Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-81

158 Az országgyűlés képviselőházának 81. ülése 1936 január 29-én, szerdán. Miklós belügyminiszter: Nem a képviselő úrra!) Azért mondom, hogy nem tudom, hogy mire méltóztatik célozni, mert én tényleg nem kerestem mást, (Éber Antal: Közüzemi intri­kák!) mint egy alkalmas embert és alkalmas választ arra, hogy a közvéleményt megnyug­tassa; kerestem valakit, akinek vizsgálata eredményében, ha majd kezébe veszi ezt az ügyet és kivizsgálja, meg lehet bízni. Én csak aggódom a miatt, hogy a belügyminiszter úr jó helyen lévőnek találja a mostani vizsgála­tot, holott elemi dolog, hogy azok nem vezet­hetnek vizsgálatot, akik maguk is felelősek, tehát a vezérigazgató és a megvádolt tisztvi­selők, mert ez tökéletes képtelenség, ilyen vizsgálat sehogyan, semmiféleképpen sem ve­zethet megnyugtató eredményre. Tessék az ügyet átadni az önkormányzat pártatlan szer­veinek. (Űuy van! a szélsőbaloldalon.) A választ egyébként tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügymi­niszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A ,Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Fábián Béla képviselő úr in­terpellációja a földmívelésügyi miniszter úr­hoz. A képviselő úr bejelentést óhajt tenni. Fábián Béla: T. Képviselőház! Két ügyben óhajtottam a pestkörnyéki gazdák sérelmeiről interpellálni. Az egyik ügyben, a tejárkiegészítő járulék ügyében, amelyet az egyes gazdáktól tehenek után szedtek, megnyugtató választ kaptam a földmívelésügyi miniszter úrtól. A miniszter úr kijelentette, hogy a közigazgatási hatósá­gokat értesítették, hogy ezeket a hátralékos tejárkiegészítő járulékokat beszedni nem kell. Ennélfogva kérem, hogy ezt az interpelláció­mat tessék törölni. A másik ügyben, a rákosi vámok ügyében, amelyben interpellációt óhajtottam intézni a belügyminiszter úrhoz, Pest vármegyében hét­főn délután lesz egy értekezlet, ennélfogva en­nek az interpellációmnak az elhalasztását ké­rem. Elnök: Fábián képviselő úr első interpel­lációja töröltetik. A képviselő úr második in­terpellációjának elmondására halasztást kér. Kérdem a t. Házat, mélt.óztatik-e a halasztás­hoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztás­hoz hozzájárul. Következik Csoór Lajos képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter únhoz a köz­adók kezeléséről szóló rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (óvassa): »Interpel­láció a m. kir. pénzügyiminiszter úrhoz. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter úr 1935. május 15-én elmondott interpellá­ciómra adott válaszában kilátásba helyezte, hogy a közadókról szóló rendelkezések hivata­los összeállítása 1935. év őszére várható és te­kintettel arra, hogy ezen hivatalos összeállítás máig sem jelent meg, kérdezem, hajlandó-e a pénzügyminiszter úr legalább a közadók keze­léséről szóló rendelkezések összeállítását hala­déktalanul kiadni, hogy azok már az 1936. évi adókivetéseknél alkalmazhatók legyenek? Csoór Lajos s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Egészen rö­viden leszek bátor előadni interpellációm indo­kolását, annál inkább, mert a mélyen t. pénz­ügyminiszter úr nincsen itt, tehát nem is adhat rá választ azonnal. Egyízben már — 1935. má­jusában — idehoztam ezt a kérdést a t. Ház elé és kértem, hogy ezt az úgynevezett adó­kódexet a pénzügyminiszter úr minél előbb állíttassa össze és minél előbb léptesse életbe, ha pedig nehézségekibe ütköznék az, hogy az összes adórendelkezések együtt mielőbb meg­jelenjenek, legalább a közadók kezelésére vo­natkozó szabályokat adja ki a pénzügyminisz­ter úr. A múlt évben azt a választ kaptam, hogy őszre meglesz ez a dolog. Azóta elmúlt az ősz, elmúlik a tél és most azt halljuk, hogy az 1936-os esztendőben sem fog megtörténni ezeknek az adószabályoknak összeállítása, még pedig azért nem, mert ez olyan nagy munka, hogy azt nem tudják egy-két év alatt elvé­gezni. Ennek folytán ismételten azt a kérést terjeszteném a pénzügyminiszter úr elé, ha itt volna, hogy legalább a közadók kezelésére vo­natkozó szabályzatot adja ki minél előbb és sürgősen, úgy, hogy azt már az 1936. eszten­dőben alkalmazni lehessen. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a terembe lép.) Nagyon örülök, hogy megérkezett a pénzügyminiszter úr és ezért mégegyszer megismétlem tisztelet­teljes kérésemet, hogy az adókódex összeállítá­sánál legalább a közadók kezelésére vonatkozó szabályokat méltóztassék úgy kiadni, hogy ez az összeállítás már a folyó esztendőben alkal­mazható legyen. Ez a közadók kezelésére vonatkozó szabály­zat nem jelent az államháztartásra veszélyt, nem okoz olyan nagy megterhelést, hogy ezt meg valósítani nem lehetne. Idetartozik például az adóívek kiállítása. T. Ház! Az adózók, a falu népe éirdekében tisztelettel kérek új adóíveket. Ezekben az ívek­ben benne legyen, hogy ki milyen alapon, miért és mennyit fizet. A földadónál például legyen benne az, hogy a kataszteri tiszta jövedelem után ennyi és ennyi százalék az adó, a ház­adónál ennyi és ennyi a házadóalap s ennyi és ennyi százalék az adó, hogy a falu népe el tudjon igazodni ezeken az adóíveken. Azután meg vannak különféle kedvezmények, amilye­nek például a gyermekek száma utáni kedvez­mény, a rokkantsági kedvezmény. Ezekre vo­natkozólag még rovat sincs az adóívekben, nem lehet tehát ezeket ott feltüntetni. Az em­bereknek joguk van ezekhez a kedvezmények­hez, de a mostani adóívek alapján nem tudják megállapítani, hogy megkapják-e azokat vagy nem. Viszont ha van egy ilyen rovat az adó­ívben, akkor bele lehet írni, hogy: te Nagy János hat gyermeked után ennyi és ennyi adó­kedvezményt kaptál. A kormánynak ilyen irá­nyú jóindulatú intézkedése mindenesetre jó ha­tást fog kelteni. Azután a lerovási oldalon ott van a kama­tok és a behajtások kérdése. Nem akarom meg­sérteni a t. Házat, de állítom, hogy sokan van­nak, vagy legalább is akadnak közülünk, akik nem tudják megállapítani, hogy bizonyos ka­matokat milyen mértékben és mennyi időre kell számítana Az az egyszerű ember még kevésbbé tud eligazodni, ha nincs az adóívben odaírva, hogy ennyi és ennyi tőke után, ennyi és eny­nyi időre ennyi és ennyi százalék kamat eny­nyit és ennyit tesz ki. Ez egyszerű könyvelési funkció, amelyet az adóközegeknek úgyis meg kell csinálniok, el kell végezniök a számításo­kat, írják tehát bele ezeket is az adóívekbe. Avagy itt vannak a végrehajtások. A vég­rehajtások tekintetében az adókezelésről szóló

Next

/
Oldalképek
Tartalom