Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-83

208 Az országgyűlés képviselőházának 8 gerenciája, azok mindig' szabad egyezkedés alapján létesültek és ha nehéz idők következtek a mezőgazdaságra, akkor természetesen annak a bérnek fizetése, amelyet konjunktúra idején kötöttek ik, nehézzé vált. De ha ezeknek a bérleteknek megteremtésénél az allam a maga ellenőrző hatalmával jelen van és gondoskodik — mint ahogyan gondoskodnia kell — arról, hogy súlyos és betarthatatlan feltételeket, ne kössenek ki, akkor nézetem szerint nagyon is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mindenesetre sokkal érdemesebb, mint a kisbirtok-hitbizománnyal, amely papirosintézmény lesz, az életbe átmenni sohasem fog. (Úgy van! a baloldalon.) Képzeljék el önök, hogy a magyar paraszt öszszes rokonait foglalkoztatni fogja a maga gazdaságában. (Friedrich István: Arzénes esetek lesznek!) Hiszen azok bicskára fognak menni az első napon, összevesznek egymással. (Fábián Béla: Kézigránát és arzén! — Farkasfalvi Farkas Géza: A bíróságot biztosan fogják foglalkoztatni!) Egészen röviden akarok egynéhány kisebb kifogást a magam részéről előadni. A törvényjavaslat 33. §-a gondoskodik arról, hogy mivel külföldi állampolgár hitbizományt nem örökölhet a javaslat szerint, azokra, akik a trianoni szerződés folytán vesztették el állampolgárságukat, ez az intézkedés ne vonatkozzék.. De tartalmaz ugyancsak ez a javaslat egy másik intézkedést is, hogy nem bírhat hitbizományt olyan sem, aki állandóan külföldön tartózkodik. Itt is ugyanezt meg kellene mondani, hogy aki ugyanabból az okból, hogy trianoni állampolgár, kénytelen külföldön tartózkodni, arra sem vonatkozik ez az intézkedés. (Helyeslés a baloldalon.) Mert hiszen én számtalan esetet tudok, hogy olyan magyarok, akik idegen állampolgárrá váltak Trianon folytán, a mai napig sem kaptak útlevelet, hogy ebbe az országba jöhessenek. Hogyan lehessen követelni tőlük, hogy ittartózkodjanak, amikor abban az államban, amelynek állampolgárai, útlevelet sem kaptak? (Farkasfalvi Farkas Géza: Veszedelmes precedens volna, kérem, vigyázni kell ezzel!) Második kifogásom arra vonatkozik, hogy a hitbizományi tulajdonos nem adhatja bérbe a hitbizományt. Kérem, minek ez az erőszakoskodás a magántulajdonnal szemben? Mit jelent ez? Kiskorúak kénytelenek lesznek majd saját maguk gazdálkodni gyámjuk segítségével és hasonló dolgok fognak előállni. Vagy példának okáért, ha Apponyi Albertnek egy hitbizománya lett volna még, őt hazaküldtük volna, hogy üljön a birtokán, gazdálkodjék, azért, mert neki ezt a birtokot bérbeadnia nem szabad? Hát nem érdeke-e ennek az országnak, hogy azok az emberek, akik rátermettek és akiket arra akarunk nevelni, hogy a közéletben szerepeljenek s akiktől megköveteljük a közszereplést, azok számára ezt a közszereplést ne tegyük lehetetlenné? Ma a gazdálkodás nem olyan egyszerű dolog. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nem minden gazda tudja a dolgát úgy intézni, hogy ő itt Budapesten ül a Képviselőházban és azután hetenként, vagy hónaponként egyszer hazamegy elintézni az ügyeit. Mindenesetre nem lesz az a mintagazdálkodás, amelyet ez a javaslat előír. Továbbmegyek, teljesen feleslegesnek tartom a földmívelésügyi miniszter úrnak az 50, 51. §-ban kikötött azt a hatáskört, amely csak bizonyos önkényS. ülése 1936 január 31-én, pénteken, kedésre adhat alkalmat. Nem mondom, hogy a mostani földmívelésügyi miniszter úr, — akiről nem szólok, hiszen jól ismerem (Eckhardt Tibor: Nem az a természete!) nem az a természete (Derültség.) — de méltóztassanak arra gondolni, hogy a^ földmívelésügyi miniszteri tárcát mások is átvehetik és abb fotöjbe /mások is beleülhetnek, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) akik azután ki fogják találni a módját, Felkiáltás ok bal felől: Majd Mecsér!) hogy ha valamelyik hitbizomnáyi birtokos egy ellenzéki cikket jelentet meg valahol >az egyik lapban, másnap a földmívelésügyi 'miniszter megnézesse, vájjon miképpen gazdálkodik. (Eckhardt Tibor: Acatoltak-e már?!) T. Képviselőház! Befejezem előadásomat. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Amikor a javaslat mellett adom le szavazatomat, arra kérem a mélyen t. igazságügyminiszter urat, ne méltóztassék ezekből a kérdésekből politikai, hatalmi kérdést csinálni. Méltóztassék nyitva tartani az ajtót a kapacitáció számára, mert csakis a kölcsönös kapacitáció alapján és eszméknek erről másik oldalról való felvetése révén juthatunk el azokhoz az egészséges megokolásokhoz, amelyek a legnagyobb politikai sikerei lesznek ennek a kormánynak, ha a maga részéről ezeket meg fogja találni. A javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps jobb felől, a középen és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Némethy Vilmos képviselő úr. (Mozgás. —Halljuk! Halljuk! balfelől.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak kimenni vagy helyeiket elfoglalni. (Felkiáltások balfelől: Öt perc szünetet kérünk! — Friedrich István: Egy kis szünetet : kérünk!) Kérem a képviselő urat, méltóztassak beszédét megkezdeni. (Zaj.) Némethy Vilmos! T. Képviselőház! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat kétségtelen, hogy jogi, még pedig örökjogi^ természetűi — ezért is terjesztette az igazságügyminiszter úr a Ház elé. — Mindamellett azonban a javaslat mögött olyan fontos közérdekek, még pedig agrárszociális érdekek is húzódnak meg, hogy érthető, hogy ennek következtében (Folytonos mozgás. —Halljuk! Halljuk! balfelől.) az eddig elhangzott szónoklatok mindegyike kivétel nélkül a kérdésnek inkább ezzel a részével, vagyis szociális és agrárpolitikai részével, mint jogi részével foglalkozott. Ez nagyon helyes is. ;

' ' . ••' ' Helyes, hogy minden oldalról megtörténtek ebben a tekintetben a hozzászólások és ebből a szempontból előttem szólott igen i képviselőtársamnak szélsőjobb álláspontja épp olyan értékes, mint amilyen értékes volt Matolcsy igen t. képviselő úrnak homlokegyenest ellenkező álláspontja. Ha a jogi részt vesszük, itt mindenesetre van a törvényjavaslatban egy korlátozó rész, amennyiben a meglevő nagy hitbizományokat a javaslat területileg korlátozni kívánja. Viszont két irányban — a középhitbizományok és a kishitbizományok alakítása lehetőségének statuálásával — ki is kívánja terjeszteni ezt az intézményt. Minthogy minden kérdést a közérdek szempontjából kell vizsgálni, mindenesetre közérdeknek tartom azt, hogy a nagy hitbizományok területileg csökkentetnek. A nagy hitbizományok alakulására vonatkozólag az alapító okiratok és a törvény maga is azt mondja, hogy egyes családok fényét akarták megóvni