Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-79

106 Az országgyűlés képviselőházának a nép földhöz jusson. Kevés szó esett azonban akkor az idegen kézről, amely már nagy ve­szedelem volt. En erkölcsi bátorsággal szöge­zem le azt, hogy annak idején a XX. Század Társasága és az a társaság, amely a szabad­kőműves páholyokból nyert irányítást, narko­tizálta a nemzetet, félreterelve az igazi vesze­delmekről a figyelmet, éppen az igazi keresz tény nemzeti birtokra terelte rá mint okra a nemzet közvéleményének gyűlöletét. Távol áll tőlem, hogy a hitbizományi rend­szer fenntartásának védelmére keljek. Ha a magyar törvényhozás még a 90-es években, vagy jóval korábban a hitbizományi reformot meghozza, akkor igenis nagy jelentősége lett volna annak a reformnak. Beismerem magam is, hogy a mostani hitbizományi törvényjavas­lat, a mostani reform nem korszakalkotó, nem is lehet -az, mert természetes, hogy amikor a hitbizományi terület 3 és fél százalékát teszi az ország mezőgazdasági területének, amikor mindössze 460.000 katasztrális holdról van szó, akkor ebből a 460,000 katasztrális holdból kor­szakalkotó reformot létesíteni nem lehet. (Dinnyés Lajos: Önök hirdetik ezt korszakal­kotó reformnak!) Hogy a hitbizományok területe ennyire csökkent, annak nagyrészt — Rassay képvise­lőtársamnak teljesen igaza van — az 1920. évi földreform a magyarázata, amely először nyúlt hozzá a hitbizományokhoz, (Rassay Ká­roly: Ügy van! Ez az igazság!) először nyújtott^ lehetőséget^ a hitbizományi birtokok megváltásához, illetőleg kisajátításához. Ami­dőn elismerem, hogy Rassay képviselőtársam teljes joggal és történethűséggel mutatott erre rá, csak azt teszem hozzá, hogy még egy tör­vényünk volt, a vagyonválts ági törvény, (Ras­say Károly: Azt is mondtam!) amely a hitbi­zományok és a magánbirtokok között semmi különbséget nem tett és a legnagyobb hitbizo­mányoknál is 20%-át levette a mezőgazdasági területnek. (Gr. Esterházy Móric: Húsz szá­zaléknál többet!) Ez a két törvény volt tulajdonképpen az első két hitbizományi reform. (Rassay Károly: Az korszakos volt, azt elhisszük!) Földbirtok­politikai téren természetesen korszakalkotó. Rassay Károly t. képviselőtársamat megnyug­tatom, hogy az az objektív, magas színvonalú megemlékezése, amelyet az első nemzetgyűlés­ről és a földreformról elmondott, ezen az ol­dalon is visszhangra talált, mert a nemzetgyű­lés csakugyan olyan körülmények között alko­tott meg nagy dolgokat, amikor annak törté­nelmi jelentősége volt. Ebben — mondom — igazat adok Rassay Károly t. képviselőtársam­nak és a magam részéről elismeréssel adózom megnyilatkozásáért. T. Ház! Tartozom erről a helyről Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István emlékének is azzal, hogy most, amikor annyi idő után mindenfelé az első földreformot hibáztatják, leszögezem azt, hogy maga a földreformtör­vény úgy, amint megalkottatott, Európa, sőt az egész világ hivatott agrárfórumai előtt tel­jes elismerést aratott. (Dinnyés Lajos: Sok ügyvéd is keresett rajta! — Lázár Andor igaz­ságügyminiszter: Az sem olyan nagy szeren­csétlenség! — Dinnyés Lajos: Nagy összege­ket, miniszter úr! — Rassay Károly: Ez olyan relatív dolog!) Hogy valakit megszolgált mun­kájáért megfizetnek, az csak természetes. De le kell szögeznem azt, — és ezt minden oldal­nak mondom — hogy ha az a nemzetgyűlés 9. ülése 1936 január 24-én, pénteken. igen nehéz időkben a maga bátorságával, de amellett bölcs mérsékletével ezt a földrefor­mot meg nem alkotta volna, akkor talán a mai országgyűlés sem lenne a helyén. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hogy azután a törvény végrehajtása során történtek hibák, az termé­szetes, (Dinnyés Lajos: Az ügyvédek...) Ilyen nagy reform végrehajtása során vi­lágos,^ hogy lehetnek tévedések és én ezekért a tévedésekért még az Országos Földbiirtokren­dező Bíróságot sem hibáztatom, mert mind Tóth János, mind Böresök Andor a legpuritá­nabb, legtisztább szándékkal vezették az ügye­ket, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) de vég­tére emberek lévén azok, akik végrehajtották a földreformot, a végrehajtás során is történ­hettek hibák. (Lázár Andor igazságügyminisz­ter: Újszerű volt!) Ha azonban megállapítjuk, hogy a* föld­reform végrehajtása során hibák történtek, ebből nem az a következés, hogy állandóan azon rágódjunk, hogy az első földreform rossz, hanem méltóztassék azt megjavítani. (Dinnyés Lajos: Soha vissza nem térő al­kalom!) Amire ezen a helyen is rá akarok mutatni és amire kérni akarom a kormányt is, — tud­tommal a kormányban is megvan a jószán­dék — az az, hogy mielőtt bármi mást, telepí­tést, vagy bármi más birtokpolitikai lépést ve­szünk, első dolog az 1920. évi földreform pénz­ügyi befejezése. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) 450.000 magyar családról van szó. Ennek a 450.000 magyar családnak a föld birtokában kell maradnia. Ez okoz megnyugvást és én azt hiszem, hogy ennek a pénzügyi megoldásnak meg is vannak az előfeltételei. (Halljuk! Hall­juk! bal felől.) Most olvas oimi, ihogy a Lee Hig­ginson társaság, egy amerikai pénzcsoport, amely a Kreuger^konszern vagyonát likvidálja, az összes államoknak, amelyekben a gyufa­monopóliumot kölcsön ellenében megkapta, fel­ajánlja, hogy a gyufamonopóliumot visszaadja az illető államoknak, hogy ennek fejében tör­ténjék megegyezés a gyutfakölcsönök előnyös visszafizetésére nézve. En csak megállapítom azt, hogy éppen az amerikai bankároknak be kell látniolk, hogy ha az amerikai gazdasági fejlődés következtében az európai mezőgazda­sági országok és ezek között Magyarország is, súlyos válságba kerültek, úgyhogy a földhöz­juttatott kisemberek a törlesztési ' részleteket — ahogyan azok ma megvannak állapítva — fizetni nem tudják, akkor lényeges engedményt kell tenniök a kölcsön visszafizetésére. (Diny­nyés Lajos: Ezt az Ok'h.-nak is be kell látnia!) Az Okh. nem adott kölcsönöket erre a föld­reform-lebonyolításra. A képviselő urat, ha privát órában eljön hozzám, szívesen tájékoz­tatom, de az idő drága, nem térek ki erre. Vgy kell végrehajtani ennek a kölcsönnek a konverzióját, hogy a földbirtokosok is^ akik­nek követelésük van, megkapják követelésüket, viszont a kisembereknél a járulékokat lényege­sen lejebb kell szállítani, hogy mindenki, aki­ben csak egy kis jóakarat van, tudja fizetni ezeket. (Helyeslés a jobboldalon.) Amikor ezt befejeztük és 450.000 magyar család számára biztosítottuk a maga földjét, akkor jöhetnek azután a földibirtokpolitika többi feladatai. (Dulin Jenő: Az Okh. is szedjen kevesebb ka­matot! Ez is sürgős reform legyen! — Diny­nyés Lajos! Nagyon magas a kamat!) Ha az igen t. képviselő úr gondoskodik sokkal olcsóbb pénzről, amellyel az Okh. és a hitelszövetkeze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom