Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-90
Az országgyűlés képviselőházának 90. ülése 1936 február 13-án, csütörtökön. 369 nünk kell arra, hogy a gyár minél nagyobb kapacitást tudjon kifejteni és minél nagyobb piacot tudjunk neki biztosítani. Mélyen t. Ház! Minthogy ennek az egyezménynek ratifikálásához nem fűződik sem gazdasági, sem szociális érdek, becikkelyezését a magam részéről nem is tartom szükségesnek és éppen ezért elfogadom a miniszter úr javaslatát. Elnök: Szólásra következik Peyer Károly képviselő úr. Peyer Károly: T. Ház! Az előttem szólott képviselő urak azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy mennyivel csökkentené a munkanélküliséget, amennyiben ezt a nemzetközi egyezményt elfogadnánk. Magam sem állítom, hogy ennek a javaslatnak becikkelyezése a munkanélküliségre nagy hatással lenne, egyszerűen azért, mert ez a gyár kisebb munkástömeget foglalkoztat és ha ezeknek a foglalkoztatott munkásoknak számát akár egynegyedével felemelnék, ez magára a munkanélküliségre tényleg nem lenne nagy kihatással. A kérdést azonban nem ebből a szemszögből kell nézni. Ennak a kérdésnek inkább elvi jelentősége van és ebből az elvi álláspontból kifolyólag tartom szükségesnek és helyesnek azt, hogy ezt az egyezményt a magyar törvények közé becikkelyezzük. E mellett az elvi álláspont mellett van azonban egy másik szempont is, amelyet szükségesnek tartok itt hangsúlyozni és ez az emberi szempont. Nagyon célszerű lett volna, ha mielőtt a képviselőház ezt a javaslatot tárgyalta, mindazok a képviselők, akik az ügy iránt érdeklődnek, lementek volna akár ebbe a gyárba, ahol automatikus gépekkel gyártják a táblaüveget, akár máshová, ahol üveggyárban munkások dolgoznak és megnézték volna, hogy milyen munkaviszonyok mellett kénytelenek ezek a munkások ezt a nehéz és fárasztó munkát elvégezni. Ezek a munkások ma tényleg 8 órai munkaidő mellett dolgoznak, de ezt a 8 órát úgy méltóztassék érteni, hogy ez alatt azután tényleg egy pillanatnyi szabad idejük, egy pillanatnyi pihenésük nincs. Ott nincs megállás, a munkás nem tehet mást, mint legfeljebb arca verejtékét törölheti le gyorsan, mert a gépek auomatikusan ontják a forró, tüzes üveget és a munkásnak akarvanem akarva ott kell lennie állandó készenlétben, egy pillanatig sem szabad eltávoznia. Azt hiszen mindenki, aki látta ezt a munkát a gyakorlatban, azt mondaná, hogy emellett a munka mellett elég, ha 6 órát dolgozik valaki, mert ez nem azt jelenti, hogy valaki egy 8 órás keretben dolgozik 6 órát, hanem itt a munkaerejének teljes kihasználásával kell ott lennie teljes 8 órán keresztül az illető munkásnak, még pedig rettenetes hőségben. Állandóan ott kell állnia a tüzes üveg mellett és ügyelni arra, hogy amellett testi épségét sem veszélyeztesse. Ezzel kapcsolatosan legyen szabad felhívnom a miniszter úr figyelmét arra, hogy egyes üveggyárakban általában milyen állapotok vannak.Nem akarok általánosítani, de különösen ennek a kerületnek üveggyárairól van szó, ahol a munkások a lehető legrosszabb munkaviszonyok mellett dolgoznak. Aki megnézi a tavaszi vásárkor vagy más alkalmakkor a gyárak kiállításait, annak öröme telik abban, hogy a magyar munkás, a magyar ipar milyen gyönyörű termékeket tud termelni. Semmivel sem marad mögötte a külföldi gyárak termelésének, sem a minőség, sem egyéb igények tekintetében. Mindezt teljes egészében ki tudja elégíteni a magyar munkás keze. Ha azonban megnézem és Összehasonlítom azt, hogy milyen munkabérek mellett készül az egyik cikk és milyen munkabérek mellett készül a másik, ha megnézem, hogy milyen műhelyberendezés mellett készül az egyik és milyen berendezés mellett a másik, akkor azt kell látnom, hogy ezen a téren nálunk igen nagy a hátramaradottság. Ha pedig a magyar munkás ugyanazt elő tudja állítani szépségben, ízlésben, minőségben, amit akár a belga, akár a cseh gyárak előállítanak — s az itthoni gyárak termékei amellett nem is olcsóbbak — akkor azt kell mondanom, hogy a szociális berendezésben is igyekezzenek ugyanazt nyújtani ezeknek a munkásoknak, akik ezt a nehéz munkát végzik. Csak egy jelenséget kívánok megemlíteni. Egy ilyen üvegfúvó munkás a 8 órai nehéz fárasztó munka alatt körülbelül 14—16 liter vizet fogyaszt; ennyi vizet vesz fel magába, hogy az állandó fúvás mellett testének nedvességét valamiképpen pótolja. Az ivóvíz azonban nem mindenütt megfelelő, hanem igen sok helyen meszes tartalmú, olyan, hogy ivásra majdnem alkalmatlan, vagy pedig a szervezetben káros hatásokat vált ki; ilyenkor a munkás kénytelen szódavizet vásárolni, vagy más szerekkel kénytelen a vízminőségét feljavítani. Méltóztassék azt a körülményt is figyelembe venni, hogy ezeknek a munkásoknak az élete mennyivel rövidebb, mint más munkásoké, akik nem azzal keresik kenyerüket, hogy egész nap egy hosszú csövön keresztül egy üveggömböt tüdejüknek a fujtatójával fújnak palackokká és formálnak valami használható tárggyá. Rettenetes munka ez! Más ipari munkás is megdolgozik a bérért, a vasöntő is nehéz munkát végez, amikor a vasolvasztó mellett áll és kigurítja a nagy tégelyekbe a forró vasat, a rézöntő is, a kőműves is szenved, amikor nyáron a rettenetes hőségben kell azt a fárasztó munkát végeznie, sok mindenféle munkás végez nehéz munkát, de ilyen nehéz munkát, mint amilyent ezek az üvegfúvómunkások végeznek, talán senki sem végez, mert a többi munkások mégis a kezükkel, a testükkel, szóval a fizikai erejükkel vég?ik el ezt a munkát és talán inkább a kézügyességre vagy a hasonló erőkifejtésre van felépítve annak a munkának az elvégzése, az üvegfúvó munkás azonban a tüdejét adja úgyszólván bérbe a munkáltatójának, mint egy fújtatót és a tüdejének a jósága vagy rosszassága, a tüdejének az erőssége vagy gyengesége az, ami meghatározza, hogy elegendőt tud-e termelni vagy sem. Emellett azután van egy rendszer, amely szerint megállapítják, hogy az a munka jó-e vagy sem. A végén tudja meg a munkás, hogy munkájának hány százalékát dobják el és azért, amit kiselejteznek, nem fizetnek neki. Pedig nem is mindig a munkás hibája az, hogy az áru rossz, mert némelykor magában az üvegben, az anyagban van a hiba és akkor a munkás hiába fujtatott, hiába izzadt, dolgozott, a végén megállapítják, hogy az az üveg lyukacsos vagy nem tudom milyen hibája van, árusításra alkalmatlan, újra beolvasztják s a munkásnak egy szava sem lehet, de a keresetéből esetleg 45%-ot levonnak és kezdheti elölről a dolgot. A tárgyalás alatt álló egyezménytervezettel kapcsolatban felhívom a miniszter úr figyelmét ezekre az állapotokra. Méltóztassék az iparfelügyelő urakat külön nyomatókkal hangsúlyozva kérni arra, hogy ezekben a gyárak54*
