Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. változtassa vagy próbálja megváltoztatni azo­kat a viszonyokat, amelyek akkor alakultak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Buchinger Manó: Két-három perc alatt be­lenézem. Ha meg méltóztatnak engedni, csak arra akarok rámutatni, hogy az, amit ennek a cikknek inkriminált része megemlít, »hogy nem lett az intakt csapatok hazatéréséből or­szágos és gyilkos fosztogatás, puskaharc egy falat kenyérért, stb ... megfelel a tényeknek ... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék beszédét befejezni. (Felkiáltások a jobbol­dalon; Elég volt belőle!) Buchinger Manó: Ezek — mint mondottam — történelmi tények és ha a Ház méltányos akar lenni, akkor nem maradhat még ma is azon az állásponton, hogy egyedüli áldozatnak a munkásságot tekinti. (Br. Vay Miklós: Ak­kor kellett volna máskép cselekedni!) Azt hi­szem, ez a cikk nem akart mást kifejezésre jut­tatni, mint ezt a felfogást. Ezért, azt hiszem, hogy zaklatás esete forog fenn akkor, amikor ezért a cikkért Esztergályos János mentelmi jogának felfüggesztését kérik. Kérem tehát a t. Házat, hogy Esztergályos János kiadatását tagadja meg. Elnök: Kíván-e még valaki szólani. (Farkas István szólásra jelentkezik. — Br. Vay Miklós: A bíróság előtt védekezhet. Ott bizonyíthat, ha tnd!) Farkas István képviselő úr kíván szólni. Farkas István: T. Képviselőház! Buchinger t. képviselőtársamnak az az álláspontja, ame­lyet kifejtett, valóban kellene, hogy egyszer már érvényesüljön. Valóban felül kellene im­már emelkedni azon az üldözési mánián, ame­lyet 1918 októberével szemben állandóan ta­pasztalunk. Az a közlemény, amelyről szó van, válasz volt olyan hírlapi támadásra, amelyet vissza kellett utasítani. Az uraknak figyelembe kel­lene venniök azt, ami akkor történt, ha úgy látták volna az eseményeket, amint én láttam. Éppen ezért engedjék meg, hogy egynéhány szóval elmondjam azt, hogy mi történt akkor. Amikor ott a Népszava szerkesztőségének fo­lyosóján katonatisztek tépték le a csillagukat és jelentkeztek azzal, hogy ők forradalmárok és már az anyatejjel szívták magukba a forra­dalmiságot, amikor könyörögtem a rendőr­tisztviselőknek, hogy menjenek ki az angyal földi pályaudvarra, mert fosztogatnak, akkor a Népszínház-utca 16. szám alól telefonon ren­deltem ki embereket, asztalosokat, vas- és fém­munkásokat és éjszaka 11 órakor ezek az em­berek mentek ki a rendőrséggel együtt és aka­dályozták meg azt, hogy fosztogassák a raktá­rakat, elvigyék a puskákat és az élelmiszere­ket. Ezt csinálta a szervezett munkásság. Erre büszkék voltunk akkor, büszkék vagyunk ma is és ha az adott esetben ismét szükség volna rá, hogy megcsináljuk, ismét megcsinálnánk. Mert nem fosztogatás volt a cél. A szervezett szociáldemokrata munkások akadályozták meg a 17 sztogatást október 31-én és a következő na­pokban, addig, amíg nem jött a teljes felbom­lás, amikor felmondták a szolgálatot. (Gr. Fes­tetics Domonkos: Azután lepaktáltak a kom­munistákkal, megcsinálták a kommunizmust!) A kommunizmust nem mi csináltuk, a kommu­nizmust maguk csinálták, polgári elemek csi­nálták. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Br. Vay Miklós: Meg van őrülve! — Gr. Festetics Domonkos: Maguk csinálták! — Br. Vay Mik­lós: Jobb lesz nem előjönni ezekkel a dolgok­ülése 1936 február 19-én, szerdán. 449 kai!) A kommunizmust kiváltotta a háború. Kiváltotta az, hogy a háború után felbomlott az állami organizmus. (Felkiáltások a jobbol­dalon: De miért bomlott felt) kiváltotta az, hogy elhagyták a helyüket azok, akiknek a he­lyükön kellett volna maradniok. A nagy ve­zető politikusok félrevonultak és nem csináltak semmit. (Gr. Festetics Domonkos: Mert fellá­zították a munkásságot!) Erre az álláspontra helyezkedni és októbert így elintézni tehát nem lehet. Ami ebben dicsőség volt, ami ebben szép volt, ami ebben értékes volt, ami erő volt, az a szervezett szociáldemokrata munkásság volt és ez akadályozta meg a fosztogatást. (Zaj jobb­felől.) Igenis, ez akadályozta meg a fosztoga­tást, ezt tessék tudomásul venni. Ezek akadá­lyozták meg a fosztogatást, ezeket az embere­ket tehát meg kellene becsülni. (Zaj a jobbol­dalon.) Ha néhány ember ma abból élősködik, hogy ezeket a dolgokat emlegeti és a reakció ebből táplálkozik, mert más mód nincs, ám csinálja, de a törvényhozás ne üljön fel nekik. Leg­alább a törvényhozás nézze immár történelmi távlatból ezeket a dolgokat és értse meg, hogy igenis, voltak erőtényezők, amelyek felbomlot­tak, szétfutottak, szétmállott az egész állami organizáció, felbomlott a hadsereg és így jött létre, így adódott a forradalom. Ez történelmi tény, amelyet letagadni nem lehet. Kérem a t. Házat, tessék ezt egyszersmin­denkorra tudomásul venni és elállni attól a vad üldözéstől, amelyett itt októberrel szem­ben csinálnak. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs (Nem!) a vitát bezárom, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­teimi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, méltóztassank felál­lani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadta és Eszter­gályos János képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 127. szá­mú jelentésének tárgyalása. A jelentés előadó­ja, Milotay József képviselő úr akadályozva van megjelenésében. Ezért helyette vitéz Tóth András képviselő úr fogja betölteni az előadói tifztet. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti fő­ügyésze 122/1935. szám alatt Jenes András or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a csendőri nyomozás ada­tai szerint 1935. évi március hó 26. napján Pusztamonostor községben »Válasz rokonom dr. Pullmann Károly nyilt levelére« felirattal oly röpcédulákat terjesztettek, amelyeknek ter­jesztésére engedélyt nem kaptak és amelyek­nek kiadója Jenes András országgyűlési kép­viselő. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között kétséges, mert nincs adat arra, hogy a forgalombahozás, illetve a terjesztés nevezett képviselő utasítására vagy akárcsak előzetes tudomása alapján történt volna, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Jenes András ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom