Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ez az adó. 3 millió hektoliter termésnél literen­kint 5 fillérrel sújtja a gazdákat, vagyis eny­nyivel kapnak kevesebbet a borukért, mint kapnának abban az esetben, ha a borfogyasz­tási adó nem volna bevezetve. (Felkiáltások: El kell törölni!) Kétségtelen azonban, hogy nem könnyű ennek a kérdésnek a megoldása, mert hiszen, mint mondottam, ez az adó a koV ségek egyik bevételi forrása, és minél kisebb a község, annál inkább rá van szorulva a bor­fogyasztási adóra. Véleményem szerint a városokban minden további nélkül el kellene törölni ezt az adót, a községekre pedig rá kellene bízni, hogy azok a községek, amelyek továbbra is fenn akarják tartani ezt az adót, azok továbbra is szedjék be, azok a községek pedig, amelyek más elhatá­rozásra jutnak, saját hatáskörükben engedjék el a borfogyasztási adót. (Helyeslés.) Ha azon­ban a pénzügyi kormányzat nem helyezkedjk erre az álláspontra, akkor arra kérem, méltóz­tassék legalább azt elfogadni, hogy az a kis­gazda és az a bortermelő, aki a saját borát fogyasztja vagy munkásainak akar bort adni, semmi szín alatt ne essék a borfogyasztási adó fizetésének kötelezettsége alá, (Helyeslés) mert igen elkeseredett hangulatot kelt vidéken, hogy annak a kisembernek, aki maga mun­kálja szőlőjét és akinek néha alig terem vala­mije, ez után külön adót kell fizetnie, (úfjy van! Ügy van!) T. Ház! Igen súlyos teher a 3%-os forgal­miadó is, amely végeredményiben szintén a termelőre hárul át, mert az a kereskedő, aki megveszi a termelőnek a borát, számol a 3%-os forgalmiadóval és ennyivel csökkenti a bor vételárát. Ami már most magát a törvényjavaslatot illeti, nem megyek végig az egyes szakaszokon, de elfogadom magam is azt, amit a t. túlolda­lon is többen kifogásoltak a 17. §-sal kapcso­latosan, amely a borseprőt csupán ipari feldol­gozás céljaira, engedi forgalomba hozni. Ne­künk, szőlősgazdáknak, különösen a Tokaj­hegyalján, mindig az az érdekünk, hogy a mustot seprővel adjuk el. Ha ez a rendelkezés megmaradna, akkor a kereskedő nem tudná a mi borunkat megvenni, illetőleg, ha a sep­rőt neki ipari célokra kell odaadni, akkor azt nekünk fogja levonásba hozni. Kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezen a 17. §-on bizonyos módosítást eszközölni, még­pedig úgy, hogy a kereskedőnek, aki tőlünk a bort megveszi, ne kelljen a seprőt ipari célra továbbadni, hanem ő maga is kisajtolhassa azt. Ezzel a gazdalársadalomnak segítséget nyújtunk, könnyítünk termelőtársaink helyze­tén. (Darányi Kálmán földmívelésügyi minisz­ter: Ezt a javaslatot elfogadom.) A 15. §, amely a közvetlenül termő ame­rikai szőlőről intézkedik, igen helyes megálla­pítást tartalmaz, de én azt találom, — ezt igen t. képviselőtársaim közül többen felhozták — hogy az, ami az eredeti szövegben megvolt, a termelők érdekében talán helyesebb voltna és ha egyébként akadályba nem ütközik, igen kérem, hogy ezt az eredeti szöveget méltóz­tassék elfogadni. A direkttermőkről intézkedik a törvény­javaslat több pontban is. A cél az, hogy a di­rekttermő szőlőket a lehetőség szerint apasz­szuk, sőt van olyan radikális felfogás is, hogy ezeket a direkttermőket teljesen ki kell irtani. (Csoór Lajos: Nem lehet olyan könnyen! — Mózes Sándor: Például a novát!) A kormány­nak, nevezetesen a pénzügyi kormánynak min­ülése 1935 november 15-én, pénteken. 87 denesetre olyan adópolitikát kell folytatni, hogyha már. nem is írtjuk kapával ezeket a 'direkttermő szőlőket, ne részesítsük őket tá­mogatásban, hanem inkább sújtsuk őket az adópolitikával. Ha az adóstatisztikát meg mél­tóztatik nézni, ott látható, hogy a direkttermő szőlők épúgy, mint a többi földadó alá eső terület, adóengedményben részesülnek a bo­lettaalap terhére. A bolettaalapból a szőlőgaz­daság a földadód-megtérítés címén 1.800.000 pengő visszatérítésben részesül. Igen helyte­lennek tartom azonban, hogy a direkttermő szőlőknek is adjunk adóengedményt, amikor a cél az, hogy ezeket kiirtsuk. Ellenkezőleg, ne adóelengedést adjunk ezeknek, hanem olyan adópolitikát kell folytatnunk, hogy kétszere­sen, talán háromszorosan is megadóztassuk őket azért, hogy a gazdák maguk rájöjjenek arra, hogy. ezeket a szőlőket ki kell irtani és el kell vinni a termelés útjából. (Helyeslés jobbfelől.) A törvényjavaslat többi szakaszával mi gyakorlati gazdák teljesen meg lehetünk elé­gedve, mert hiszen egy olyan pont sincsen, amely sértené érdekeinket. Ellenkezőleg, ez a törvényjavaslat bevezetője azoknak a refor­moknak, amelyek Magyarországon az egész borkérdést helyes irányba fogják terelni. A miniszterelnök úr is és a kormány több tagja is már többször kijelentette, hogy ez után a bortörvényjavaslat után a hegyközségi tör vény, majd a szesztörvény fog következni. Igen csodálkoztam azon, hogy kifogásolni mél­tóztattak azt, hogy a kormány ezeket nem hozta egyszerre. Hiszen bizonyos formát be kell tartani; a házat sem úgy építik fel, hogy egyszerre rakják fel a tetőt és alapot, s ez a kérdés is csak mintegy a köveket egymásra rakva fog megérlelődni. Méltóztassék egészen megnyugodni, hogy a hegyközségi törvényt is a szőlősgazdák érdekében fogják megalkotni, amint véleményem szerint a szesztörvénynél is — bármily fájó pont lehet ez egyeseknek — az ország szempontjait kell nézni és mi szőlős­gazdák — bátran kijelenteni a t. Ház előtt — a szeszkérdésben is a mezőgazdasági szeszgyá­rak mellett fogunk állást foglalni, mert a me­zőgazdasági szeszgyártás éppen olyan • alkotó­eleme az országnak, mint a szőlőtermelés. {Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Mi karöltve dolgo­zunk és ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság prosperitása meglegyen, akkor meg is kell tennünk mindazt, ami ehhez szükséges. (Ügy van! jobbfelől.) Sokan talán nem tudják, hogy a mezőgazda­sági szeszgyárak talajjavító eszközök, hiszen a régi időkben is csak azoknak a birtokoknak engedélyeztek szeszgyárakat, amelyek rossz­minőségüek, elhanyagoltak voltak, amelyek struktúrája még nem volt olyan állapot; ban, mint amilyen állapotban a többi föld volt, mert hiszen éppen a mezőgaz­dasági szeszgyárak javítják ezeket a földeket a trágyával és moslékkal. Nem is lehet tehát vita ebben a tekintetben — mint az előbb is mondottam — teljesen egy véleményen va­gyunk. Nekem személyileg semmi érdekem sincs ebben, csak azért említem meg, hogy majd amikor a pénzügyi miniszter úr megalkotja velünk együtt a szesztörvényt is, ez is bizo­nyára teljes harmóniában fog megtörténni és azt hiszem, hogy ezzel a t. Ház minden oldalán szimpátiát fogunk pártunknak szerezni. (Csoór Lajos: És ha csalódunk!) Méltóztassék megengedni, hogy előttem felszólalt képviselőtársaim határozati javasla­12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom