Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 1935december 12-én, csütörtökön. 519 az, országot egy évezreden keresztül, de meg­őrizték a nyelvét is ... (Zsindely Ferenc: De ha ugyanezek megvagyonosodnak, akkor már nem érdekli!) Engem nem érdekel az, hogy mi lesz két-háromezer emberrel, de érdekel, hogy mi lesz 3—4 millió lélekkel ebben az ország­ban. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélső­baloldalon, — vitéz br. Kosmer István: Her­dentheorie!) A javaslat szerint 823.000 katasztrális hold­ból felszabadul 230.000, de csak akkor, ha a mostani tulajdonos meghal és akkor az ol­dalági rokonok öröklik. Ennél a javaslatnál a magyar parasztot nem ismerik el oldalági ro­konnak, (Zaj és mozgás a jobboldalon.) ostak a főurakat, csak az Esterházyakat, csak a Festeticseket, de a szegény földnélküli parasz­tok, akik pusztulnak, éheznek a nagybirtok partján, nem oldalági rokonok e javaslat sze­rint. (Propper Sándor: Ezek csak magyar test­vérek! Frázisok!) Hat esztendő múlva szabad­forgalom tárgya lesz az ilyen birtokok egy része. r Őrgróf Pallavicini 39.000 holdas hit­bizományából minimálisan számítva is 20.000 katasztrális hold megmarad továbbra is őrgróf Pallavicini kezén; azon a területen, ahol a vérszerződést kötötték, továbbra is a nagybir­tok fog elterülni, azon a területen továbbra is csak sírhatnak a parasztok a föld után, de nem juthatnak hozzá, legfeljebb akkor, ha meghalnak egy sírgödörhöz, amelyben el­temetik őket. Itt van az erdősítés a 8. §-nál, amit a bi­zottsági tárgyalás, során csűrtek-csavartak és a 20. §.-ra hivatkoztak. De ha a 20- %-\, elolvassuk, azt látjuk, hogy amögül is csak kibújik az er­dősítés. Ha ugyanis a hitbizományi birtokosok ügyesen csinálják a dolgukat, az erdősítéssel még további birtoktesteket menthetnek meg (Gr. Festetics Domonkos: Ez nem áll!) és ha elmen­nek azokra a hitbizományi birtokokra, amelyek­nek egy része veszélyeztetve van, azt méltóztat­nak látni, hogy máris lázasan készülődnek az erdősítésre. (Dinnyés Lajos: Ez igaz! — Gr. Festetics Domonkos: Nemzetvédelmi érdek, ha erdők vannak! — Buchinger Manó: Ha nemzet­védelmi érdek, akkor legyen az a nemzeté és ne a Festetics grófé! — Zsindely Ferenc: Bu­chingeré semmi esetre sem! Buchinger Bécsben épúgy Buchinger, mint Magyarországon. Vi­gyázzunk ezzel a nagy nemzeti önérzettel, amely , most feltámadt az urakban!) Nyilvánvaló, hogy a javaslat azért, hogy a kérdésbe egy kis népi vonatkozást is keverje­nek, előhozakodik a hitbizományi kisbirtokkal. Azt hiszem, hogy ezzel körülbelül úgy járunk, mint a háború után létesített nem tudom mi­lyen családi birtokkal. A törvénynek azt a ren­delkezését sem igen vette senki igénybe, ezt sem igen fogják igénybe venni, mert ahogy én is­merem a kisbirtokosokat, (Zsindely Ferenc: A védettségre ugyanezt mondták ! ' — . Dinnyés Lajos: Más a védettség, képviselő úr! — Zsin­dely Ferenc: De ugyanezt mondták!) azok ma már nem igyekeznek gyermekeik közül kizárni senkit sem, hiszen azzal a régebben szokásban volt ferde, rossz, helytelen szokással is szakí­tottak már a legtöbb vidéken, hogy a leány ré­szére kevesebbet, csak az úgynevezett köteles részt hagyták meg, legalább is az én vidékemen ez már teljesen ismeretlen. De nem is volna sza­bad és nem is szabad ilyen gyúanyagot adni a magyar nép közé, (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) hogy a testvéreket majdan ezen keresztül egymásnak uszítsák, egymásnak ug­rasszák, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon,) mert ez lesz a következménye ennek a ja­vaslatnak, ha egyáltalában lesz olyan r apa, olyan szülő, aki ezt igénybe veszi és aki létesít ilyen hitbizományi kisbirtokot. (Propper Sán­dor: A Tiszazugok száma megszaporodik!) Me­rem mondani, hogy a magyar népiéleknek ez a javaslat teljesen idegen {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és mivel meg vagyok győ­ződve, hogy iá túloldal megszavazza ezt a ja­vaslatot, (Mozgás jobbfelől.) meg vagyok arról is győződve, hagy a gyakorlat majd nekem fog igazat adni. (Propper Sándor: Az arzénipar fellendül!) Azt sem hiszem,, hogy ez a hitbizo­mányi kisbirtok alkalmas lenne arra, hogy az egyke ellen ilyen módon küzdjünk, hiszen, ha a kisbirtokos nem akar gyereket, azért, hogy va­gyona ne osztódnék széjjel, akkor vájjon érde­mesnek tartja-e, hogy gyermíeike szülessen és kü­lönösen az asszonyok még inkább védekezni fognak az ellen? hogy a következő gyermeknek, különösen, ha az leánynak születik, ne jusson semmi, ne maradjon semmid Nem .akarom meg­bántani a kodifikátort, — aminthogy nem aka­rok senkit sem sérteni — de azt hiszem, hogy a javaslatnak ez a része nem más, mint por­hintés a nép szemébe.(C7<72/ van! Úgy van! a szélsőbaloldalon, — Ellenmondás ok a jobbolda­lon.) Nekem felfogásom, hogy a hitbizo­mányok és általában a nagybirtokok helyén kis­birtokokat kell létesíteni. Ezt a kérdést meg fogom világítani ma­gyar és idegen példákkal. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A háború előtt, — és erre már Soltész t. képviselőtársam is utalt^ — 1,400.000 magyar honos hagyta el az országot és vándorolt ki innen. Ezeknek 70%-a mező­gazdasági munkás volt. Most azonban nem tudnak az országból kimenni azok, akik a nagybirtokok szélén élnek, nincs hely, ahova meneküljenek, mert valóban áll az, amit a költő mondott, hogy: »A nagy világon e kívül nincsen számodra hely.« Nem mehetnek innen el és olyan borzalmas éhségben, olyan bor­zalmas nélkülözések között élnek, hogy azt mindenkinek szégyelnie kell ebben az ország­ban, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon.) aki még érezni tud. (Gr. Festetics Domonkos: Sajnos, kiment 70.000 keresztény magyar és be­jött 10.000 galiciai zsidó! — Györki Imre: Azok adnak maceszt és libamájat!) Gyermekeiket, a földtelen földmíveseknek és törpebirtokosok­nak gyermekeit (Farkas István: Akkor adja­nak nekik földet, hogy ne haljanak éhen!) és őket magukat pusztítja az éhség. 143.000 mun­kanélküli földmunkás volt ez év októberében. Csongrád megyében — ahol a nagybirtok 33%-a a földbirtoknak — a következőket mondta a református lelkész: (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) »A lakosság olyan nyomorban él, hogy ingnélküli, meztelen testű embereket látni. Különösen nehéz helyzetben van a tanulóifjúság, amelynek legminimáli­sabb élelmiszermennyisége sincs biztosítva.« Kiss Károly csongrádvármegyei tanfelügyelő azt mondja, hogy az iskolásgyerekek rossz táplálkozása következtében Csongrád vár­megye területén új betegség, a pajzsmirigy­megduzzadás lépett fel, a hiányos táplálkozás következtében — állapították meg azután a professzorok. A kalóriahiányról egy fiatal író, Kovács Imre megdöbbentő dolgokat sorolj fel. t Van olyan földmunkáscsalád, ahol a héttagú csa­ládnak kétmillió kalória körül mozog az évi hiánya. (Baross Endre: Engedjék el a szegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom