Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-74

Az országgyűlés képviselőházának 74. ülése 1935. évi december hó 13-án, pénteken, Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A mentelmi bizottság jelentéseket terjesztett be. — vitéz Kozma Miklós belügyminiszter^ beterjesztette az 1933. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nem szándékos munkanélkülieknek járadék- vagy segélybiztosításáról elfogadott egyezménytervezetet, vajamint a munkanélküliségi biztosítás és a munkanélküliek segélyezési alakjai tárgyában elfogadott ajánlás töivénybeiktatásának mellőzéséről szóló javaslatot. — A családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Pinezich István, vitéz báró Roszner István, Milotay István, Szeder János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. -+ Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, vitéz Kozma Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött í óra i perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Veres Zoltán, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Rakovszky Tábor jegyző urat kérem fel. Huszovszky Lajos képviselő úr mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentéseit vitéz Arvátfalvi Nagy István, ifj. Balogh István, Baross Endre, Csizmadia András, Czirják Antal, Drózdy Győző, Farkas István, Fábián Béla, gróf Festetics Domonkos, gróf Festetics Sándor, Györki Imre, Juresek Béla, Knob Sándor, Mezey Lajos, Peyer Károly, Rajniss Ferenc, Reisinger Ferenc, vitéz Szalay László, Tobler János és Weltner Jakab képviselő urak egy-egyrendbeli; Csoór Lajos, Friedrich István, Jenes András, Kéthly Anna, Rakovszky Tibor és gróf Széchenyi György képviselő urak két-kétrendbeli ; Eckhardt Tibor, Horváth Zoltán, Mózes Sándor és Takács Ferenc képviselő urak háromháromrendbeli és végül Esztergályos János képviselő úr tizenötrendbeli mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezeknek kinyomatása, szétosztása és annak idején napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: ' A beadott Jelentéseket a Ház kinyomatja és szétosztatja. Napirendre tűzésük KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém az 1933. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nem szándékos munkanélkülieknek járadék vagy segély biztosításról elfogadott egyezménytervezet, valamint a munkanélküliségi biztosítás és a munkanélküliek segélyezési alakjai tárgyában elfogadott ajánlás törvénybeiktatásának mellőzéséről szóló, ja vaslatomat benyújtani. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a javaslatot t előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a társadalompolitikai és külügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök: A belügyminiszter úr által benyújtott jelentést a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a társadalompolitikai és külügyi bizottságoknak adja ki. Napirend szerint következik a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 110, 121.) Szólásra következik Pinezich István képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kért és kapott. Pinezich István képviselő urat illeti a szó. Pinezich István: T. Képviselőház! Kötelességemnek tartom, hogy Takács Ferenc képviselőtársamnak tegnap tett egy-két megállapítására visszatérjek. A javaslat indokolása úgy aposztróf álja a hitbizományokat, mint erős faji és nemzeti értékeket, a hitbizományi birtokosokat illetőleg azok képviselőit pedig, mint erős faji éa nemzeti értékeket képviselő egyéneket. Ezzel a megállapítással szemben Takács Ferenc képviselőtársam az ellenkezőjét kívánta bizonyítani. Mindenekelőtt megvádolta a magyar királyokat — mégpedig a legelső királyokat — azzal, hogy megszegték a vérszerződést, hogy a honfoglaló nemzetségektől elszedték azt, ami őket a közös szerzeményből megillette. Igaz, voltak ilyen esetek, (Esztergályos János: De V • ;

~ 76 '