Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-77

Az országgyűlés képviselőházának 71 a, hibizományokkal szemben. De amikor megállapítjuk azt, hagy csak két hitbizomány alakult 1895 óta, ugyanakkor meg kell állapítanunk azt a negatívumot is, 'hogy a régi és károsnak ismert hitbizomány ok megreformálására ugyanabban az időben semmi sem történt. 1890-hen már két generációra kívánták korlátoznjj a hitbizományok időtartamát. Foglalkozott a kérdéssel Szilágyi Dezső is, de nem oldotta meg ő sem., Ujabb közgazdasági íróink közül Láng, Pólya és Földes a hitbizományi rendszer ellen foglal állást. Érdekes megállapítani, hogy gróf Tisza István, aki szintén foglalkozott a kérdéssel, a hitbizományi rendszer mellett tört lándzsát, de tulajdonképpen ő is csak a középhitbizományt kívánta védelemben részesíteni], azt, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 6—8000 forint. Később Beksics Gusztáv terjesztett elő egy javaslatot, amellyel az Alföldön és a Dunántúl a magyarság terjeszkedését gátló, túltengő hitbizományi birtokokat, felvidéki,, erdélyi erdőbirtokokra kívánta átcserélni. Az előadó úr felfogásával szemben nekem itt ellentétes álláspontom van. Ha a Beksics Gusztáv-féle tervet végrehajtották volna, akkor a Dunántúl, a Duna-Tisza közén, azon a vidéken, ahol a hitbizomány ma túlteng, megfelelő kizgazda-exijsztenciák keletkezhettek volna; de az is köztudomású dolog, hogy a megszállók a megszállt területeken az erdőbirtokokat nem kobozták el olyan mértékben, mint a mezőgazdaságilag művelt területeket. A terv végrehajtása esetén tehát még az erdőbirtokok is inkább magyar kézben maradhattak volna. Ha ezt a tervet végrehajtották volna és Erdélyben például erdőhitbizományokat alapítottak volna, akkor 1908 és ,1912 között a románság az Albina Bank segítségével nem tudott volna összevásárolni a magyarságtól 300.000 katasztrális hold földet. (Ügy van!) Egy tervszerűen ikeresztülvitt birtokpolitika és telepítés a magyarság helyzetén abban az időben természetesen sokkal többet segített volna. A háború során, "Wekerle foglalkozott a kérdéssel, majd később, 1925 december 15-én á nemzetgyűlés ilyen javaslat előterjesztésére utasította a kormányt. Mindezekből a premisszákból megállapítható, hogy ezt a mostani javaslatot évszázados előcsatározás előzte meg, amely csak a megreformálás szükségességét hangsúlyozta, azonban konkrétummal sohasem állott elő. T. Ház! Ha most az előttünk fekvő javaslatot vizsgáljuk, akkor tulajdonképpen a hitbizományi jogrendszert kell vizsgálat tárgyává tennünk, meg kell állapítanunk azt, hogy mi a hitbizományi jogrendszer előnye, mik a hátrányai és igyekeznünk kell a hátrányokat r a javaslat és annak- törvényerőre juttatása révén kiküszöbölni. Ez, a törvényjavaslat nem földbirtdkpolitikai törvényjavaslat, hanem ez csak a hitbizományi rendszert kívánja megváltoztatni, ezt a régi^ feudális intézményt akarja a mai kor szelleméhez átalakítani és a telepítés elé esetleg a hitbizományok részéről tornyosuló akadályokat az útból eltávolítani. De nem szabad ezt a mostani hitbizományi javaslatot összehasonlítani az utódállamok földbirtokpolitikai és hitbizományi javaslataival, mert azoknak kizárólagos célja a magyar intelligencia, a falusi magyarság, a magyar falusi vezető osztály, a magyar gazdatársadalom, a gazdák tönkrejuttatása, (Úgy van! Ügy van! a jobbKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ülése 1936 január 22-én, szerdán. 35 oldalon.) hogy ennek révén a magyarságot vezetőitől megfosztva, a megszállók kényekedvének kiszolgáltassák. A hitbizomány eredeti elgondolása az ősöktől örökölt, vagy szerzett vagyon megvédése és ezáltal bizonyos mértékben a takarékosságra való nevelés. Ha a magyar hitbizományokat nézzük, láthatjuk, hogy ennek hatását elsősorban a legnagyobb magyar hitbizomány, az Esterházy hercegi hitbizomány élvezte. Élvezte annyiban, hogy itt a könnyelmű birtokosokat rendszerint takarékos utód követte, a következmény pedig az lett, hogy ez az óriási vagyonkomplexus ma is teljes intakts ágában megvan. (Esztergályos János: Mert takarékos az utód!) Ez a vagyonmegtartás tehát mindenesetre a hitbizományi rendszer javára írható. Ha azonban én ennek a vagyonmegtartásnak elvét analizálom, akkor meg kell állapítanom, hogy a magyarság szempontjából ennek rendkívüli jelentősége van, mert a magyarság szempontja^ ból nem irreleváns az, hogy kinek a kezén van a földbirtok, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) kinek a kezén marad a közép és a nagybirtok. (Ügy van! Ügy van) Véleményem szerint sokkal nyugodtabb lesz a magyarság jövője s sokkal biztosabb lesz az egész ország jövője, ha a megmaradó közép- és nagybirtok régi tulajdonosai, régi gazdái kezében marad, akiknek már gyermekkoruk óta beleoltatott a szívükbe a föld szeretete, mintha olyanok kezébe kerül, akik azt tisztán spekuláció tárgyává teszik. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobfr oldalon. — Br. Berg Miksa: A magyar parasztság, remélem, nem spekulál, ha az kapja!) Semmiesetre sem engedhetjük meg azt, hogy a magyar föld, amelyet annyi magyar vére áztatott, amelynek minden kis röge után vágyódik az igaz magyar, spekuláció tárgya legyen. (Helyeslés.) A magyar föld nem lehet tőzsdei értékpapír, (Ügy van! Ügy van! jobbfelŐl.) nem lehet áru, amely a tőzsdén gazdát cserélhet: (Ügy van! Ügy van! a .jobboldalon.) a magyar föld egy feiettünk álló misztikus fogalom, amely mindnyájunknak szerető anyja, amelv — amint a költő mondja —• »ápol s eltakar«. (Ügy van! Ü

ay van! a jobboldalon.) Talán kis eltérés a tárgytól, de már most kívánom hangoztatná azt a felfogásomat, hogy a telepítési törvény keretén belül elsősorban is az ilyen spekulatív birtokokat kell igénybe venni, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) amelyek vagy bankok kezén vannak (Üay van! Ügy wan! a jobboldalon.) vagy pedig részvénytársaságok tulajdonában vannak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol. — Patacsi Dénes: Vagy hadimilliomosok szerezték! — Br. Berg Miksa: Tehát: aki nem műveld meg a földet!) Ha a statisztikai adatokat nézzük, láthatjuk, hogy Magyarországon 184.000 katasztrális hold földbirtok van részvénytársasági tulajdonban, (Br. Berg Miksa: Ez szomorú!) tehát feltétlenül szükséges a telepítési törvény keretében elsősorban ezeknek igénybevétele. (Ügy van! jobbfelol.) Ha már most a magyar hitbizományok hibáit nézem, akkor elsősorban meg kell állapítanom azt, hogy a magyar hitbizományi rendszer legnagyobb hibája az, hogy a hitbizományok az ország területén nincsenek egyenlően elosztva és óriási latifundiumokat konzerválnak némely vidékeken, ami által lehetetlenné teszik, hogy a nemzeti szempontból értékes, felfelé törő emberek földhöz jussanak. Ha a hitbizományok geográfiai elosztását néz6