Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-83

Az országgyűlés képviselőházának 83. ülése 1936. évi január hó 31-én, pénteken, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A könyvtári és múzeumi bizottság beterjesztette kétrendbeli jelentését az országgyűlés könyvtárának 1933—1934. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásáról. — A családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : gróf Bethlen István, Némethy Vilmos, Eajniss Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőlíönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic: Darányi Kálmán, Lázár Andor, (Az ülés kezdődik délután l óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Csongrád vármegye közönségének feliratát, az elemi csapások folytán nagyszámban Ínséges helyzetbe került lakosságának megfelelő segítésben és ellátásban való részesítése végett. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bizottságnak. Szinyei Merse Jenő képviselő úr, mint a könyvtári és múzeumi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Szinyei Merse Jenő előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a Képviselőház könyvtári és múzeumi bizottságának kétrendbeli jelentését az országgyűlés könyvtárának 1933. évi, illetőleg 1934. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásáról beterjeszteni. Tisztelettel kérem a jelentések kinyomatását, szétosztását és annak idején tárgyalásra kitűzését. (Helyeslés.) Elnök: A beadott két jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja. Napirendre tűzése iránt annak idején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Bethlen István gróf. Gr. Bethlen István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr körülbelül egy évvel ezelőtt azzal az indokolással oszlatta fel a Képviselőházat és az országgyűlést, hogy nem támaszkodhatik százszázalékos biztonságKÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ V. gal a saját pártjára, hogy a háta mögött olyanok ülnek, akik az ő nagy reformelgondolásait elgáncsolni készülnek. Akkor én a leghatározottabban szembeszállottam ezzel a beállítással, azt tagadásba vontam és a választások rendjén egy beszédemben ki is fejtettem, hogy felfogásom szerint melyek voltak azok az indokok, amelyek a miniszterelnök urat erre az elhatározásra bírták. Azóta a miniszterelnök úr a maga reformprogramjából talán a legfontosabb pontot, a titkos választójogot időszerűtlennek jelentette ki és a maga reformelgondolásainak gyújtópontjába a földbirtokreformot s az azzal összefüggő egyéb reformokat állította. Állította, mint olyanokat, melyek hivatvák egy nagy reformkorszak inaugurálására, amelyek hivatvák arra, hogy a magyar nemzetnek egy új ezredév életfeltételeit teremtsék meg. T. Képviselőház! Ma előttünk fekszik a hirtokpoitikai reformok trilógiájának első felvonása. Azt kell tmindancfm, hogy ez egy egészen szerény, egy egészen szürke alkotás, ïamely nem lép fel azzal az. igénnyel, hogy gyökerestől és forradalmi szellemmel vátoztasson meg viszonyokat, amelyek évtizedek és évszázadok rendjén alakultak ki, hanem elég híven követi azokat az utasításokat, amelyeket annak idején én adtam ki az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályának abból a célból, hogy megszerkesszék a hitbizományi reformot. Ennek folytán ez a reformalkotás megmarad a fokozatos és a lassú evolúció álláspontján és én azt hiszem, hogy éppen ebből az okból nem lehet az a fénylő csillag a magyar politika egén, amely a túloldalon ülő fiatal reif ormnemzedék keleti bölcseinek útmutatásul szolgálhatna, hogy megszületett az a megváltó reform, amelyre a miniszterelnök úr oly sokszor hivatkozott. T. Képviselőház! Lesznek bizonyára olyanok, — és talán Makkai János t. képviselőtársam beszédéből is erről győződtem meg — akik azt fogják mondani, hogy nem is a reform tartalma az, amely olyan jelentős, ihanem maga az a tény, hogy olyan kérdések vétetnek elő, amelyek évtizedeken keresztül, Í9