, azonban országgyűlési képviselőknek a Házban tartott s hív szellemben közölt beszédeinek ter­jesztése a megjelölt kihágás megállapítására nem alkalmas, miért is zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ta; kacs Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki saólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Fel­teszem a kérdést, méltóztatik-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javasla­tát elfogadta és Takács Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebiben az ügyiben nem függesz­tette fel. Következik a mentelmi bizottság 157. számú jelentése Takács Ferenc országgyűlési kép­viselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! Hódmezővásárhely thj. város tisztifőügyésze 911/1935. ü. szám alatt Takács Ferenc ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert nevezett képviselő 1935. évi április hó 4. napján Hódmezővásárhely hatá­rában levő tanyák között a »Népszava« poli­tikai napilapnak 1935. évi április ihó 3. napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom