Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

50Ô Az országgyűlés képviselőházának 73. intézménye lényegileg szintén fenntartatott. Jugoszláviában, Romániában és Csehszlovákiában a hitbizományi intézményt eltörölték. Ezeknek az államoknak vonatkozó intézkedései azonban, figyelembe véve még az ezekhez kapcsolódó földbirtokpolitikai törvényeket is, tendenciózusak, mert nem a demokratikus törekvések diadalrajuttatása volt a cél a hitbizományok eltörlését kimondó törvényeknek meghozatalánál, hanem az, hogy a megszállott területeken levő magyarság ellenállóerejét a birtokukban levő ingatlanok elvételével megtörjék, Lengyelországban egymástól eltérő, az életben végre nem hajtott intézkedések vannak érvényben. A hitbizományok intézményének reformja kérdésében a nemzeti munkaterv 53. pontjában a kormány már állást foglalt és ezzel a reform aktualitásának kérdését eldöntötte. Nem vitás, hogy bármely reformtörekvés csak abban az esetben éri el célját, ha az az ország közérdekének, a gazdasági,, szociális és nemzeti célok szem előtt tartása mellett, megfelel. Éppen ezért a reform mikéntjét az általa megvalósítandó nemzeti célok állapítják meg. Ha egy idegen intézményt nemzeti tartalommal tudunk megtölteni, akkor az ország sorsának előbbrevitele céljából ezt a megoldást is választanunk kell. Ezek után le kell szögeznem a benyújtott és az együttes bizottság által letárgyalt és elfogadott törvény javaslat célját. A törvényjavaslat abból a meggyőződésből indul ki, hogy a magasabb állami, nemzeti, közgazdasági és földbirtokpolitikai érdekek oly reformot kívánnak, amely a hitbizományok káros hatását megszünteti, de nem követeli egyszersmind a hitbizomány ok teljes megszüntetését. Mindenesetre gondoskodni kell arról, hogy a latifundiáli-s jellegű hitbizományok az egészséges közgazdasági fejlődést ne akadályozzák, ne gátolják a földmívelő (néprétegek gazdasági terjeszkedését és megerősödését és aie maradjanak a földmívesnép állandó bajainak forrásai. Gondoskodni kell arról, hogy a hitbizoanányok ta. nemzeti termelésben az eddiginél fokozottabb mértékben vegyenek résizt és lehetőleg enyhíteni kell a hitbizományi kizárólagos egyéni utódlásban a többi családtaggal szemben rejlő igazságtalan elbánást. Teljesen igaza van és helyesen utal a javaslat arra, hogy a most ismertetett célokat el lehet érni akkor üs, ha a hitbizományokat a mai kívánalmaknak megfelelően megreformáljuk és nein szükséges a hitbizomány intézménye eltörlésének eszközéhez nyúlni, mert ez az eltörlés esetleg nagy értékeket pusztítana el, amelyeket pótolni vajmi nehezen volna lehetséges. A nagy történelmi múlttal bíró, erős faji és nemzeti hagyományokkal telített családok gazdasági erejének viszonylagos megtartása maga is fontos nemzeti érdek... (Esztergályos János közbeszól.) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, maradjon csendben. Az előadó meghallgatása elemi kötelesség. Lányi Márton előadó: ...és bizonyos határok között művelődési és gazdasági szempontból egyaránt kedvező hatású. Az pedig, hogy az erdőségek hitbizományi kezelés alatt maradjanak, közgazdasági szempontból egyenesen közérdek. A törvényjavaslat általános célját egyébként az első szakasz szögezi le, amely azt mondja, hogy a jelen törvény célja az, hogy a családi hitbizományt olyan intézménnyé alaülése 1935 december 12-én, csütörtökön. kítsa át, amely a földbirtok helyes elosztásához, a népesedés előmozdításához és a magasabb társadalompolitikai céloktól irányított nemzeti termeléshez fűződő egyetemes nemzeti érdekkel össznangban van. A bizottságban hangok hallatszottak atekintetben, hogy ez az 1. § hagyassék el, a bizottság többsége azonban, azon a véleményen volt és súlyt fektetett arra, hogy a törvényjavaslat 1. §-a célkitűzést tartalmazzon. Az újabb törvényalkotásokban s a külföldi és a belföldi jogi irodalomban mindjobban terjed felfogás, hogy a törvény az egyes intézkedéseken felül külön is kifejezésre juttassa célját. Ennek a felfogásnak nagy jelentősége van. Nincsen olyan törvény, amely a gyakorlati életben bizonyos hiányokat ne mutatna fel, amelynek egyes szakaszai ne volnának eltérően magyarázhatók. Ilyen esetekben a bíró legjobb tudása és belátása szerint magyarázza és alkalmazza a törvényt. Es itt merül feL t. Ház. tulajdonképpen a legfontosabb kérdés: mi helyesebb 1 Az-e, ha minden bíró, vagy .münden bíróság a saját, egyébként szabad mérlegelési joga körében kutatja a törvény célját és ennek alapján alkalmazza a törvény intézkedéseit, vagy pedig az, ha a törvényben a törvényhozás minden kétséget kizáróan leszögezi ia törvény által megvalósítandó célt, amikor is vitás és kétes esetekben a törvényt úgy kell magyarázni és alkalmazni, hogy münden döntés a törvényben meghatározott cél szellemében történjék. (Ügy van! a jobboldalon.) Azt a kérdést, hogy a hitbizományi reform keretében melyik birtok marad kötött birtok és melyik szabadul fel a kötöttség alól, a javaslat 2. §-a oldja meg oly módon, hogy felsorolja a kötöttség alatt maradó területeket, amiből okszerűen következik, hogy minden olyan birtok, amely a 2. ^ban mlint lekötött ingatlan felsorolva nincs, felszabadul a kötöttség alól. A törvényjavaslat 2. §-a nagy vonásokban ia következő rendelkezéseket tartalmazza. Hitzományi lekötöttség alatt maradnak taz erdőik, a nádasok, azután a 20. § értelmében még azok az erdőterületek, amelyeknek erdősítéséhez a felszabadult vagyon utolsó hitbizományi birtokosának joga van, továbbá — és ez tulajdonképpen a javaslatnak a hitbizományi reform szempontjából lehet momdanü, leglényegesebb intézkedése — a mezőgazdasági ingatlanokból itt érteni kell a szántóföldeket, kerteket, réteket, szőlőket és legelőket — együttesen annyi, amennyinek kataszteri tiszta jövedelme 30.000 korona, de legalább is annyi, amennyinek kataszteri tiszta jövedelme a hitbizományhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének 30 százaléka, természetesen a hozzátartozó épületekkel és más gazdasági felszerelésekkel együtt. Kötöttség alatt maradnak továbbá a földadó alá nem eső területek, a község belterületén levő épületek és kertek, a kastélyok a hozzájuk tartozó földterülettel, amelyet a törvényjavaslat maximálisan 5000 koronás kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanterületben szab meg, a családi gyűjtemények, műkincsek, régiségek és más hasonló vagyontárgyak a megőrzésükhöz szükséges épülettel és a hozzá tartozó körülbelül ugyanolyan nagyságú gazdasági területtel, mint amilyen terület a kastélyhoz jár. Azután a bányatelkek, a kőszén-nyitási és kiaknázási jogosultságok, a kötöttség alatt maradó egyéb területtel összefüggő halastavak, r családi kegyeleti helyek, készpénz, értékpapírok, stb. Nagy vonásokban ezek a 2. §-nak amaz