Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-82
178 Az országgyűlés képviselőházának 81 egyházbirtokpolitikai kérdést taglaló könyvből vettem ki. E szerint a statisztika szerint 14.250 birtokos kezén van az ország egyik fele, 7,800.000 katasztrális hold és másfélmillió birtokos kezén a másik fele, 8'5 millió katasztrális hold. Tovább taglalva: ebből a 16 millió holdból 10'5 millió holdon 98.000 20 holdon felüli gazdaság van, amely idegen erővel dolgozik és ezek eltartanak mindössze 228.000 cselédet, 270.000 munkást és 98.000 tulajdonost, tehát 600.000 keresőt. Nem eltartottat, hanem keresőt! (Lázár Andor igazságügyminiszter: Es az egész városi lakosságot ellátja élelemmel!) Erre is majd leszek bátor kitérni. Ne vegye rossznéven az igen t. miniszter úr, ha azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a miniszter úrhoz, hogy a javaslatot tessék védeni, a nagybirtokot azonban ne tessék védeni. Ez két különböző dolog. (Lázár Andor igazságügyminiszter: En nem fogom védeni!) A másik oldalon pedig nem 10 millió, hanem csak 5,400.000 hold viseli 1,350.000 kereső gondját és terhét. Tehát itt ezen az oldalon 100 holdra 25 kereső és 62 eltartott esik, amivel szemben a másik oldalon 100 holdra 5'6 kereső és — egy keresőre 2*5 eltartottat számítva — mindössze 14 eltartott esik. Országos arányban tehát a 4'5 millió mezőgazdasági eltartottból 1"5 milliót tart el 10'5 millió hold, 3 milliót pedig 5,400.000 hold. Ebből a szempontból sem vitás, hogy a két birtokkategória körűi melyik előnyösebb, a nemzet magasabb szempontjait tekintve. Nekem az a meggyőződésem, t. Ház, hogy általában nagy földbirtokpolitikai kérdéseket nem lehet sablonosán elintézni. Ahány megye, annyi megoldási lehetőség és mód. (Mózefi Sándor: Es ahány ország!) Ahány megye is, szinte annyi ország. Most jártam lent Somogyban; egészen más megoldási lehetőségekkel kell ott. számolni, mint az én megyémben, amelynek ismerem a viszonyait. Az én megyémben a törpebirtokos lakosság — és az a legfontosabb, hogy ebből életerős exisztenciákat csináljunk, mert hiszen a törpebirtokosnak van egy kis hozzáértése, van néhány állatja, mezőgazdasági szerszáma — nem kivan semmi mást, mint hosszúlejáratú olcsó bérletet. Ha megnézzük a statisztikát Somogy megyében, azt látjuk, hogy ebből a szempontból a leghátrányosabb helyzetben van,' mert hiszen szántóföldjéből 11% a hitbizományi terület, —a legmagasabb arányszám az egész országban! — rétből 353%, legelőből 32%, nádasból 71%; átlagban egész területének 20%-át teszi ki a hitbizományi kötött birtok. Ennek az elgondolásnak megvalósításához nem is kell pénz, mert akinek van három-négy holdja s hozzá kap még öt-hat holdat, vagyis birtokát^ kiegészítjük 10 holdra, annak megvan az állatja s van családja is. Például az én kerületem székhelyén, Kapuváron, hogyan áll a helyzet? Tízezer lakosíú, hatalmas erőtől duzzadó község volna különben, van négyezer hold saját határa, a hitbizományi határ pedig 14.000 hold. Es mit látunk ott? Azt látjuk, hogy a Rába partján életerős, egészséges magyarok, akik dolgozni szeretnének, ott álldogálnak pipázva és beszélgetve és sokszor olyan újságokat 'olvasva, amelyek az ő lelkinyugalmukat és békéjüket egyáltalában nem szolgálják. Ha itt legalább a) nagybirtok felét kisbérletekként tudnók a jelentkezőknek kiadni, mi történnék? A gépi munkaerő 7000 holdról lemenne és ott is !. ülése 1936 január 30-án, csütörtökön. kézimunkaerőre volna szükség. Ugyanakkor a törpebirtokosok 8—10 holdas kisbirtokosokká avanzsálva meg tudnájk alapítani ia maguk exisztenciáját. Később módot lehetne találni arra, hogy erőhöz jutva, meg is vásárolhassák m birtokokat. Ez volna az egészséges fejlődési lehetőség. Eszembe jut nekem boldogult Cziráky Antal grófnak, a fiatal herceg Esterházy gyámjának egy mondása, amely szinte legendaként jár szájról-szájra az én kerületemben. Azt mondotta voliia a fiatal hitbizományos. úrnak: ha kisbérletekbe adod birtokaid nagyrészét, Eszterházától Sopronig, akkor arannyal kövezheted ki az utat. Én magam látom, hogy a nagybérlő elég jó föld után holdanként 80 kg-ot fizet, nem is egy mázsát, míg a szomszéd községben a rosszabb birtok után a kisember 2—3 mázsát fizet. Itt is látjuk az igazságtalanságot. Nem kívánnak ők semmit, — törvényes alapon állanak — csak azt, hogy ők is^ jussanak hozzá a földhöz. Ez az ő kérésük. Nálam, az én megyémben ezzel talán egy évszázadra meg volna oldva ez a probléma. # Ehelyett mi történik? Azt tapasztaljuk, hogy miután úgy érzik, bogy a bérletben lévő birtokokkal szemben a telepítési javaslatnak más lesz a hatása, mint a házikezelésben lévő földekkel szemben, még 500.000 pengő lelépési díjjal is igyekeznek visszavenni házikezelésbe a bérbeadott földeket. Ha van valahol 500.000 pengő ilyen célra, akkor azt hiszem, még jó üzletet is tudna csinálni azaz uradalom vagy hitbizomány azzal, ha kisbérletbe adná ki a földeket. Mert nekem az a meggyőződésem, hogy nem a hitbizományos, hanem a környezete^ akadályozza meg a földnek kisbérletekbe való kiadását, mert a birtok kiesvén a házi kezelésből, gazdátlan marad nagyon sok állás, szinekura. Különben is ezen a téren elég szomorú a helyzet. A közép- és nagybirtok területéből csak 464.000 hold van kisbérlők kezén, és több mint másfélmillió holdon közép- és nagybérlet van. Ez a javaslat túlmenve azon az elven, hogy a hitbizományi rendszert le kellene építeni, ellenkezőleg 65. §-ában kiépíti, továbbá létesíti a kis hitbizományok új rendszerét' is, amelyet étn a magyar ember természetével és gondolkodásával teljesen ellentétben állónak tartok. Szerény véleményem szerint ez a magyar gazdasági és jogi életben egyáltalában nem fog I beválni. De ha elvi álláspontommal szemben i koneedálnám mégis, hogy ilyet létesítsünk, ak! kor is azt mondanám, hogy semmiképpen sem i olyan formában, mint ahogy itt a javaslatban van, hogy t. i. az elsőszülött legyen a hitbizományos, a többi pedig cseléd lehet nála. Elég volt a cselédek Magyarországából, csináljuk meg a polgárok Magyarországát, a független magyar exisztenciák országát. Ezt is meg lehetne oldani a telepítési javaslatban. A kis hitbizomány teljesen az elsőszülötté, a többit pedig, mint a leánygyermeket, készpénzben kell kielégíteni és azok menjenek el kisbérlőnek, nem messze attól a helytől. Ezzel a kérdés meg van oldva. Ha pedig mint kisbérlő megerősödik, meg is vásárolhatja magának a birtokot. De egyszerűen cselédsorba taszítani azt a gyermeket, ez helyes lehet olyan országban, ahol más a felfogás a szabadságról és más a felfogás egyéb téren is. Nálunk azonban minden ember a földet magáénak akarja tudni, itt tehát ez az elv teljesen helytelen és célra nem vezető. Ezekben voltam bátor felfogásomat a javaslattal kapcsolatban kifejezésre juttatni. Ml-