Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. ból nézzük, hogy az hitbizományi birtok-e, akkor meg kell állapítanunk kétségtelenül azt, hogy a hitbizományi jelleg nem predesztinálja, nem teszi különösen alkalmassá a birtokot arra, hogy a többtermelés zászlóvivője legyen. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a hitbizományos haszonélvező, már pedig a haszonélvezőnél hiányzik a vagyonszerzésnek és vagyongyarapításnak az a rugója, amely a többtermelésnek, több fáradságnak, több gondnak és több munkának indító oka, magyarázata szokott lenni. A hitbizomány mint haszonélvezet nem alkalmas arra, hogy a birtok haszonélvezője nagyobb befektetéseket, beruházásokat, s a jövőre kiható munkálatokat végezzen, ennek következtében a többtermeléssel járó több munkát és gondot nem is igen vállalja a hitbizományos. Mutatja ezt az, hogy a hitbizomány ok túlnyomórészt haszonbérletbe vannak adva, s hogy a hitbizományos nem nézi azt, honnan kerül ki az ő jövedelme, fő az, hogy meglegyen a jövedelem. Amikor pedig a kisbirtoki hitbizomáaiyról volna szó, még elképzelni is nehéz, hogy a kisbirtokos, mint hitbizonymányi birtokos, csak azért termeljen többet, hogy a rokonait, vagy az ott dolgozó embereket jobban ellássa. A népesedéspolitikai szempont volt a harmadik szempont,, amelyből a hitbizományi kérdést tárgyalták a t. képviselőtársaim. En nem vagyok abszolút híve a statisztikának, nem értékelem túl a statisztikát, bár a társadalomtudományok közt fontos szerepe van. De ha le is értékeljük a statisztikát, megállapíthatjuk az elhangzott adatokból, — amelyeket nem akarok ismételni, mert több oldalról felhozták azokat — hogy a hitbizományi nagyibirtokok vagy általában a hitbizományi birtokok körletében a népesség szaporodása, különösen pedig, — amint az a t. jobboldalról is elhangzott — a birtokoknak népességmegtartó ereje kisebb, mint általában a nem kötött birtokoknál és kisbirtokoknál. Ha pedig elemezzük azt, hogy mi a fontos: a népszaporodás-e vagy a népszaporodás megtartása a mi szempontunkból, amikor kis nemzet vagyunk, ebben az európai helyzetben sokkal fontosább, hogy a népszaporodást meg is tartsuk, mert az, aki tőlünk kivándorol, egy emberöltő alatt elveszett és a nemzetet gyengíti. A népesedéspolitikai szempontok tehát ugyanúgy a hitbizományok ellen ütnek ki, mint ahogy a termeléspolitikai szempontok ellene szólnak. További -szempont volt, amelyet előttem szólott Csík t. képviselőtársunk, is említett, a társadalompolitikai szempont. Megállapítottuk úgy a baloldalon, mint a, t. jobboldalon azt, hogy vannak az országban olyan szélsőségek a társadalmi viszonyokban, amelyek nem kívánatosak. Egyik oldalon van egy nagyon mélyen lévő ipari proletariátus, a másik oldalon van kisszámú, igen magasan lévő ipari hitbizomány; az egyik oldalon van egy igen mélyen lévő mezőgazdasági proletariátus, a másik oldalon van az igen magasan lévő mezőgazdasági hitbizomány; az egyik oldalon van egy szellemi proletariátus, a másik oldalon vannak az álláshalmozó és nagyjövedelmű hitbizományok. Ezek a szélsőségek a társadalmi életben mindig károsak, amint erről az oldalról és a túloldalról is megállapítottuk. Nem akarok ezekbe a kérdésekbe részletesebben belemenni, miért hiszen egyik igen kiváló képviselőtársam éles visszautasításban részesült, amiért a társadalmi ellentétre vonatkozó ülése 1986 február 7-én, pénteken. 291 szempontokat hozott fel, de nekünk tudomást kell vennünk arról, hogy százezrek vannak, akik éhesek és nem tudnak enni, akik betegek és akiket nem gyógyítanak meg, akiknek egész életerejét és akaratát az tölti el, hogy munkához akarnak jutni, hogy maguk és gyermekeik egyszer jóllakhassanak és mégsem tudnak munkához jutni, rongyokban élnek és leírhatatlan életet kell elszenvedniük. Ha azt nézem, hogy ezeknek a társadalmi ellentéteknek és szélsőségeknek megszüntetésére alkalmas-e a hitbizomány, akkor azt kell mondanom, hogy legalábbis nem alkalmas, ellenben arra alkalmas, hogy fenntartsa ezeket a szélsőséges társadalmi

1 helyzeteket. Ha azt valljuk, hogy ezek a nagy társadalmi szélsőségek kirobbanásokhoz vezethetnek és a nemzetre károsak, akkor mindent el kell hárítanunk, ami e társadalmi szélsőségek megszüntetésének útjában állanak. A legfontosabb szempont, amelyből a hitbizományi kérdést tárgyaltuk, a földbirtokpolitikai szempont. Ügy emlékszem, hogy a túloldalon egy-két képviselőtársunk azt mondotta, hogy ez nem birtokpolitikai kérdés, hanem örökjogi kérdés. Ennek ellent kell mondanom, és ellent mondott az egész Ház is annak, hogy ez a kérdés csak örök jogi kérdés volna: ez birtokpolitikai kérdés. Azért, mert Magyarországon a háború előtt ezen a területen 7-5 millió lakos volt, 1920-ban 8 millió, most pedig 9 millió. Azonos terület emelkedő népesség mellett tehát feltétlenül birtokpolitikai kérdéssé teszi a hitbizományi kérdést, amikor 10 hitbizomány közel 400 községet Ölel fel és akadályozza annak fejlődését. Ott, ahol a család szaporodik, több férőhely kell, ott, ahol a lakosság szaporodik, több föld kell; ha pedig nincs több föld, mert, sajnos, nem lehet több föld, akkor a meglévő földet kell úgy elosztani, hogy azon mindenki helyet találhasson. Ennek következtében a hitbizományi kérdés igen erősen birtokpolitikai kérdés. Méltóztatnak hivatkozni az angol példára, amely szerint ott is vannak nagybirtokok és mégsem osztják fel a nagybirtokokat, hanem kis bérletekkel hasznosítják azokat. Ajánlotta itt több felszólaló, hogy örökbérleti úton valósítsák meg a földbirtok szükséges felosztását. Azt tartom, hogy az angol példát nem lehet a mi viszonyainkra alkalmazni. Angolországnak nem az az érdeke, hogy az embereket földhöz kösse, mint nekünk. Az angol világbirodalom expanzív szervezet, amelynek Ázsiába, Afrikába és Amerikába ér a hatalma, tehát az az érdeke, hogy a honi földből kinőtt emberek kisugározzanak Amerikába, Afrikába, Ázsiába és ott képviseljék az angol birodalom érdekét. Nekünk nem lehet ez a célunk. A mi célunk csak az lehet, hogy ehhez a földhöz, ehhez a kis darab hazához kössük a népet, mert nálunk a hazának a fogalma Össze van nőve a kis családi házzal, a kis kerttel, a kis darab földdel, és csak akkor tudunk a minden oldalról reánk nehezedő nyomás és támadások ellen helytállani, ha tud ez a nép valamibe kapaszkodni, ha van egy darab földje, amelyen megállhat, amelyet védeni akar és védeni tud. Bppen ezért birtokpolitikai kérdés a hitbizományi kérdés is. Birtokpolitikai kérdés abból a szempontból, hogy lehetővé teszi-e azt, hogy itt minden ember egy olyan darab földhöz juthasson, amelyen megállhat, amelyet védhet és amelyhez ragaszkodhat. Azt hiszem, hogy ha ebből a szempontból nézzük a hitbizományi kérdést, akkor azt látjuk, hogy a hitbizomány