Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-76

Az országgyűlés képviselőházának 76. vább nézzük, azt látjuk, hogy az őstermelők 1906-ban is 68%-ban szerepeitek a kivándoroltak között. 1907-ben 69%-a volt őstermelő a kivándorlóknak. Ez mutatja azt, hogy Magyarországon helytelen volt a föld birtokpolitika es hogy Magyarországon ezen a helytelyen birtokpolitikán most is csak pepecselni akarunk, konzerválni akarjuk azt ezzel a javaslattal és semmiképpen sem akarjuk azt, hogy ezzel a javaslattal meg tudjuk szüntetni azokat az okokat, amelyek az egykét és a kivándorlást elősegítették. T. Képviselőházi Örömmel állapítom meg, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim ugyanezeket az elveket vallják és látom, hogy a felszólalók többsége azonosítja magát ezekkel. (Egy hang a középen: Nem egészen!) Többször vitába szálltak Matolcsy t. képviselőtársunkkal és különsen kifogásolták azt, hogy birtokmaximumot állított fel és ebben a tanulmányban ezt a maximumot 500 holdban jelölte meg. Magam ennek a könyvnek több tételével és megállapításával nem értek egyet, azt azonban le kell szögeznem, hogy ez voltaképpen egy kísérlet volt, első lépés volt, hogy ezt a földbirtokreformot statisztikai adatokkal is alátámassza, (vitéz br. Roszner István: Még az összeadása is hibás!) Azt ki lehet javítani könnyen, az nem törvényjavaslat. Az 500 holdas birtokmaximumot támadták, (vitéz Csicsery-Róna István: Búza Barnának volt ez a terve! — Rassay Károly: És azon az ankéten hányan helyeselték! Nekem megvan az erről kiadott jegyzőkönyv! Nagyon érdekes olvasmány! — Zaj.) T. Képviselőház! Ebben a könyvben az van, hogy az 500 holdas birtokmaximum olyan számszerüséget jelent, amelyet a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő rugalmas értelmezéssel kell kiegészíteni. Ez csak direktíva, mert nagyon jól tudjuk, hogy 500 hold bácskai földért Nyíregyháza mellett majdnem 5000 hold homokot kapunk. A tagosítás is ezen az alapon történik. Minden kérdést ezen az alapon kell megoldani. Itt csak a váz. egy gondolat van felvetve, amellyel nemcsak érdemes, hanem kell is, kötelesség is foglalkozni. Beszédem elején említettem, hogy máris folyamatban vannak olyan aggályos jelenségek, amelyek azt célozzák, hogy a hitbizományi birtok, amelynek bizonyos része, amennyiben az előírt követelményeknek megfelel, felszabadulhat, mikér>pen mentesíttessék. A törvényjavaslat mindjárt 1. §-ában kimondja, hogy mentesülnek, illetve hitbizományi kötöttség alatt maradnak bizonyos vagyontárgyak, közöttük azok a területek is, amelyeken jogszabály értelmében közérdekből erdőt kell telepíteni vagy amelyek beérdősítését az erdészeti hatóság jogerősen elrendelte. A törvényjavaslat végén pedig kimondja' a 114. §, hogy ezt a törvényt az igazságügyminiszter — amennyiben a földirnvelésü^vi miniszter ügykörét is érinti, a földművelésügyi miniszterrel egyetértve — hajtja véére és egyszersmind a törvény hatályba lépésének napiját is meeállapítja. Szóval a törvény törvényerőre emelkedésének időpontját nem tudjuk, azt homály fedi, ellenben a törvényjavaslatban az van, hop"V azok a területek közérdekből hUbitornán vi kö+iít+eé«* al«tt maradnak, amelyeden közérdekből kell erdőt telepíteni vae*y amelvnek beerdőöíté«"t az erdészeti hatosáé: jogerősen elrendelte. Mit jelent ez? Erre vagyok bátor rámutatni. Pusztavacs községet, amint a t. Képviselőháznak bizonyára méltóztatik tudni, gróf Kötése 1936 január 21-én, kedden. 7 háry István alapította. Ennek területe most Szász-Koburg-Gothai Józsiás herceg tulajuona. Ennek a birtokna* ügyét szovátettem, amikor bérbe akarták adni és már ól-holnapra el akarták zavarni a cselédséget. Akkoriban nyilatkozatot adtak ki, hogy a hitbrzsjmány ura vissza fog terni Magyarországra, felveszi a Koháry nevet és a birtok jövedemét itt költi el, nem Bécsben. Sajnálattal állapítom meg, hogy ez nem következett be. A hitbizomány kitesz 4U.O00 holdat. Ennek ura ma is Bécsben él és csak vadászatkor és más ilyen alkalmakkor tiszteli meg szerény hazánkat. Felhívom a mélyen t. Ház figyelmét ezekre a jelenségekre, mert — úgy vagyok értesülve — kezd már ez a recept tovább terjedni. Mert mi történik ebben a községben? Tervbevették, minthogy éppen ezen törvényjavaslatban közérdekből rendelik el az erdősítést, hogy ebből a hitbizományból annyit erdősítenek, amennyinek révén mentesülnek majd bármilyen kisajátítástól. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Az túlnagy terület lenne!) A miniszter úr ezen nevet, de én ezen csak sírni tudok. Tessék utána nézni, t. miniszter úr, annak, amit mondtam. A miniszter úrnak jogában és módjában áll megállapíttatni, hogy mi történt. Az történt, hogy ennek a hitbizománynak a területéből, amelyen a fásítást, illetőleg az erdősítést elrendelték, illetőleg, ahol ennek a kijelölése már megtörtént, olyan területeket jelöltek ki erdőtelepítésre közérdekből, amely területek 100—150 esztendő óta szántóföldek voltak. Az említett községet a Kóburg-hitbizományi uradalom tartja fenn. Ennek a községnek van jegyzője, négy iskolája, csendőrsége. Ezen a birtokon sommás munkások dolgoznak a környékről, onnan kerülnek ki általában az aratók, innen szerzik meg ezek az emberek a maguk évi szükségleteit és már most hallatszanak hangok, hogy éppen az erdősítés miatt leépítések történnek; az emberek kétségbeesve szaladgálnak ide-oda. hogy hol tudnak maguknak majd munkát, élelmet szerezni; cselédek, akiknek elődei 100—150 év óta itt éltek, ki vannak téve annak, hogy a hitbizományi javaslat kapcsán máról-holnapra koldusok, hazátlanok lesznek, mert nem tudják majd fejüket hova lehajtani. T. Ház! Az előbb már kifogásoltam, hogy nem látom a törvényjavaslatban expressis verbis kimondva, hogy a hitbizományi tulajdonosok pedig kötelesek legyenek itt élni Magyarországon. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Benne van a törvényjavaslatban!) Igen, de vannak kivételek. Tessék ezt expressis verbis kimondani. (Lázár Andor israzsáarügyminiszter: Ki van mondva!) Tessék kimondani a törvényjavaslatban, hogy az ilyen hitbizományi tulajdonosok kötelesek Magyarországra jönni és itt elkölteni a pénzt. (Ügy ixtn! Üay van! a balés a szélsőbaloldalon. — Mózes Sándor: Tessék eltörölni a hitbizományokat! — Helyeslés halfelől.) Felhívom a miniszter úr figyelmét erre a jelenségre, mert hallottam, hogy az; erdőtelepítést addig akarják ezekbe a kategóriákba belevonatni, míg el fog jönni az az időpont, amikor a törvény életbelép. Az emberek ebben az uradalomban és a környéken is a legnagyobb kétségbeesésben élnek. Amikor kimentem oda és beszélni akartam velük, elbújtak előlem, féltek egy szót is kimondani, mert ki van adva a jelszó, hogy máról-holnapra elbocsátják őket, vehetik a tarisznyát és mehetnek, amerre látnak. Éppen azért végtelenül örülnék, ha a mi-