Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-84

Az országgyűlés képviselőházának 84. ülése 1936. évi február hó 4-én, kedden, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A családi bitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Fábián Béla, Nánássy Imre, Eckhardt Tibor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjé­nek megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Lázár Andor. (As ülés kezdődik délután í óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Veres Zoltán, a javaslatok mellett felszólal ók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Szetsey ilstván képviselő úr levelét, melyben betegségére való tekintettel egy hónapi szabadságot kér. Javaslom, hogy a kért szabadságot méltóz­tassék megadni. (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a kért szabadsághoz hozzájárul. Napirend szerint következik a családi hit­bizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 110, 121.) Szólásra következik Fábián Béla képviselő úr, aki előző ülésünkön beszédének elmondá­sára halasztást kapott. A képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! half elöl.) A hitbizományi törvényja­vaslatnak tárgyalása alkalmával legelsősor­ban le szeretném szögezni azt az állásponto­mat, hogy én, aki nem vagyok a reformpoliti­kának és reformgondolatnak ellenzője, és aki a magam részéről sem helyeslem azt, hogy megkövesedjenek egy országban az állapotok, lehetőleg azt szeretem, ha a nagy reformokat az ország életében akkor hajtják végre, ami­kor a reformkérdések megoldása nyugalmas atmoszférában történhetik. Az én meggyőző­désem szerint a külpolitikának és a belpoliti­kának nehéz pillanataiban ..reformra szoruló kérdéseket megoldani sohasem lehet olyan biz­tonsággal és az ország érdekeinek olyan meg­felelő megítélésével, amilyen könnyen lehet ezeket a kérdéseket megoldani a politikának nyugodt légkörében. Ezt a felfogásomat nem ma hangoztatom először. Hangoztattam ezt a felfogásomat a Képviselőházban még azokban az időkben is, amikor a reformpolitikát nem helyezték olyan mértékben a nemzeti törekvé­KÉPVISELÖHAZI NAPLÓ V. sek előterébe, mint most, de képviseltem ezt a felfogást akkor is, amikor a háború befejezé­sével a Károlyi-forradalom alatt az egész or­szág struktúráját akarták megváltoztatni. T. Képviselőház! A képviselőházban is, de a képviselőházon kívül is a hitbizományi javaslatnak vitájával kapcsolatosan olyan je­lenségek mutatkoznak, am^ 1-éktől a képvi­selőháznak üléstér^-" zárkózni teljesség­gel lehetetlenség. Nemcsak azokra a beszé­dekre tudok itt hivatkozni, amelyek itt a kép­viselőház üléstermében elhangzottak, de hi­vatkoznom kell azokra a beszédekre is, ame­lyek a képviselőház üléstermén: kívül elhang­zanak; hivatkoznom kell azokra a hírlapi nyi­latkozatokra és hírlapi cikkekre is, amelyek az utóbbi időben a sajtó egy részében megje­lentek és hivatkoznom kell főleg azokra a be­szédekre, amelyek egyes népgyűléseken el­hangzottak. Nem én állapítom meg először ezt itt a képviselőház üléstermében, hanem nálamnál erre hivatottabb férfiú, Festetics Sándor gróf állapította meg először, hogy ezzel a íoldbir­tokpolitikai javaslattal kapcsolatosan, de már előzőleg is, az országban a népgyűléseken és egyes hírlapi cikkekben is a demagógiának olyan mértéke jelentkezik, amely ellen itt a képviselőházban kell elsősorban tiltakozni. T. Képviselőház! Amikor a demagógiáról beszélünk, elsősorban meg kell emlékeznünk arról a Rosthy nevezetű magyar országgyű­lési tagról, aki egyszer azt mondotta, hogy a demagógia: bellum nihil habentium contra habentes. Ez talán igaz volt abban az időben, amelyről Rosthy beszélt a magyar országgyű­lésen, de ha a mai időket nézzük, különösen ez­zel a földbirtokpolitikai javaslattal kapcsola­tosan, akkor sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy a kérdésnek a terminológiája tel­jes mértékben megváltozott. Hogy mit jelent a demagógia, méltóztassanak megengedni, bogy erre vonatkozólag egy anekdotát mond­jak el a kommün idejéből. János gazda a hód­mezővásárhelyi piactéren hatalmas beszédet mondott, amelyben azt hangoztatta, hogy el kell venni az uraktól a földeket és a gyárakat. Erre valaki a tömegből közbekiáltott: János bácsi, mi lesz a disznókkal? János gazda azt kiáltotta vissza, hogy a disznókat békében kell 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom