Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-82
180 Az országgyűlés képviselőházának 82. az alacsony napszámért. Állítom, hogy nincs még egy olyan üzem Magyarországon, amely olyan munkabéreket fizetne, mint a mezőgazdaság (Farkas István: Nincs még egy olyan foglalkozási ág, amely annyi kedvezményt kapna.) Méltóztassék megengedni, talán én kértem szót, hogy a Házban beszéljek és nem a képviselő úr. (Derültség.) Tehát nincs olyan foglalkozási ág, amelyben olyan rövid idő alatt, mint az aratás ideje, az illető munkás meg tudja keresni egész évi primer életszükségletét. Mi igazdák nagyon is átérezzük a magyar mezőgazdasági munkások nehéz helyzetét, azonbani ennek csak akkor lennénk az okai, ha a magyar mezőgazdaság rentábilisan termelne. Miután azonban nem termel rentábilisan. (Dinnyés Lajos: Miért? — vitéz Scheftsik György: Mert nincs a terményeknek ára! — Peyer Károly: Miért terem Németországban mégegyszer annyi burgonya! — Zaj a jobboldalon. — Br. Vay Miklós: 30 schillinges búza is van! — Friedrich István: Mecsér hol van? Mecsér testvér mindjárt megmagyarázza! — Derültség. — Zaj. — Elnök csenget.) méltóztassék tehát a jövőben, ha az ipar védelmében a mezőgazdaságot ilyen'támadásban részesítik, azt legalább tárgyilagos bírálat alapján megtenni. Mélyen t. Ház! Távol álljon tőlem, hogy a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál a hitbizományok, a kötött birtokok mellett beszéljek, mert hiszen ti zenkétévi érdekképviseleti munkásságomban elég példát szolgáltattam arra, hogy éppen a nagybirtok, a túlságos latifundiumok ellen dolgoztam. Azonban nem hagyhatom szó nélkül azokat a teljesen adatmentes és sok esetben komolytalan megállapításokat, amelyeket a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál a hitbizományokkal szemben tettek. (Dinnyés Lajos: PéldáuH Majd beszélni fogok róla! — Molnár Imre: Halljuk! —vitéz Scheftsik György: Ne fenyegessen!) Általában helytelen az a beállítás, amelyet a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalásánál hangoztatott igen sok képviselőtársam, hogy a hitbizományi birtokokat azért kell a kötöttség alól felszabadítani, mert azok rosszul termelnek, tehát az a föld nem teljesíti kötelességét a nemzettel szemben és a hitbizományi birtokosok sem telejsítették a nemzet iránti kötelességüket. Az utóbbi kérdéssel nem kívánok foglalkozni, de az előbbi kérdésben egy pár adattal kívánok rámutatni ennek az állításnak tarthatatanságára. • Ha a hitbizományi kérdéssel foglalkozunk, | akkor mindig a megfelelő korbeli adottságokat kell figyelembe venni* mert hiszen kétségtelen, hogy a múltban a hitbizományok igenis olyan jelentőségteljes szerepet töltöttek be, amelyet semmi körülmények között nem támadásban, hanem elismerésben kell részesíteni. Ha megnézzük Erdélyt, állítom, hogy Erdély eloláhosodása- nem következett volna be ilyen tempóban, ha ott hitbizományok lettek volna, mert egészen kétségtelen, hogy az oláhság terjeszkedésének gátat vetettek volna. Hiszen * gróf Bethlen István 1912-ben megjelent könyvében »Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon« címmel számadattal is kimutatta, hogy rövid néhány év alatt 166.000 katasztrális hold jutott oláh kézbe. Kétségtelen, hogy ez a múlt kormányzatok rossz, helytelen birtokpolitikájának volt a következménye. Amikor tehát ez a kormányzat a múlt birtokpolitika hibáit igyekezett jóvátenni, akkor úgy vélem, hogy ezért ülése 1986 január 30-án, csütörtökön' a javaslatért nem támadásnak, hanem elismerésnek kell megnyilvánulnia a kormányzattal szemben. Hogy a hitbizományokat illetőleg mennyire különböző a közgazdasági írók véleménye, hogy azok károsak, vagy hasznosak-e az ország közgazdasági szempontjából, méltóztassék megengedni, hogy két leghíresebb agrárírónak errevonatkozó véleményét felolvassam. Az egyik Areboe, aki »Agrarpolitik« című munkájában a hitbizományról a következőket mondja (olvassa): »A hitbizományi birtokosnak a hitbizomány kizsarolásában rendszerint siökkal nagyobb érdeke van, mint annak megjavításában. Amikor a hitbizomány jövedelmét kellene meliorációkra fordítani, dkkor a hitbizományi birtokosnak: és magának a hitbizományi (birtoknak érdekei szöges ellentétbe kerülnek egymással. Azokat a megtakarításokat, amelyeket a hitbizomány jövedelméből a birtokos eszközöl, ő semmiesetre sem adhatja a hitbizományi birtokon meliorációkra, cselédházak építésére és egyebekre, mert ezáltal az amúgy is rendkívül kedvezményezett hitbizományi várományost gazdagítja az amúgy is hátrányban lévő többi gyermek kárára. Areboe tanítványa, Holtz ezzel szemben, »Agrarwesen und Agrár Politik« című munkájában a hitbizományról a következőket mondja: »Az az időnkint elhangzó szemrehányás, hogy a hitbizományi birtokokon átlagosan rosszabb gazdálkodás van, mint más birtokokon, tények által nincs megerősítve. Magától értetődik, hogy a hitbizományi birtokok között éppúgy» találunk birtokokat, mint a többi birtokok között, amelyeken a gazdálkodás nem. mintaszerű, de ebben a tekintetben a hitbizományok átlagosan nem állnak rosszabbul, mint más birtokok, sőt ellenkezőleg, a mostani időkben jelentős előnyük is meg van, hogy nincsenek erősen eladósodva, és hogy az okszerű gazdálkodásnak ez nem akadálya, mint másjellegű birtokokon.« A hitbizományi törvény reformjára kétségtelenül szükség van, de nem azért, amit a túloldalon hangoztattak, hogy tudniillik a hitbizományi birtok, mint föld, nem tette meg kötelességét a nemzettel szemben. (Ügy van! jobb felől. — Dinnyés Lajos: Kenéz mást mondott! — Felkiáltások a jobboldalon: Ezt is mondta!) Ezt az állításomat hazai statisztikai adatokkal is alátámasztom. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Megay-Meissner Károly: Nincsenek statisztikai adatok arról, hogy a hitbizományi birtokokon általában az egész országban milyen gazdálkodás folyik, így csak azokat a vármegyéket vészeim figyelembe, amelyekben túlnyomóan hitbizományi birtokok vannak. A Dunántúlt veszem alapul. A Dunántúl klimatikus és talajviszonyai ugyanis többé-kevésbbé egyenlők; tévedésre, rossz következtetsére vezetne, ha egy dunántúli megyét egy alföldi megyével hasonlítanánk össze. Felvettem egy átlagos termésű évet. Abban az évben a Dunántúl például búzából 7"6 métermázsa volt az átlagtermés; Somogy megyében, amelynek 15'3%-a hitbizományi birtok, 7'8 imétermázsa, Sopron megyében, amelynek 20'6%-a . hitbizományi birtok, 8*7 métermázsa volt az átlagtermés egy holdon. - Ugyanígy emelkedik az átlagtermés rozsban, árpában és zabban azoknak a megyéknek a javára, amelyekben több a hitbizományi birtok. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a hitbizományi birtokon rossz gazdálkodás folyik és ezért kell felosztani a hitbizományi birtokokat. Akkor is
