Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

Az országgyűlés képviselőházának 76. vább nézzük, azt látjuk, hogy az őstermelők 1906-ban is 68%-ban szerepeitek a kivándorol­tak között. 1907-ben 69%-a volt őstermelő a kivándorlóknak. Ez mutatja azt, hogy Ma­gyarországon helytelen volt a föld birtok­politika es hogy Magyarországon ezen a hely­telyen birtokpolitikán most is csak pepecselni akarunk, konzerválni akarjuk azt ezzel a ja­vaslattal és semmiképpen sem akarjuk azt, hogy ezzel a javaslattal meg tudjuk szüntetni azokat az okokat, amelyek az egykét és a ki­vándorlást elősegítették. T. Képviselőházi Örömmel állapítom meg, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim ugyan­ezeket az elveket vallják és látom, hogy a fel­szólalók többsége azonosítja magát ezekkel. (Egy hang a középen: Nem egészen!) Többször vitába szálltak Matolcsy t. képviselőtársunkkal és különsen kifogásolták azt, hogy birtokmaxi­mumot állított fel és ebben a tanulmányban ezt a maximumot 500 holdban jelölte meg. Magam ennek a könyvnek több tételével és megállapí­tásával nem értek egyet, azt azonban le kell szögeznem, hogy ez voltaképpen egy kísérlet volt, első lépés volt, hogy ezt a földbirtokrefor­mot statisztikai adatokkal is alátámassza, (vi­téz br. Roszner István: Még az összeadása is hibás!) Azt ki lehet javítani könnyen, az nem törvényjavaslat. Az 500 holdas birtokmaximu­mot támadták, (vitéz Csicsery-Róna István: Búza Barnának volt ez a terve! — Ras­say Károly: És azon az ankéten hányan helyeselték! Nekem megvan az erről ki­adott jegyzőkönyv! Nagyon érdekes olvas­mány! — Zaj.) T. Képviselőház! Ebben a könyvben az van, hogy az 500 holdas birtok­maximum olyan számszerüséget jelent, ame­lyet a gyakorlati élet követelményeinek meg­felelő rugalmas értelmezéssel kell kiegészíteni. Ez csak direktíva, mert nagyon jól tudjuk, hogy 500 hold bácskai földért Nyíregyháza mel­lett majdnem 5000 hold homokot kapunk. A ta­gosítás is ezen az alapon történik. Minden kér­dést ezen az alapon kell megoldani. Itt csak a váz. egy gondolat van felvetve, amellyel nem­csak érdemes, hanem kell is, kötelesség is fog­lalkozni. Beszédem elején említettem, hogy máris fo­lyamatban vannak olyan aggályos jelenségek, amelyek azt célozzák, hogy a hitbizományi bir­tok, amelynek bizonyos része, amennyiben az előírt követelményeknek megfelel, felszabadul­hat, mikér>pen mentesíttessék. A törvényjavas­lat mindjárt 1. §-ában kimondja, hogy mente­sülnek, illetve hitbizományi kötöttség alatt ma­radnak bizonyos vagyontárgyak, közöttük azok a területek is, amelyeken jogszabály értelmében közérdekből erdőt kell telepíteni vagy amelyek beérdősítését az erdészeti hatóság jogerősen el­rendelte. A törvényjavaslat végén pedig kimond­ja' a 114. §, hogy ezt a törvényt az igazságügymi­niszter — amennyiben a földirnvelésü^vi mi­niszter ügykörét is érinti, a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértve — hajtja véére és egy­szersmind a törvény hatályba lépésének napiját is meeállapítja. Szóval a törvény törvényerőre emelkedésének időpontját nem tudjuk, azt ho­mály fedi, ellenben a törvényjavaslatban az van, hop"V azok a területek közérdekből hUbito­rnán vi kö+iít+eé«* al«tt maradnak, amelyeden közérdekből kell erdőt telepíteni vae*y amelv­nek beerdőöíté«"t az erdészeti hatosáé: jogerő­sen elrendelte. Mit jelent ez? Erre vagyok bá­tor rámutatni. Pusztavacs községet, amint a t. Képviselő­háznak bizonyára méltóztatik tudni, gróf Kö­tése 1936 január 21-én, kedden. 7 háry István alapította. Ennek területe most Szász-Koburg-Gothai Józsiás herceg tulaj­uona. Ennek a birtokna* ügyét szovátettem, amikor bérbe akarták adni és már ól-holnapra el akarták zavarni a cselédséget. Akkoriban nyilatkozatot adtak ki, hogy a hitbrzsjmány ura vissza fog terni Magyarországra, felveszi a Koháry nevet és a birtok jövedemét itt költi el, nem Bécsben. Sajnálattal állapítom meg, hogy ez nem következett be. A hitbizomány ki­tesz 4U.O00 holdat. Ennek ura ma is Bécsben él és csak vadászatkor és más ilyen alkalmakkor tiszteli meg szerény hazánkat. Felhívom a mé­lyen t. Ház figyelmét ezekre a jelenségekre, mert — úgy vagyok értesülve — kezd már ez a recept tovább terjedni. Mert mi történik ebben a községben? Tervbevették, minthogy éppen ezen törvényjavaslatban közérdekből rendelik el az erdősítést, hogy ebből a hitbizományból annyit erdősítenek, amennyinek révén mente­sülnek majd bármilyen kisajátítástól. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Az túlnagy terü­let lenne!) A miniszter úr ezen nevet, de én ezen csak sírni tudok. Tessék utána nézni, t. minisz­ter úr, annak, amit mondtam. A miniszter úr­nak jogában és módjában áll megállapíttatni, hogy mi történt. Az történt, hogy ennek a hit­bizománynak a területéből, amelyen a fásítást, illetőleg az erdősítést elrendelték, illetőleg, ahol ennek a kijelölése már megtörtént, olyan terü­leteket jelöltek ki erdőtelepítésre közérdekből, amely területek 100—150 esztendő óta szántó­földek voltak. Az említett községet a Kóburg-hitbizo­mányi uradalom tartja fenn. Ennek a község­nek van jegyzője, négy iskolája, csendőrsége. Ezen a birtokon sommás munkások dolgoznak a környékről, onnan kerülnek ki általában az aratók, innen szerzik meg ezek az emberek a maguk évi szükségleteit és már most hallatsza­nak hangok, hogy éppen az erdősítés miatt le­építések történnek; az emberek kétségbeesve szaladgálnak ide-oda. hogy hol tudnak maguk­nak majd munkát, élelmet szerezni; cselédek, akiknek elődei 100—150 év óta itt éltek, ki van­nak téve annak, hogy a hitbizományi javaslat kapcsán máról-holnapra koldusok, hazátlanok lesznek, mert nem tudják majd fejüket hova le­hajtani. T. Ház! Az előbb már kifogásoltam, hogy nem látom a törvényjavaslatban expressis ver­bis kimondva, hogy a hitbizományi tulajdono­sok pedig kötelesek legyenek itt élni Magyar­országon. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Benne van a törvényjavaslatban!) Igen, de vannak kivételek. Tessék ezt expressis verbis kimondani. (Lázár Andor israzsáarügyminiszter: Ki van mondva!) Tessék kimondani a törvény­javaslatban, hogy az ilyen hitbizományi tulaj­donosok kötelesek Magyarországra jönni és itt elkölteni a pénzt. (Ügy ixtn! Üay van! a bal­és a szélsőbaloldalon. — Mózes Sándor: Tessék eltörölni a hitbizományokat! — Helyeslés hal­felől.) Felhívom a miniszter úr figyelmét erre a jelenségre, mert hallottam, hogy az; erdőtelepí­tést addig akarják ezekbe a kategóriákba bele­vonatni, míg el fog jönni az az időpont, amikor a törvény életbelép. Az emberek ebben az ura­dalomban és a környéken is a legnagyobb két­ségbeesésben élnek. Amikor kimentem oda és beszélni akartam velük, elbújtak előlem, féltek egy szót is kimondani, mert ki van adva a jelszó, hogy máról-holnapra elbocsátják őket, vehetik a tarisznyát és mehetnek, amerre lát­nak. Éppen azért végtelenül örülnék, ha a mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom