Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

518 Az országgyűlés képviselőházának 73. gyonuk romjaiból vásárolták. Ez volt a második honfoglalás Pallavicini részéről. Itt van egy másik történelmi név, báró Haynau Gyula neve, (Buchinger Manó: Jó cég! — Derültség.) aki 1852. évi június 7-én kelt végrendeletében alapított magyarországi birtokaiból hitbizományt és az alapítólevélből az tűnik ki, amire féltve vigyáz a törvényjavaslat indokolása 'is, hogy az alapítónak az a célja, hogy a Haynau-család fényét fenntartsa. (Farkas István: Természetes! Felakasztatta a magyarokat, miért ne? Megérdemli, rászolgált!) A három eddig felolvasott főúrnak utódai (vitéz Somogyváry Gyula: Többet is olvashatna! — Boczonádi Szabó Imre: Van.még több is, felolvashatja! — Györki Imre: Ezeket mentik most!) ina is itt Sizerepelnek. (Malasits Géza: Reggelig lehetne sorolni! — Váry Albert: Ez mind a javaslat mellett szól. — Derültség és helyeslés a jobboldalon. — Kéthly Anna: Biztosítják az örökséget az utódoknak.) • Itt van Thurzó György, aki annakidején szintén hatalmas vagyont, kapott, mert a Boeskay-f éle felkelés alatt nagy szolgálatokat tett a Habsburgdinasztiának. Árva várát kérte jutalmul és meg íiS kapta. Es itt van egy másik: a tkurucbóí labanccá vedlett Károlyi Sándor. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ez eléggé felületes történetírás! — Farkas István: Ugyanolyan felületes, mint á javaslat.) A felkelés leveretése után jelentkezett a fizetésért. A szatmári, erdődi, huszti jószágokat kéri a többi közt, meg is kapja. Megkapja ^ezenkívül 1782-ben Csongrádot és Hódmezővásárhelyt. (Boczonádi Szabó Imre: Hát Károlyi Mihály miből adott volna akkor maguknak 1918-ban! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Mi közünk nekünk ahhoz! — Farkas István: Károlyi Mihály vissza akart valamit adni, maguk ezt megakadályozták! Azért lett hazaáruló, mert birtokát fel akarta osztani:. Meg is kezdte Recsken! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Takács Ferenc: De ahogyan Felsőbüki Nagy Pál mondja, tényleg érdemes ezeket a fényes neveket megnézni olyan szempontból is, hogy vájjon nem akad-e köztük egynéhány, aki nem is volt egyáltalában magyar, aki úgy vándorolt be ide, mert talán úgy látta és úgy érezte, hogy Magyarországon lehet nagy birtokokhoz hozzájutni, csak éppen hűségesnek kell lenni, nem a magyar néphez, hanem az akkori császári házhoz. Nagyon sok név van, amelyeknek viselői teljesen idegenek voltak a magyar lélektől és a magyar néptől <s mégis birtokokat kaptak itt. Az egykorú történetíró megírja, (Pinezieh István: Vannak, akik magyarokká váltak!) hogy a magyar földön összekuporgatott dénárok idegen kultúrát, idegen fényűzést tápláltak. Még el is vitték az országból, elvitték a földből kitermelt javakat, a föld hozadékát, a szegény jobbágyok izzadságát, a keservesen összekuporgatott garasokat az országból és ezeknek az utódaira mondja a javaslat... (Váry Albert: Egyenesen ez ellen irányul a javaslat!) hogy »nagy nemzeti hagyományokkal«,.. (Propper Sándor: Tessék eltörölni egészen! — Lázár Andor igazságügyminiszter: Es szétosztogatni? — Propper Sándor: Önök fenntartják, konzerválják! — Friedrich István: Jó ez, de ha elmegy, akkor mi lesz itt? — Derültség jobb felől.) Sok a sötét folt ezeknél a családoknál (Gyömörey Sándor: De van fény is!) igen t. Képviselőház és nyilván ezek a sötét foltok indították az ország legjobbjait... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a kifejezéseiben egy kicsit óvatosabb ülése 1935 december 12-én, csütörtökön. lenni. Még sem lehet egy történelmi osztályt sötét foltnak nevezni. (Taps a jobboldalon. — Zaj bal felől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Az mind történelmi osztály, aki tapsolt? — Gr. Teleki Mihály: Maguk talán faj magyarok? — Farkas István: Én az vagyok, mert az én apám, meg nagyapám túrta a földet. — Váry Albert: Dolgozik a gróf Teleki-család annyit, mint a Farkas-család. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Választások előtt! — Derültség és zaj bal felől) Takács Ferenc: Nyilván ez a felismerés indította az ország legjobbjait arra, hogy a hitbizományok eltörléséért küzdjenek. Nem ok nélkül tették magukévá Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és mások a hitbizományok eltörlésének gondolatát. Nyilvánvaló, hogy ezek a gondolatok... (Lázár Andor igazságügy miniszter: 1834-ben. — Zsindely Ferenc: Ha már Széchenyit idézi, Széchenyi a paraszthitbizományt követelte!) Mi, t. Képviselőház, anyagi és erkölcsi szempontokból a hitbizományoknak teljes megszüntetése mellett vagyunk. Az ország népe joggal elvárja ettől a parlamenttől, amely magát reformparlamentnek nevezi, (Propper Sándor: De csak nevezi!) hogy végre ezen a téren is bátor kezj deményezésekhez nyúljon. (Boczonádi Szabó Imre: Éppen azt csinálja! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Joggal elvárhatja azért is, mert a jobbágyok között a szegény nép soraiban mindig csak olyanok voltak, akikre áll az indokolásnak az a része, amelyet én nem tudok mindegyik főúrra alkalmazni, aki birtokhoz jutott ebben az országban. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Mindegyikre nem!) A magyar jobbágyság, a magyar nép tényleg minden időben telítve volt erős faji érzéssel és az tényleg minden időben tisztelte és megőrizte a hagyományokat. Mindig a nép volt az, amely hátsó gondolat nélkül szegődött oda a szabadságmozgalmakhoz. Nyelvünk is veszendőbe ment volna egy időben, ha nem őrizte volna meg a magyar falvak jobbágya a zengzetes magyar nyelvet. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. —

I Zaj jobbfelől. — vitéz Somogyváry Gyula: Ez így van, de mit szól ehhez a történelmi materializmus? Aszerint nincs hazaszeretet. — Györki Imre: Majd ódában írja meg! — vitéz Somogy váry Gyula: Megírom. — Zsindely Ferenc: Györki is megmentette a magyar nyelvet? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Takács Ferenc: Volt idő, t. Képviselőiház, amikor a magyar költőknek el kellett a nép közé menniök, hogy visszaszerezzék a népi nyelv kincseit, szépségeit. Ideje volna tehát, hogy a tényleg nagy történelmi hagyományokkal rendelkező magyar nép érdekében is történjék már valami ebben az országban (Lázár Andor igazságügyminiszter: Minden ezért történik. — Felkiáltások a jobboldalon: Ezt csináljuk!) és a vajúdó hegyek idején ne ilyen szürke egérke szülessen, mint ez a törvényjavaslat. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Elhiszem, hogy úgy, ahogyan annak idején szükség volt arra, hogy egyes főurak vagyonát az elpazarlástól a hitbizományíl javaslattal megvédjék, most is szükség van ilyen szempontból erre a javaslatra. (Zsindely Ferenc: Magyarázza meg, hogyan?) Már egyszer megmondottam erről a helyről, hogy nem érdekelnek ebben az országban azok, akik vagyonosak, azoknak romlása reám nézve teljesen közömbös, de igenis érdekel azoknak a sorsa, akik nemesak, hogy megőrizték ezt