Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-93

450 Az országgyűlés képviselőházának í szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előadói javaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház az előadói javaslatot magáévá tette és Jenes András kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 128. szá­mú jelentésének tárgyalása. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! Nógrád és Hont vármegye tisztiügyésze I. ?£Và—1935. szám alatt Jenes András ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kéri, mert nevezett képviselő ellen az 1935. évi IV. törvénycikkbe ütköző erdőren­déi-zeti kihágás miatt eljárást indítottak. (Hor­váth Zoltán: Kiirtotta az erdőt! — Gr. Pálffy­Daun József: Kivágott egy fát a kormánypárti képviselő! — Br. Vay Miklós: Akkor még a tie­tek volt! — Horváth Zoltán: Oda menekült!) A megkeresésben azonban tényállás nem foglal­tatik. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. képviselőháznak, hogy a megkeresést uta­sítsa el és Jenes András országgyűlési képvi­selő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel. , Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az elő­adói javaslatot magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Jenes András képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 129. szá­mú jelentésének tárgyalása. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7756/1935. f. ü. szám alatt Baross Endre országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, inert^ a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 14.036/9—1934. számú megkeresése sze­rint nevezett képviselő és gróf Hoyos Miksa Budapesten, 1934. évi július hó 27. napján pár­viadalra fegyveresen kiállottak és ennek során egymást karddal kölcsönösen megsebesítették, amiért is a Btk. 296. §-ába ütköző és a Btk. 298. % első bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az ismérvei látszik fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Baross Endre országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az elő­adó úr javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Baross Endre képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 130. szá­mú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képvi­selőház ! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti­főügyésze 3730/9—1935. szám alatt Mózes Sán­'. ülése 1936 február 19-én, szerdán. dor országgyűlési képviselő mentelmi jogának jelfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen sajtórendészeti kihágás miatt eljárást in­dítottak. A megkeresésben azonban tényállás nem foglaltatik. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. 1. M. szitmú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést uta­sítsa el és Mózes Sándor országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elő­adó úr által előadott mentelmi bizottsági javas­latot magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 132. számú mentelmi bizott­sági jelentés. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség 11.216. 1935. f. ü. szám alatt Kajniss Ferenc és Rakov : szky Tibor országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte abból a célból, hogy nevezett képviselők a Bp. 194. §-ában meg­határozott törvényes jogkövetkezmények ter­hével tanuként megidézhetők legyenek Ugyan­is a budapesti kir. büntető járásbíróság előtt B. III. 42.406/15—1935. szám alatt a Trettina Jenő ellen rágalmazás vétsége miatt folya­matba tett bűnügyben Kajniss Ferenc és Fla­kovszky Tibor országgyűlési képviselők az 1935. évi június hó 28. napjára kitűzött tárgyalásra szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a tárgyalásról való elmaradásukat ki nem men­tették. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a megidézés között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kajniss Ferenc és Kákovszky Tibor ország­gyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel abból a célból, hogy neve­zett képviselők a Bp. 194. szakaszában megha­tározott törvényes jogkövetkezmények terhével tanuként megidézhetők legyenek. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát el­fogdni? (Igen!) r A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette s Kajniss Ferenc és Rakovszky Tibor képviselő urak mentelmi jo­gát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 133. számú jelentése. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.217. 1935. f. ü. szám alatt Eckhardt Tibor és Ra­kovszky Tibor országgyűlési képviselők men­telmi jogának felfüggesztését kérte abból a cél­ból, hogy nevezett képviselők a Bp. 194. szaka­szában meghatározott törvényes jogkövetkez­mények terhével tanuként megidézhetők legye­nek. Ugyanis a budapesti kir. büntető járás­bíróság előtt, B. III. 16.252/8^-1935., szám alatt rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom