Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ez az adó. 3 millió hektoliter termésnél literenkint 5 fillérrel sújtja a gazdákat, vagyis enynyivel kapnak kevesebbet a borukért, mint kapnának abban az esetben, ha a borfogyasztási adó nem volna bevezetve. (Felkiáltások: El kell törölni!) Kétségtelen azonban, hogy nem könnyű ennek a kérdésnek a megoldása, mert hiszen, mint mondottam, ez az adó a koV ségek egyik bevételi forrása, és minél kisebb a község, annál inkább rá van szorulva a borfogyasztási adóra. Véleményem szerint a városokban minden további nélkül el kellene törölni ezt az adót, a községekre pedig rá kellene bízni, hogy azok a községek, amelyek továbbra is fenn akarják tartani ezt az adót, azok továbbra is szedjék be, azok a községek pedig, amelyek más elhatározásra jutnak, saját hatáskörükben engedjék el a borfogyasztási adót. (Helyeslés.) Ha azonban a pénzügyi kormányzat nem helyezkedjk erre az álláspontra, akkor arra kérem, méltóztassék legalább azt elfogadni, hogy az a kisgazda és az a bortermelő, aki a saját borát fogyasztja vagy munkásainak akar bort adni, semmi szín alatt ne essék a borfogyasztási adó fizetésének kötelezettsége alá, (Helyeslés) mert igen elkeseredett hangulatot kelt vidéken, hogy annak a kisembernek, aki maga munkálja szőlőjét és akinek néha alig terem valamije, ez után külön adót kell fizetnie, (úfjy van! Ügy van!) T. Ház! Igen súlyos teher a 3%-os forgalmiadó is, amely végeredményiben szintén a termelőre hárul át, mert az a kereskedő, aki megveszi a termelőnek a borát, számol a 3%-os forgalmiadóval és ennyivel csökkenti a bor vételárát. Ami már most magát a törvényjavaslatot illeti, nem megyek végig az egyes szakaszokon, de elfogadom magam is azt, amit a t. túloldalon is többen kifogásoltak a 17. §-sal kapcsolatosan, amely a borseprőt csupán ipari feldolgozás céljaira, engedi forgalomba hozni. Nekünk, szőlősgazdáknak, különösen a Tokajhegyalján, mindig az az érdekünk, hogy a mustot seprővel adjuk el. Ha ez a rendelkezés megmaradna, akkor a kereskedő nem tudná a mi borunkat megvenni, illetőleg, ha a seprőt neki ipari célokra kell odaadni, akkor azt nekünk fogja levonásba hozni. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék ezen a 17. §-on bizonyos módosítást eszközölni, mégpedig úgy, hogy a kereskedőnek, aki tőlünk a bort megveszi, ne kelljen a seprőt ipari célra továbbadni, hanem ő maga is kisajtolhassa azt. Ezzel a gazdalársadalomnak segítséget nyújtunk, könnyítünk termelőtársaink helyzetén. (Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ezt a javaslatot elfogadom.) A 15. §, amely a közvetlenül termő amerikai szőlőről intézkedik, igen helyes megállapítást tartalmaz, de én azt találom, — ezt igen t. képviselőtársaim közül többen felhozták — hogy az, ami az eredeti szövegben megvolt, a termelők érdekében talán helyesebb voltna és ha egyébként akadályba nem ütközik, igen kérem, hogy ezt az eredeti szöveget méltóztassék elfogadni. A direkttermőkről intézkedik a törvényjavaslat több pontban is. A cél az, hogy a direkttermő szőlőket a lehetőség szerint apaszszuk, sőt van olyan radikális felfogás is, hogy ezeket a direkttermőket teljesen ki kell irtani. (Csoór Lajos: Nem lehet olyan könnyen! — Mózes Sándor: Például a novát!) A kormánynak, nevezetesen a pénzügyi kormánynak minülése 1935 november 15-én, pénteken. 87 denesetre olyan adópolitikát kell folytatni, hogyha már. nem is írtjuk kapával ezeket a 'direkttermő szőlőket, ne részesítsük őket támogatásban, hanem inkább sújtsuk őket az adópolitikával. Ha az adóstatisztikát meg méltóztatik nézni, ott látható, hogy a direkttermő szőlők épúgy, mint a többi földadó alá eső terület, adóengedményben részesülnek a bolettaalap terhére. A bolettaalapból a szőlőgazdaság a földadód-megtérítés címén 1.800.000 pengő visszatérítésben részesül. Igen helytelennek tartom azonban, hogy a direkttermő szőlőknek is adjunk adóengedményt, amikor a cél az, hogy ezeket kiirtsuk. Ellenkezőleg, ne adóelengedést adjunk ezeknek, hanem olyan adópolitikát kell folytatnunk, hogy kétszeresen, talán háromszorosan is megadóztassuk őket azért, hogy a gazdák maguk rájöjjenek arra, hogy. ezeket a szőlőket ki kell irtani és el kell vinni a termelés útjából. (Helyeslés jobbfelől.) A törvényjavaslat többi szakaszával mi gyakorlati gazdák teljesen meg lehetünk elégedve, mert hiszen egy olyan pont sincsen, amely sértené érdekeinket. Ellenkezőleg, ez a törvényjavaslat bevezetője azoknak a reformoknak, amelyek Magyarországon az egész borkérdést helyes irányba fogják terelni. A miniszterelnök úr is és a kormány több tagja is már többször kijelentette, hogy ez után a bortörvényjavaslat után a hegyközségi tör vény, majd a szesztörvény fog következni. Igen csodálkoztam azon, hogy kifogásolni méltóztattak azt, hogy a kormány ezeket nem hozta egyszerre. Hiszen bizonyos formát be kell tartani; a házat sem úgy építik fel, hogy egyszerre rakják fel a tetőt és alapot, s ez a kérdés is csak mintegy a köveket egymásra rakva fog megérlelődni. Méltóztassék egészen megnyugodni, hogy a hegyközségi törvényt is a szőlősgazdák érdekében fogják megalkotni, amint véleményem szerint a szesztörvénynél is — bármily fájó pont lehet ez egyeseknek — az ország szempontjait kell nézni és mi szőlősgazdák — bátran kijelenteni a t. Ház előtt — a szeszkérdésben is a mezőgazdasági szeszgyárak mellett fogunk állást foglalni, mert a mezőgazdasági szeszgyártás éppen olyan • alkotóeleme az országnak, mint a szőlőtermelés. {Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Mi karöltve dolgozunk és ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság prosperitása meglegyen, akkor meg is kell tennünk mindazt, ami ehhez szükséges. (Ügy van! jobbfelől.) Sokan talán nem tudják, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak talajjavító eszközök, hiszen a régi időkben is csak azoknak a birtokoknak engedélyeztek szeszgyárakat, amelyek rosszminőségüek, elhanyagoltak voltak, amelyek struktúrája még nem volt olyan állapot; ban, mint amilyen állapotban a többi föld volt, mert hiszen éppen a mezőgazdasági szeszgyárak javítják ezeket a földeket a trágyával és moslékkal. Nem is lehet tehát vita ebben a tekintetben — mint az előbb is mondottam — teljesen egy véleményen vagyunk. Nekem személyileg semmi érdekem sincs ebben, csak azért említem meg, hogy majd amikor a pénzügyi miniszter úr megalkotja velünk együtt a szesztörvényt is, ez is bizonyára teljes harmóniában fog megtörténni és azt hiszem, hogy ezzel a t. Ház minden oldalán szimpátiát fogunk pártunknak szerezni. (Csoór Lajos: És ha csalódunk!) Méltóztassék megengedni, hogy előttem felszólalt képviselőtársaim határozati javasla12*