Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-74

Az országgyűlés képviselőházának 74. megfelelőképpen képviselnek a külföld felé, hanem ebben az országban a legkisebb és a legegyszerűbb ember részére is lehetővé kell tennünk azt, hogy megkeresse családjának legalább azt, ami annak eltartásához szükséges, tehát legalább a családbért. Nem elég az, hogy az igazságtalan és az évszázadok alatt minden nép történetében szükségszerűen, a gazdasági törvények és az emberi természet alapján, létrejött vagyon eltolódásokat egyszerűen csak tudomásul vegyük, hanem igenis reformok útján lehetővé kell tennünk azt, hogy ebben az országban minél több önálló, egészséges, életképes exisztencia legyen. Lehetővé kell tennünk azt, hogy az igazságos és arányos vagyon- és jövedelem eloszláson keresztül ezt a célt szolgáljuk. Különböző népek a történelem folyamán az arányosabb és igazságosabb vagyon- és jövedelem eloszlás érdekeit különbözőképpen szolgálták. Az idő rövidsége miatt ezekre a történelmi példákra nem akarok kitérni, sőt még a magyar példákat sem veszem sorra, hanem egyedül csak a legutóbbi ilyen nagyszabású megoldásra mutatok rá, arra tudniillik, amelyet a XIX. század elején hajtottunk végre akkor, amikor a jobbágyságot eltöröltük, földhöz juttattuk és amikor a jobbágyság földhöz juttatásával megteremtettük tulajdonképpen a mai kis- és középbirtokos osztályt. Ha nézzük ezt az akkor létesített kis- és középbirtokos osztályt, akkor látjuk, hogy ez a kis- és középbirtok, amely akkor rengeteg mennyiségben jött létre, lassanként elporladt, elmorzsolódott, részeire tört, a köztörvényi öröklés alapján és egyéb okok folytán, de ugyanakkor látjuk e mellett azt is, hogy éppen ezekben az időkben jöttek létre legnagyobb számban azok a hitbizományok, amelyekről ma ebben a javaslatban szó van. Ezeknek a kisbirtokoknak részekre való tördelése úgy, ahogy azt ma látjuk, egyáltalában nem mondható egészségesnek és csak természetes, hogy a háborút követő időkben a földbirtok helyes megoszlása — amü ennek a törvényjavaslatnak is egyik fő célja — éppen a kisbirtokok felé tolódott el, mert a hitbizományok egyrésze megszűnt, másik része pedig oldalági rokonok kezére került, a gróf Károlyi-féle 38.000 holdas hitbizományból körülbelül 60% a nemzeti közművelődési alap javára használtatott fel, ugyanakkor pedig a kisbirtokok száma, lényegesen szaporodott. Nem értek egyet Koszner igen t. képviselőtársammal, aki meglehetősen erélyesen vette védelmébe a nagybirtok-üzemeket. Én igends a kisbirtok szerepének rendkívüli fontosságot tulajdonítok, amelyet nem lehet elvitatni, akár a mezőgazdasági földbirtok megoszlás, akár az üzemi, akár pedig a népesedési statisztikát veszszük figyelembe. Ha ugyanis nézem az 1920., vagy az 1930. évi népszámlálási adatokat, akkor azt látom, hegy míg az Alföldön lakosságunk száma, négyzetkilométerenkénti népsűrűsége 111'5 lélek, északon csak 80"9, a Dunántúlon pedig csak 70'2. Látjuk tehát, hogy ott, ahol a legnagyobb a nagybirtok, a hitbizományi birtok, ott a legkevesebb a népsűrűség. És ha figyelem azt a folyamatot, amely a nagybirtok letördelésétől a a kisbirtok szaporodásáig vezetett és nézem, hogy tulajdonképpen hol jött létre ez a folyamat a legnagyobb mértékben, akkor meg kell állapítanom, hogy azokon a részeken, ahol a földművesek, a gazdasági cselédek és földmunkások a legnagyobb számban találhatók, azokon ülése 1935 december 13-án, pénteken. 545 a részeken, ahol a legkevesebb a hitbizomány, azokon a részeken, ahol átlag 1000 katasztrális holdra 50 ilyen mezőgazdasági munkás esik és itt (is azokon a részeken, ahol a legnagyobb a népsűrűség, tehát Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál és Jásznagykun-Szolnok vármegyében. Ha ezeket szemügyre veszem, akkor kétségtelen, hogy minél kisebb az üzem és ahol túlsúlyban van a kisüzem, ott nagyobb a népsűrűség. A na,gyobb népsűrűség pedig a legelemibb érdeke ennek az országnak. A nagyobb népsűrűség, az erőteljesebb népszaporodás, a<z erőteljesebb népesedés, mint ahogy ezt ez a törvényjavaslat is célozza, elsőrendű érdeke ennek az országnak. Emellett elsőrendű érdeke az is, hogy arányosabb és igazságosabb vagyon- és jövedelemelosztással — amelynek módozatairól adandó alkalommal fogok beszélni — ezeket az erősebb népszaporodási egyedeket úgy egyénileg, mint összességükben életképesebbé tegyük, mert csak így tudunk megfelelni a jövőben ránkváró nagy történelmi feladatoknak. Azt, hogy ott, ahol nagyabb isziámmjal vtan kisbirtok, mint a nagybirtok, ott nagyobb a népszerűség, azt a szociáldeinokraiták részéről és Koszner báró részéről említett németországi szociáldemokrata David is igazolja, aiki az 1907. évi németbiirodalmi statisztika és népsiz/ámlálás alapján szembeállít olyan kerületeket, amelyek tulajdonképpen kis parasztkerületek, olyan kerületekkel, ahol a nagybirtok van túlsúlyban sé ennek alapján kétségtelenül beigazolja azt, hogy ahol kis parasztkerületek vannak túlsúlyiban, ott ezek két-háromszorosát tartják el a lakosságnak, viszonyítva azokhoz a kerületekhez, amelyekben a nagybirtok van túlsúlyban. En tehát igenis fontosnak és szükségesnek tartom a kisbirtok jelentőségét. A hitbizományi javaslatnak egyik nagy jelentőségét éppen abban látom, hogy tulajdonképpen efelé halad. Mert hiába beszélünk itt magáról a hitbizományi javaslatról, valahogy úgy vaigyunk ezzel, mint ahogy voltunk Károlyi Gyula gróf igen tiszteletreméltó kormányával, amelyről tudtuk, hogy igen szükséges dolgokat kell elvégeznie, kell elintéznie, egyesek részére talán nem egészen kellemes dolgokat, mégis vártuk az ő idejében azt a másik kormányt, azt, amely ezeken az alapokon kiindulva, majd a tulajdonképpeni életet, az igazi életlehetőségeket hozza, vártuk* Gömbös Gyula -kormányát. (Esztergályos János: Most melyiket várják?) Itt is a hitbizományi javaslatról beszélünk, de valljuk meg őszintén, tulajdonképpen arra gondolunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelésével igenis meg tudjuk erősíteni a magyar kisbirtokososztályt, lehetővé tudjuk tenni, hogy minél nagyobb létszámot eltartani tudó kisbirtokosok legyenek ebben az országban, annak a népsűrűségnek, népszaporodásnak és népesedésnek elősegítése érdekében,, amelynek a mai országhatáraink között elsőrendű feladatként kell eleget tenni. Én ezt a törvényjavaslatot szívem szerint valónak tartom, annak ellenére, hogy ma nem oldja meg teljesen a hitbizomány kérdését. Nem tudok mégsem csatlakozni Soltész János t. képviselőtársamhoz, aki az azonnali eltörlés mellett foglalt és foglalhat állást, mert olyan férfiakra mutathat rá, mint Széchenyi, Kossuth, Deák, •Szemere és mások. De hivatkozott és hivatkozhat a megszállt területeken lévő példákra» amiket ellenünk jogfosztás révén alkalmaztak. Nem osztozom