Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-79

Az országgyűlés képviselőházának 79. tek dolgozhatnak, én leszek a legboldogabb, ha ! minél alacsonyabb kamattal adhatják a hitelszövetkezetek a maguk kölcsöneit. (Dulin Jenő: Most is vissza kell fizetni 300.000 pengőt. Több kamatot szedtek!) Mindez azonban nem von le az igazságügyminiszter úr érdeméből, hogy ezt a hitbizományi törvényjavaslatot idehozta, mert bár mondom, a körülmények megváltoztak, a terület csökkent, még mindig jelentékeny hatásokat fog elérni az örök jog a földbirtokmegoszlás terén és társadalmi téren is, különösen a tekintetben, hogy megold egy kérdést, amely eddig a társadalmi viszály gyújtópontjában volt, amely a gyűlölködési és izgatási anyag volt. A javaslat azzal, hogy 460.000 hold hitbizományi mezőgazdasági területből 230.000 holdat felszabadít és ezt a területet a családtagok szabad tulajdonává teszi, mindenesetre jelentékeny területet juttat a szabadforgalom rendelkezésére, megszünteti a bántó megkülönböztetést az örökösödés terén és végül a legki áltóbb tényezőt, hogy tudniillik olyan nagy területű hitbizományok vannak, szintén megszünteti. Ne méltóztassék azt a 3000 holdas minimumot lebecsülni, mert hiszen akkor, amikor egy földreform után vagyunk, amelyet, mondom, be kell fejezni, fokozatos birtokpolitikának kell következnie. A gyakorlati embereket kell megkérdezni, ők megmondják, hogy állandó ugrásokkal nem lehet nyugodt gazdasági életet elérni. Ha azonban a fokozatos birtokpolitika érvényesül, akkor a gazdasági és szociális megnyugvás is elkövetkezik és a nemeztre ebből csak jótékony hatások származnak. Az a 30%-os minimum sem jelentéktelen dolog, t. Ház, mert méltóztassék csak figyelembe venni, hogy miután ez a legnagyobb hitbizománynál érvényesül s ebből a hitbizományból a vagyonváltság 20%-ot, a földreform . külön 5%-ot vett el és ez a törvényjavaslat a fennmaradt részből 70%-ot vesz el újból, ez az eredeti állapothoz képest összesen 81%-os mezőgazdasági területcsökkentést jelent. Véletlenül ez a hitbizomány az, amely a legintenzívebben dolgozik és amely saját forgótőkével dolgozván, a házilag kezelt területen 23.000 családot tart el, amely területeket pedig nem tart házikezelésben, azokon jelentékeny kisbérletek és földbérlőszövetkezetek vannak. Bár tartok tőle, hogy a hitbizományok feloldása folytán sok olyan hitbizományi területet, amelyeken eddig földbérlőszövetkezetek dolgoztak, most a tulajdonos vissza fog venni, bízom abban, hogy viszont más hitbizományi területek, úgy, amint különösen az Esterházyak eddig is tették, a földbérlőszövetkezetek terjeszkedésére alkalmat adnak a jövőben is, annál is inkább, — és ezt a törvényjavaslat különös érdemének hozom fel — mert a törvényjavaslat egyik szakasza külön előnyt nyújt a kisbérleti rendszernek és a földbérlőszövetkezeti rendszernek a nagy bérletekkel szemben. Meg fog tehát szűnni még egy panasz, amely állandóan joggal napirenden volt a hitbizományokkal szemben, hogy nagybérlőknek adják házikezelés helyett a birtokaikat, mert hiszen a hitbizományi bíróság a törvény értelmében csak nagyon kivételesen fog hozzájárulni a nagybérleti bérbeadáshoz. T. Ház! A hitbizományi intézmény végleges megszüntetését illetőleg Rassay Károly t. képviselőtársam hivatkozott rám is, hogy én 1923-ban állást foglaltam a hitbizományok ülése 1936 január 2^-én, pénteken. 107 megszüntetése mellett. Megvallom, imár nem tekinteim a kérdést olyan lényeges kérdésnek, de t. képviselőtársamat helyre kell igazítanom. 1923-íban parlamenti beszédeimiben nem emlékezteim meg a [hitbizományi kérdésről. Ha pedig ő arra a házhatározatra «italt talán, aimely tényleg megtörtént a hitbizományi reformot illetőleg, ahhoz természetesein hozzájárultam, mert hiszen a hitbizományi kérdés rendezéséről volt iszó. En nem fogom letagadni állásfoglalás ómat. Még legújabban is, amikor a legnagyobb egyetemi ifjúsági szervezet, az Emericana felkért, hogy a birtokpolitikai programul előadójaként terjesszem elő javaslatomat, következőket szegeztem le (olvassa): »Ragaszkodunk a keresztény magyarság hegemóniájához is és e célból olyan birtokmegoszláshoz, amely kis-, közép- és nagybirtokoknál a imagyar kereszténység arányszámát megőrzi. A hitbizományi rendszer feloldása ellen észrevételt nem teszünk, de .a keresztény birtokpolitika szempontjából hely telemnek tartanám elsősorban az olyan birtokkategóriák felhasználását parcellázásokra és telepítésekre, amelyek — mint a hitbizományok is — kizárólag keresztény kézen vannak.« Ezt mondtam és ezt vállalom. Igen t. Ház! Kendkívü! fontos kérdés azonban az új hitbizományok kérdése. A kisbirtokihitbizoimányt illetőleg — sajnos —- nekem is az a véleményem, hogy az aligha fog átmenni az életbe, amint a földreform-törvénynek a családi kisbirtokf oranája tseml ment 'át iaiz életb

e< Ennek (megvan a magyarázata. Amint Széchenyi György gróf, t. barátom az előbb jellemezte a helyzetet, még a mai Németországiban sem tudják átvinni az életbe ezt a kötött kisibirtokrendszert, ahol pedig ugyancsak nagy propaganda folyik ennek érdekeben. Magyarországon a magyar kisgazda felfogásához sohasem állott közel a kötöttség, nem állott hozzá közel az, hogy többi gyermekeit ne részesítse a birtokban, csak egyet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a balközépen.) Mégis helyeslem, hogy a miniszter úr bevette a törvényjavaslatba ezt a formát is, mert ezzel legalább utat nyit olyan felfogásnak, — egy lélektani célt szolgál, ihogy a köztudatba menjen át — hogy a hitbizoimány nem a nagyobb. gazdagabb emberek kiváltsága, hanem amenynyiben ilyent kíván létesíteni,, kisebb gazda is létesítheti. Kétségtelen ,hogy a kisbirtokok erősítése iá birtokpolitikában a legnagyobb és a legelső cél. En azonban: mindennél előbbrevalónak tartom, hogy a 'meglévő kisbirtokokat erősítsük, elsősorban tagosításokkal. (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) A magam részéről teljes elismeréssel lalózom a kormánynak azért, hogy jelentékeny tőkét bocsátott az igazságügyminiszter úr rendelkezésére abból a célból, hogy a tagosításokat az országban széles keretiben és nagy arányban folytassa le. Nagy eredménye lesz annak, iha azok a 20—30 holdas kisgazdák, akik földjeiket ma 70—80 darabban kénytelenek művelni, egy tagban látják birtokukat. Meg kell erősíteni a kisbirtokot, különösen gazdasági műveltséggel. (Elénk helyeslés.) Éppen úgy kell adni gazdasági műveltséget a magyar földmívesnek, mint földet. n Nem elég csak földet adni, hanem szakműveltséget lis kell adni neki és még egyet: forgótőkét. (Helyeslés.) A forgótőkejuttatás terén is természetesen elő kell mozdítani minden lehetőséget,