Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-82

Az országgyűlés képviselőházának 82. rendkívül érdekes adatokat kapunk, ha az ál­latállomány szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést. Egy négyzetkilométerre 15*7 szarvas­marha esik a Duna-Tisza közén, 24'5 a Du­nántúl, 28'1 Somogy-, Sopron-, Veszprém- és Zala megyében, tehát azokban a megyékben, amelyekben nagy hitbizományi birtokok van­nak. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a hitbi­zományi birtok, mint föld, a nemzeti termelés szempontjából igenis teljesíti kötelességót. Ha megnézzük az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által évenikint rendezett tenyészállat­vásárt, ott is azt tapasztaljuk, hogy a hitbizo­mányi birtokosok szoktak első díjakat nyerni, állatállományuk kiválósága, állatállományuk magas színvonala folytán. (Dinnyés Lajos: Le­gyen mindenki nagybirtokos, akkor igazat adok ennek a megállapításnak! — Zaj. — Felkiáltá­sok a jobboldalon: Tárgyilagosságot, képvi­selő úr!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Diny­iiyés képviselő úr ne zavarja állandóan a szó­nokot. Megay-Meiszner Károly : Többízben han­goztattam már, hogy nem vagyok védelmezője a nagybirtokoknak sem, a hitbizományoknak sem. Erről multamban munkámmal is bizony­ságot tettem. Igenis, tartozunk azonban azzal, hogy itt a házban teljesen tárgyilagosan és ne pártpolitikai szempontból, vagy elfogultan tár­gyaljuk ezt a kérdést. (Úgy van! jobbfelől.) Ezek azok a statisztikai adatok, amelyekkel előbbi állításomat alá akarom támasztani. Ha majd Dinnyés képviselőtársam is ilyen tárgyi­lagos statisztikai adatokkal fogja alátámasz­tani beszédét, én teljes nyugalommal és figye­lemmel fogom meghallgatni beszédét, noha az ő részéről nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy tárgyilagos statisztikai adatokkal jöjjön. (De­rültség jobb felől. — Br. Vay Miklós: Jó felhí­vás! — Peyer Károly: Statisztika val mindent be lehet bizonyítani! — Elnök csenget.) Ha abból a szempontból nézzük a statisz­tikai adatokat, amit Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársunk említett, hogy tudniillik nép sűrűség tekintetében is hátrányos helyzetben vannak azok a vármegyék, ahol hitbizományi birtokok vannak, ez szintén nem állja meg a helyét, mert egy négyzetkilométerre Mosonban 57. Somogyban 56 és Soproban 77 lélek esik a népsűrűségből. Ö ugyanis továbbmenve, azt em­líti, — és ezt több képviselőtársam hangoztatta — hogy azokban a vármegyékben, ahol hitbizo­mányi birtokok vannak, de általában ott, ahol nagybirtokok vannak, sokkal nagyobb volt a kivándorlás, mint azokban a vármegyékben, M hol nagybirtokok nincsenek. Errevonatkozólag kikerestem az 1912. évi, tehát a legutolsó nor­máliának mondható kivándorlási adatokat és azokból a következőket állapítottam meg. Sop ron vármegyében ezer lélekre esik 1-9%, So­mogyban 3-3%, Mosonban 0-9%, Báes-Bodrogban fi-6%, Hevesben 3-7%, Szolnok megyében 0-4% é=; Csongrádban 0-5% a kivándorlási sta­tisztika szerint, tehát a nagybirtok és a kiván­dorlás között semmiféle összefüggést nem látok, ebben a vonatkozásban a számoknak valamilyen törvényszerűségét felfedezni nem lehet és állí­tom, hogy ezekben a vármegyékben a mezőgaz­dasági munkásbérek is sokkal magasabbak a dolog természetéből kifolyólag, mint azokban a vármegyékben, ahol nagybirtok egyáltalában' hiányzik. Mélyen t. Ház! Szükségesnek tartottam eze­ket elmondani, annak hangsúlyozása mellett, KKPVISELÖHÁZI NAPLÓ V. ülése 1936 január 30-án, csütörtökön. 181 hogyha mi megszüntetjük a hitbizományi bir­tok kötöttségét, akkor igenis módot kell ta­lálni arra, hogy megszüntessük azokat a nagy latifundiumokat is, amelyek a bankok, a kar­tejek és bizonyos családok kezében vannak. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Dinnyés Lajos: A kartelek, akik­nek a vezérei ott ülnek önök között! — Fel­kiáltások jobbfelől: Hol? — Peyer Károly: Nem imi csináltunk Vida Jenőből kegyelmes urat! — Felkiáltások balfelől: Szurday! — Br. Vay Miklós: Hol vannak a kisgazdák? — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Elnök csenget.) Kétségtelen, hogy ezeknek »az úgynevezett csa­ládi részvénytársaságoknak a tulajdonában levő nagybirtokoknál a törvéinyszerű kötöttség nem áll fenn, az ezek mögött álló hatalmas tőkék azonban a valóságban épp úgy érvénye­sülnek, mintha ezek a birtokok törvényi kö­töttség alatt állanának. A túloldalon többször említették azt, hogy azért nincsenek megelégedve a hitbizományi törvényjavaslattal, mert èz. a hitbizományok kötöttségének megszüntetését nem rendeli el, azt állították, hogy a hitbizományok kötöttsége már egész Európában megszűnt és azt a kife­jezést hallottuk, hogy ez a törvényjavaslat szé­gyenfoltja az országnak, mert megtartja a hitbizományi kötöttséget. Méltóztassék megbo­csátani, de ez a kérdés nem így áll. Orosz­országban például, ahol kétségtelenül radiká­lis földbirtokreform volt, megszüntették a hit­bizományi kötöttséget, de megszüntették a nagybirtokot is, sőt megszüntették a 30—49 hol­das úgynevezett kulak-birtokokat is,^ bár az utóbbi időben éppen a termelés érdekében eze­ket újra visszaállították. (Fábián Béla: Dehogy állították vissza! Az egyholdásokat is. meg­szüntették. — Felkiáltások jobbfelől: Államo­sították! — Elnök csenget.) Megszüntették a magánbirtokot, azonban ezeket a 30—49 holdas kulak-birtokokat visszaállították. (Zaj a bal­oldalon.) Nem tudom, hogy Fábián igen t. képviselőtársamnak közvetlenebb adatok álla­nak-e rendelkezésére Oroszország mezőgazdasá­gáról, én csak az errevonatkozó szakiroda­lomra támaszkodhatom, amely szerint ezeket a birtokokat, illetve a magántulajdont bizonyos vonatkozásban újra visszaállították. (Fábián Béla: Dehogy, elvették a paraszttól a földet!) Mondom, nem tudom közvetlen tapasztalásból, nem jártam kint és kénytelen vagyok a hiva­talosnak mondott adatokat figyelemtoevenni. (Horváth Zoltán: Azok már régi adatok! — Felkiáltások balfelől: »Csáklyás« adatok! — Br. Vay Miklós: Peyer tudja! Neki tart Bo­kányi rádióelőadásokat! — Peyer Károly: Ne­kem nem tart! A képviselő úrnak tart? — Zaj. — Elnök csenget.) Lengyelországban a helyzet aszerint alakult az egyes vidékeken, hogy azok melyik államihoz tartoztak. így az azelőtt Németországhoz „ tartozó t területeken,, teljesen megszüntették a hitbizományt, Galiciában azon­ban ehhez a kérdéshez hozzá sem nyúltak % Né­metországban elvileg szintén megszüntették a hitbizományt, de Bajorországban, Hessenben és Badenben a polgári örökösödést léptették életbe, Württembergben pedig 1960-ban jár le véglegesen a (megkötöttség.. Poroszországban 1938-ig kell rendezni ezt a kérdést, de a földek hitbizományszerű kötött­ségét továbbra is fenn lehet tartahi. Csehor­szágban és Romániában kétségtelenül meg­szüntették a hitbizományok kötöttségét, de ' tud­juk, hogy ennek, sajnos, nemcsak földbirtok­politikai, hanem nemzetiségi céljai is voltak, 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom