Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-77
Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 1936 január 22-én, szerdán. 37 költötték él. Tegnap hallottuk: Dinnyés Lajos képviselőtársunktól, hogy a Kóburg-féle hitbizománynál ez ma is megvan. Ennek az orvoslása azonban megvan annyiban, hogy aki külföldön él, aki hat hónapot nem tölt évenként az országban, kétszerannyi adót fizet. Ha még e mellett is dívik az abszentizmus, akkor még ezt a kétszeres adót is fel lehetne emelni (Helyeslés a jobboldalon.) és íigy az illetőt imperative kényszeríteni arra, hogy a magyar föld jövedelmét) Magyarországon költse el. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezzel vigyázni kell nagyon, hogy az utódállamok analog dolgokat ne csináljanak! Nagyon vigyázni kell ezzel a kérdéssel! Veszélyes^ — Zaj. — Elnök, csenget.) Hátránya lehet még az abszentizmusnak abban, — amit különösen manapság érzünk meg — hogy az illető birtokos nem lakván a falujában, nem tud közte és a falusi lakosság közt az a patriarchális viszony kifejlődni, amelyre a társadalmi béke szempontjából szükség van. Nem tud a magyar úr, a magyar munkás és a magyar kisgazda közt az a patriarchális jóviszony kifejlődni, amely a nemzet szempontjából is szükséges. Ha a hitbizományi rendszert tanulmányozzuk, észrevehetjük azt, hogy annak egy állandó betegsége szokott lenni: ez a tőkeszegénység. A tőkeszegénység következménye azután az, hogy annyi hitbizományt kénytelenek bérbeadni. Megjegyzem, sokszor előmozdítja a bérbeadást az is, hogy a hitbizományi (birtokos biztos jövedelemre akar szert tenni, nem akar rizikót vállalni. Érdekes megállapítás, hogy ennek az ellenszere is megvan. Az 1900-ban alkotott szász hitbizományi törvény kielégítési és kiházasítási pénztárt állított fel, amelynek segítségével a hitbizományi birtokos a törvény nevében említett célokat ki tudta^ elégíteni. és a gazdasága instruálására szükséges tőkét iá meg tudta szerezni. A magyar hitbizományok közül 1930-ban 279.000 hold volt bérbeadva, tehát a hitbizományi területeknek mintegy egyharmada. Ha nézzük azt, hogyan oszlik el ez egyes mívelési ágak szerint, tapasztalhatjuk azt, hogy a szántóterületeknek 611%-a volt bérlő kezében. Ha tovább analizáljuk ezeket az adatokat, láthatjuk, hogy csak 17.500 hold volt kisbérletben, (Farkas Elemér: Ez a baj!) a többi pedig 328 nagybérlő kezében, tehát kisbérletben osafk 6"3%, viszont nagybérletben 93'7%. Ha országrészenként kívánom ezt a kérdést analizálni, akkor ismét a dunántúli hitbizományok hátrányosabb helyzete tűnik ki. Kitűnik, hogy a dunántúli hitbizományok bérleti területéből csak 2% volt kisbérletbe adva, ezzel szemben az alföldi hitbizományokból 17'6%. Magam is azt az elvet vallom, hogy a hitbizományi birtokos sajátmaga gazdálkodjék, birtokát ne adja bérbe. még pedig belterjes, intenzív gazdálkodást folytasson, de abban az esetben, ha kénytelen birtokát bérbeadni, akkor igen helyes a törvényjavaslatnak az az intézkedése, hagy elsősorban 20 holdon aluli kisibérleteklbem, bérleti ez&vetke'áetekben legyen köteles a blirtokot hasznosítani. (Élénk helyeslés.) Már a bizottsági tárgyalás alkalmával említettem, hogy a bérleti rendszer legideálisabb alakja a földbérlő szövetkezet, mert ez lehetővé teszi azt, hogy a tőkeszegény, nincstelen emberek a szövetkezeten keresztül a magyar röghöz kapcsolódjanak s mert ennek a bérbeadandó nagybirtok szempontjából is nagy jelentősége van azért, mert az épület-tőkét, amely tetemes vagyoni értéket képvisel, biztonságban értékesíti, tudniillik a majorok, az épületek középbórlet alakjában hasznosíthatók. Ezeknek a középbérleteknek rendkívüli jelentőségük van a körülöttük lévő kisbérletek szempontjából is, mert a szakszerűen vezetett középbérlet a körülötte lévő kisbérletek gazdálkodását irányíthatja, vezetheti. Megjegyezni kívánom azonban, hogy én itt nem kollektív bérletekre gondolok, hanem olyan bérleti rendszerre, ahol minden bérlő önmaga használja ki a saját munkaerejét, ahol munkája gyümölcsét minden bérlő maga élvezi, ahol a szövetkezéé csak arra szorítkozik, hogy az illető gazdálkodását irányítsa és az olcsóbb beszerzéssel és a jó értékesítéssel az illető gazdák prosperitását emelje. Ennél a bérleti rendszernél individuális gazdálkodás folyik, (Helyeslés.) minden bérlő külön parcellán gazdálkodik. Előnye ennek a rendszernek a nagybirtok szempontjából az, hogy megfelelő fedezetet tud nyújtani., 'majdnem hat-hétszeres fedezetet a bérlet szempontjából: fedezet gyanánt megvan maga a bérlő által letett óvadék, de ott van az egyes bérlők instrukciója, ott van a bérlők egyetemleges felelőssége, ott van garancia gyanánt az Okh. felülről jövő ellenőrzése. az Okh. irányítása. De nagy előnye ennek a bérleti rendszernek az is, hogy itt elesik a nagybirtoknak az a gravámenje, hogy igen sok kisbérlővel kell szembenállnia és velük szerződést kötnie. Itt a nagybirtokos tisztán csak a földbérlők szövetkezetével áll szemben, tehát csak egy szerződést kell kötnie. Nagy előnye ennek a rendszernek még az is, hogy a földbérlő szövetkezet a saját tagjait maga választja ki, tehát megvan a százszázalékos garancia abban az irányban, hogy jóravaló, tisztességes, munkásembereket fog kiválasztani, akik a földet jól fogják művelni. Előnye ennek a rendszernek gazdaságpolitikai szempontból az, hogy földhöz köti a nincstelent, lehetővé teszi, hogy a szövetkezeten keresztül ő is bérlő legyen és lehetővé teszi, hogy a bérlet által megerősödve pár év múlva ő maga is birtokot vásárolhasson. A nemzeti termelés szempontjából pedig rendkívüli előnye van ennek a rendszernek, mert megfelelő központi irányítás mellett lehetővé teszi, hogy standard árukat állítsanak elő, amelyek eladása a külföldi piacokon sokkal könnyebb, lehetővé teszi azt is, hogy ezeken a kis parcellákon a minőségi termelés is megvalósulhasson. Ez a szövetkezeti rendszer versenyképessé teszi a kisbirtokot a nagybirtokkal azáltal, hogy a szövetkezettől tőkét szerezve olcsóbban tud 'bevásárolni, jobban tud értékesíteni és piacképes árut tud termelni. De még egy előnye van ennek a rendszernek, még pedig az, hogy az egymás mellett levő parcellák versenyezni fognak egymás termelésével s azok, akik látják, hogy a középen levő középbérlet mit termel, mit produkál, animálva, stimulálva lesznek a jobb gazdálkodás bevezetésére. Nagyon helyes a törvényjavaslatnak az az intézkedése, mely megkötöttség alatt hagyja az erdőbirtokot. Az ország külkereskedelmi mérlegét nézve, láthatjuk azt, hogy az elmúlt 15 esztendő alatt 1130 millió pengővel adóztunk a külföldnek fáért, szükséges tehát, hogy a nemzeti kincsünket képező erdőbirtoikot szakszerűen kezeljük és megóvjuk az illetéktelen beavatkozásoktól; szükséges, hogy az erdőbirtok megfelelő erdőmérnökök és szakképzett erdészek kezelése alatt maradjon, ami pedig csak akkor lehetséges, ha az erdőbirtok nagy 6*
