Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-93
Az országgyűlés képviselőházának 93. parancsnokok. Ez igen sokszor alkalmat adott arra, hogy politikai szempontból visszaélés történjék. (Felkiáltások jobbfelől: Hol? Hol?) Nem akarok semmiféle vádaskodással élni, azonban tudok eseteket, amikor a jegyző egyszerűen feloszlatta az önkéntes tűzoltótestületet, mert valami kifogása volt politikai szempontból az egyes tűzoltók magatartása ellen. Hiába fellebbezték meg a felsőbb hatóságokhoz is, eredmény nem volt. El kell kerülni a kísértésre való alkalmat; meg kell akadályozni, hogy a jegyzők ilyen dolgokba keveredjenek. A közigazgatás tekintélyének megóvása kívánja ezt. A jegyző, mint parancsnok, a tűznél szerepelhet szerintem is, de ne avatkozzék bele a polgárok életébe. (Brogli József: De ha a jegyző az egyetlen képesített tűzoltótiszt a községben.) Ki kell képezni elegendő tűzoltóparancsnokot. (Brogli József: A tűzoltóparancsnok nem fog politizálni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr. (Zaj a középen.) v Csoór Lajos: Még egy dolgot vagyok bátor felemlíteni, és pedig azt, hogy ezeket a tűzvizsgálatokat, amelyeket a csendőrség és a közigazgatási hatóságok tartanak, ne olyankor végezzék, amikor a községekben (Felkiáltások jobbfelől: Választás! — Derültség.) választás vagy valami más nagyobb dolog folyik. Ez nem tréfadolog; tapasztaltuk mindnyájan a kerületekben, hogy ez csak a hatóságokkal való összeütközésre vezet. Meg vagyok győződve arról, hogy a csendőrség pártatlan, de amikor a hangulat túlfűtött, könnyen összerágják a port, veszekednek, aminek nincs semmi értelme. Egy-két hónapig tart a választási eljárás; nincs semmi értelme annak, hogy ilyenkor a hatóságokkal összeveszítsük a népet. Más időkben sokkal gyorsabban és simábban lehet a, tüzvizsgálatot lebonyolítani. Kérem, méltóztassék ezeket a kívánságokat a végrehajtásnál figyelembe venni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Csak röviden kívánok válaszolni a felszólalásokra, először is Takács Ferenc képviselőúr felszólalására. A községek teherbíróképességét mindig számításba vesszük, hiszen a pénzügyminiszter úrral együtt állapítjuk meg azokat az összegeket, amelyek a tűzoltással kapcsolatos célokra fordíthatók. Ilyen mértékben eladósodott községeknél vagy városoknál egészen biztosan tekintettel leszünk a, helyzetre. Ugyanez vonatkozik nagyjában mindarra, amit Csoór Lajos t. képviselőtársam elmondott. Ami a tűzvlz&gálatok foganatosítását illeti, választások rendesen öt évenként vannak, tűzvizsgálatok pedig igen gyakran fordulnak elő. Ha egy községben tűz ütött ki, akkor a tűz után rendesen következik a vizsgálat. Ez nem politikai célból történik, de viszont az is kétségtelen, hogy akik felelősek ezekért a vizsgálatokért, azoknak a vizsgálatokat komolyan és szakszerűen kell végezniük. Természetesen nem az a cél, hogy a lakosság sikaníroztassék, s ezek az apró differenciák jóindulatú tanácsok útján is elintézhetek. Ezek azonban nem valók törvénybe vagy rendeletbe; megoldható ez a kérdés talán megfelelő szellemnek és megfelelő felfogásnak keresztülvitelével is. (Helyeslés a jobboldalon és 'a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilülése 1936 február 19-én, szerdán. 445 vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 10. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító jayalatával? (Nem!) A Ház tehát a 10. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 11 §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 12. i-t.) Beniczky Elemér! Elnök: Beniczky Elemér képviselő urat illeti a szó. Beniczky Elemér: T. Ház! A 12. §. az állandó közös szérűkről intézkedik. Bennem nem is annyira a szakasz szövege, mint inkább az indokolás szövege keltett bizonyos aggodalmat s ezért nyújtottam be módosításomat. Ott van szükség ugyanis állandó közös szérűre, ahol a kérdés másiként meg nem oldható. A legtöbb helyen azonban közös megelégedésre ideiglenes szérűhelyek kijelölésével a kérdést megoldották s így ezeken a helyeken természetesen felesleges nagy költséggel állandó szérűt létesíteni. A mélyen t. belügyminiszter úrnak az általános vita befejezése után tett kijelentése teljesen megnyugtatott, hogy csak ott létesítenek ilyen közös állandó szérűt, ahol arra tényleg szükség van s ahol a kérdés másként meg nem oldható. A belügyminiszter úr munkatársaival folytatott beszélgetésem is megerősített abban, hogy a végrehajtási rendelet a kérdést közmegelégedésre fogja szabályozni. Ilyen módon, minthogy a kormány iránt amúgy is a legnagyobb bizalommal viseltetem és bizom abban, hogy a belügyminiszter úr ezt a kérdést a végrehajtási rendeletben közmegelégedésre oldja meg, módosító javaslatomat visszavonom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kérem azonban a mélyen t. belügyminiszter urat, hogy erre a kérdésre a végrehajtási rendeletben tényleg nagy súlyt helyezzen, mert sok vidéken a falusi lakosságot alulról már amúgyis nagy mértékben lázítják, és nagyon fontos,, hogy ne történjenek olyan intézkedések, amelyek ezt az izgatást még jobban előmozdíthatják. T. Ház! Azt mindenki belátja, hogy ott, aihol a berakodás kérdése máskent meg nem oldható, szükség van az állandó közös szérűre is, így például egyes városokban, vagy ott, ahol a falu nagyon Össze van épülve s a gazdák egymás közt megegyezni nem tudnak. A napokiban beszéltem Heves vármegye két főszolgabírójával — mindketten a közigazgatás jeles tisztviselői — ezek odanyilatkoztak, hogy a gazdák ezt a közös szérű intézményt maguk között mindig meg tudják oldani s olyan kéréssel, hogy ők, a főszolgabírók, lépjenek közbe a szérűk kijelölésénél, hozzájuk még sohasem fordultak. Az ideiglenes közös szérű létesítésétől nem idegenkednek s azt mindig ott jelölik ki, ahol a vetések túlnyomó része van. Szí vesén engedik át a közületeknek erre a célra, mert erre csak a vetés betakarítása után^ van szükség, és a szalma- és törekhulladék megtrágyázza azt a területet,, tehát 5—6 évig is hasznát veszik annak, hogy ott egy évig szérű volt. Csak ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. Módosításomat visszavonva a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván-e valaki szólni 1 ? (Nem!) A vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni! (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvání64*
