Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 1935december 12-én, csütörtökön. 519 az, országot egy évezreden keresztül, de megőrizték a nyelvét is ... (Zsindely Ferenc: De ha ugyanezek megvagyonosodnak, akkor már nem érdekli!) Engem nem érdekel az, hogy mi lesz két-háromezer emberrel, de érdekel, hogy mi lesz 3—4 millió lélekkel ebben az országban. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon, — vitéz br. Kosmer István: Herdentheorie!) A javaslat szerint 823.000 katasztrális holdból felszabadul 230.000, de csak akkor, ha a mostani tulajdonos meghal és akkor az oldalági rokonok öröklik. Ennél a javaslatnál a magyar parasztot nem ismerik el oldalági rokonnak, (Zaj és mozgás a jobboldalon.) ostak a főurakat, csak az Esterházyakat, csak a Festeticseket, de a szegény földnélküli parasztok, akik pusztulnak, éheznek a nagybirtok partján, nem oldalági rokonok e javaslat szerint. (Propper Sándor: Ezek csak magyar testvérek! Frázisok!) Hat esztendő múlva szabadforgalom tárgya lesz az ilyen birtokok egy része. r Őrgróf Pallavicini 39.000 holdas hitbizományából minimálisan számítva is 20.000 katasztrális hold megmarad továbbra is őrgróf Pallavicini kezén; azon a területen, ahol a vérszerződést kötötték, továbbra is a nagybirtok fog elterülni, azon a területen továbbra is csak sírhatnak a parasztok a föld után, de nem juthatnak hozzá, legfeljebb akkor, ha meghalnak egy sírgödörhöz, amelyben eltemetik őket. Itt van az erdősítés a 8. §-nál, amit a bizottsági tárgyalás, során csűrtek-csavartak és a 20. §.-ra hivatkoztak. De ha a 20- %-\, elolvassuk, azt látjuk, hogy amögül is csak kibújik az erdősítés. Ha ugyanis a hitbizományi birtokosok ügyesen csinálják a dolgukat, az erdősítéssel még további birtoktesteket menthetnek meg (Gr. Festetics Domonkos: Ez nem áll!) és ha elmennek azokra a hitbizományi birtokokra, amelyeknek egy része veszélyeztetve van, azt méltóztatnak látni, hogy máris lázasan készülődnek az erdősítésre. (Dinnyés Lajos: Ez igaz! — Gr. Festetics Domonkos: Nemzetvédelmi érdek, ha erdők vannak! — Buchinger Manó: Ha nemzetvédelmi érdek, akkor legyen az a nemzeté és ne a Festetics grófé! — Zsindely Ferenc: Buchingeré semmi esetre sem! Buchinger Bécsben épúgy Buchinger, mint Magyarországon. Vigyázzunk ezzel a nagy nemzeti önérzettel, amely , most feltámadt az urakban!) Nyilvánvaló, hogy a javaslat azért, hogy a kérdésbe egy kis népi vonatkozást is keverjenek, előhozakodik a hitbizományi kisbirtokkal. Azt hiszem, hogy ezzel körülbelül úgy járunk, mint a háború után létesített nem tudom milyen családi birtokkal. A törvénynek azt a rendelkezését sem igen vette senki igénybe, ezt sem igen fogják igénybe venni, mert ahogy én ismerem a kisbirtokosokat, (Zsindely Ferenc: A védettségre ugyanezt mondták ! ' — . Dinnyés Lajos: Más a védettség, képviselő úr! — Zsindely Ferenc: De ugyanezt mondták!) azok ma már nem igyekeznek gyermekeik közül kizárni senkit sem, hiszen azzal a régebben szokásban volt ferde, rossz, helytelen szokással is szakítottak már a legtöbb vidéken, hogy a leány részére kevesebbet, csak az úgynevezett köteles részt hagyták meg, legalább is az én vidékemen ez már teljesen ismeretlen. De nem is volna szabad és nem is szabad ilyen gyúanyagot adni a magyar nép közé, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy a testvéreket majdan ezen keresztül egymásnak uszítsák, egymásnak ugrasszák, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) mert ez lesz a következménye ennek a javaslatnak, ha egyáltalában lesz olyan r apa, olyan szülő, aki ezt igénybe veszi és aki létesít ilyen hitbizományi kisbirtokot. (Propper Sándor: A Tiszazugok száma megszaporodik!) Merem mondani, hogy a magyar népiéleknek ez a javaslat teljesen idegen {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és mivel meg vagyok győződve, hogy iá túloldal megszavazza ezt a javaslatot, (Mozgás jobbfelől.) meg vagyok arról is győződve, hagy a gyakorlat majd nekem fog igazat adni. (Propper Sándor: Az arzénipar fellendül!) Azt sem hiszem,, hogy ez a hitbizományi kisbirtok alkalmas lenne arra, hogy az egyke ellen ilyen módon küzdjünk, hiszen, ha a kisbirtokos nem akar gyereket, azért, hogy vagyona ne osztódnék széjjel, akkor vájjon érdemesnek tartja-e, hogy gyermíeike szülessen és különösen az asszonyok még inkább védekezni fognak az ellen? hogy a következő gyermeknek, különösen, ha az leánynak születik, ne jusson semmi, ne maradjon semmid Nem .akarom megbántani a kodifikátort, — aminthogy nem akarok senkit sem sérteni — de azt hiszem, hogy a javaslatnak ez a része nem más, mint porhintés a nép szemébe.(C7<72/ van! Úgy van! a szélsőbaloldalon, — Ellenmondás ok a jobboldalon.) Nekem felfogásom, hogy a hitbizományok és általában a nagybirtokok helyén kisbirtokokat kell létesíteni. Ezt a kérdést meg fogom világítani magyar és idegen példákkal. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A háború előtt, — és erre már Soltész t. képviselőtársam is utalt^ — 1,400.000 magyar honos hagyta el az országot és vándorolt ki innen. Ezeknek 70%-a mezőgazdasági munkás volt. Most azonban nem tudnak az országból kimenni azok, akik a nagybirtokok szélén élnek, nincs hely, ahova meneküljenek, mert valóban áll az, amit a költő mondott, hogy: »A nagy világon e kívül nincsen számodra hely.« Nem mehetnek innen el és olyan borzalmas éhségben, olyan borzalmas nélkülözések között élnek, hogy azt mindenkinek szégyelnie kell ebben az országban, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon.) aki még érezni tud. (Gr. Festetics Domonkos: Sajnos, kiment 70.000 keresztény magyar és bejött 10.000 galiciai zsidó! — Györki Imre: Azok adnak maceszt és libamájat!) Gyermekeiket, a földtelen földmíveseknek és törpebirtokosoknak gyermekeit (Farkas István: Akkor adjanak nekik földet, hogy ne haljanak éhen!) és őket magukat pusztítja az éhség. 143.000 munkanélküli földmunkás volt ez év októberében. Csongrád megyében — ahol a nagybirtok 33%-a a földbirtoknak — a következőket mondta a református lelkész: (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) »A lakosság olyan nyomorban él, hogy ingnélküli, meztelen testű embereket látni. Különösen nehéz helyzetben van a tanulóifjúság, amelynek legminimálisabb élelmiszermennyisége sincs biztosítva.« Kiss Károly csongrádvármegyei tanfelügyelő azt mondja, hogy az iskolásgyerekek rossz táplálkozása következtében Csongrád vármegye területén új betegség, a pajzsmirigymegduzzadás lépett fel, a hiányos táplálkozás következtében — állapították meg azután a professzorok. A kalóriahiányról egy fiatal író, Kovács Imre megdöbbentő dolgokat sorolj fel. t Van olyan földmunkáscsalád, ahol a héttagú családnak kétmillió kalória körül mozog az évi hiánya. (Baross Endre: Engedjék el a szegény