Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

Az országgyűlés képviselőházának 73. \ nagybirtok között nem tudok semmiféle különbséget tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert ha gazdasági, kulturális és népesedési szempontokat veszünk figyelembe, akkor nem lehet különválasztani és másként kezelni a hitbizományokat, az egyéb kötött birtokokat és más nagybirtokokat. Legfeljebb csak annyi lehet a különbség, hogy a hitbizományi birtok rosszabb formája a nagybirtoknak, mint egy másik nagybirtok. Ha ezt a kérdést vizsgáljuk és ha arról beszélünk, hogy végre itt tényleg komoly reformokat kellene megvalósítani az egész ország népe érdekében, akkor a következő számokat kapjuk — ha részleteibe mélyedünk a kérdésnek; a 100 holdnál nagyobb birtokok száma 14.250, a területük pedig 7,390.000 katasztrális hold, tehát Magyarországnak majdnem a fele. Az 500 holdon felüli birtokok száma már csak 3615 és területük 5,154.000 katasztrális hold. Ezekből a birtokokból 3,800.000 katasztrális hold korlátolt forgalmú birtok. A javaslat indokolásában azt olvasom, hogy »a nagy történelmi múlttal bíró, erős faji és nemzeti hagyományokkal telített családok gazdasági erejének tényleges megtartása maga is fontos nemzeti érdek.« A javaslat indokolásán ez a szempont ettől ia megállapítástól függetlenül is végigvonul, de a javaslat maga is olyan, hogy szinte kizárólag csak ezt a célt szolgálja, érdemes és szükséges tehát megvizsgálni, hogy vájjon ezek a nagybirtokok az idők folyamán, a történelem

1 folyamán hogyan alakultak ki Magyarországon. En érinteni akarom ezt a kérdést és meg akarom nézni, hogy hogyan jutottak ezek a nagy történelmi múlttal rendelkező urak ezekhez a földbirtokokhoz. Meg akarom nézni, vájjon kik azok az erős faji és nemzeti hagyományokkal rendelkező főurak, vagy legalább is egyesek köztük (Reisinger Ferenc: Ez kellemetlen kérdés!) és azért mindjárt az elején vetem fel ezt a kérdést. T. Ház ! A honfoglaló magyarok egyik legfőbb törvényének a pusztaszeri vérszerződést tartják. E vérszerződés szerint mindaz, amit (közösen szereznek, közös. Ezt a legfőbbnek ismert törvényt a királyok már az első időkben sem respektálták s magukhoz ragadták az adományozás jogát azért, — mint ahogyan Kenéz Béla képviselőtársunk megjegyezte az általam felolvasott idézetben — hogy hatalmukat megerősítsék. Nem volt nekik valami különösebb erkölcsi céKuk, valami különösebb kulturális céliuk. ' (Gr. Széchenyi György: Dehogynem!) Tisztán és kizárólag csak azért ragadták magukhoz az adományozás jogát, hogy a hatalmukat az adományozás által megerősítsék, (vitéz hr. Rnszner István: Ez történ elemhamisítás ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kenéz mondja!) Ezt különben Kenéz is mondja. A XIII. század második felében Róbert Károly trónjának megerősödéséig 22 nemzetség jószágát kobozzák el és 21 nemzetség részesül adományban. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Váltópazdasáff! ) Az elkobzás rendszerint a birtokokra vágyók feljelentése alapján történik, hamis vádak sűrűn fordulnak elő, amit az is bizonyít, hogy sok ilyen birtokosnak, akitől elkobozták birtokait, amikor revízió alá vették a kérdést, amikor megvizsgálták, hogy vaiion nem volt-e tévedés a dologban, visszaad+ák a birtokait. Tehát hamis vádak is elő fordultak. (Gr. Széchenyi György: Akkor reparálták!) ése 1935 december 12-én, csütörtökön. 517 Szerepe van a birtokszerzésben az adományozáson, tehát az ajándékozáson kívül a foglalásnak, vagyis a durva erőszaknak is. Az erőszakosan foglaló főurakkal szemben gyakran a királyok is tehetetlenek. Jónéhány magyar főurat lehetne felsorolni, akikkel szemben az akkori királyok tehetetlenül álltak és akik azt tettek az országban a birtokkal és a néppel is, amit akartak. Csák Máté és társai. De a birtokszerzésnél az árulásoknak is igen jelentős szerepük van. (Reisinger Ferenc: Az élharcosok?) Ezt a történetírók egy része finoman úgy nevezi, hogy »a királyi házhoz való hűség.« En nem veszem az adataimat valami destruktív történetíróktól . . . (Baross Endre: Mindenki így tudja ezt!) így tudja mindenki? Annál jobb! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Akkor miért tagadják? — vitéz Somogyváry Gyula: Ki tagadja?) Egyik volt képviselőtársunk »A hitbizományok története« című munkájában (Györki Imre: Az előbb azt hallottuk,, hogy történelemhamisítás! — Propper Sándor: Szóval báró Roszner ötöst kap a történelemből!) töbibek között azt írja, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés azért tört ki, illetőleg azért szőtték az összeesküvést "Wesselényi és társai, mert Lipót császár szerencsétlen békekötése után az ország jobbjai azt látták, hogy a császár minden belső ellenállást meg akar törni, hogy az országot szabad királvválasztó jogáról lemondassa. Mi volt a következmény? Az összeesküvés leleplezése után magától értetődik, hogy elbántak az összeesküvőkkel, kegvetlen bosszút álltak rajtuk, (vitéz Somogy váry Gyula: Közismert dolgok! — Felkiáltások jobbfelől: Ismerjük!) nem nézték azt a nemes célt, amelyre az összeesküvők törekedtek, elbántak velük és az elkobzott vasrvonok. az elkobzott birtokok leemagyobb részét — írja dr. Erdélyi Aladár — Esterházy Pál gróf, később herceg kapta meg, mert hű volt a császári házhoz (Üav van! a szélsőbáloldalon.) Ez az akkor aiándékba 'kapott birtokrész — mondja a továbbiakban Erdélyi Aladár — képezi a szívét a mai Esterházy hitbizománynak. ("Györki Imre: Amelyet mesr akarnak menteni!) Ezt meg akariák mesteni. Itt van egy nagy történelmi múlttal rendelkező főúr, aki, illetőleg akinek az elődei azért kapták annakidején a birtokot, (vitéz br. Roszner István: Hogy katonákat állítsanak) mert hűségesek voltak ahhoz a csás'zárlioy,. aki p magyar uraknak éppen az ország érdekében szőtt összeesküvését véresen verte le. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem volt olvan ntolsó ember az az Esterházv!) 1745-ben Mária Terézia egvkor a Rozgonyiak és Báthoryak tulajdonát képező birtokokat adományozta herceg Esterházy Pál Antalnak, tehát még; folvtatódnak is az adományozások. (Baross Endre: Most részvényeket adnak! — Györki Imre: Es borászati felügyelői állást esetleer! — Friedrich István: Akkor a mamelukoknak jó dolguk volt még! Ma mit kapnak? — Dinnyés Lajos: Jelvényt kapnak! — Friedrich István: Az volt egy világ! — Dinnyés Lajos: Hsak jelvénvt adnak és kezet fognak! — Derültség és zaj.) Egy másik hitbizománvalapításról is olvashatunk Pallavicini Ede őrgróf Bécsben 1835 május 18-án német nyelvű végrendelettel alapítja meg családjának a magyarországi, mindszenti hitbizományt. A végrendelkezés arról szól, hogy az ő elődei a francia forradalom idején menekültek ki Franciaországból és a Pusztaszer tájékán elterülő birtokot megmentett va-