Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

498 Az országgyűlés képviselőházának 73. mányi intézmény idegen intézmény és jogunk ban is mint idegen intézmény szerepel. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Törvénybeiktatása általános felfogás szerint, úgy tör vény hozóink, mint történészeink, valamint jogtörténészeink megállapítása szerint arra vezethető vissza, hogy a hitbizományi intézmény tulajdonképpen ajándék volt, /mégpedig ajándék volt az uralkodóház részéről a karoknak és a rendeknek, jobban mondva a főnemeseknek azért, hogy az I. Lipót király idejében megalkotott 1687. évi IV. dekrétum 9. cikkelyében a II. Endre aranybullájában foglalt törvényes ellenállási jog eltörlését kimondották. A magyar alkotmányvédelemnek egy erős és törvényileg biztosított pillére esett ki kétségen kívül a magyar alkotmány épületéből és merném talán állítani, hogy minden ellenérték nélkül, mert hiszen méltó ellenértéknek nem tekinthető az, hogy az 1687 :IX. te. megalkottatott és ilymódon a főnemesek részére hitbizományok megalkotása biztosíttatott. Maga a törvényjavaslat azonban a maga megjelenési formájában természetesen mit sem árul el ebből a, hogy úgy mondjam, kulisszatitkokból, sőt a szövege olyan tényeket állapít meg és olyan megállapításokat tartalmaz, amelyeik bizonyos mértékig és kétséget kizárólag nemes^ célok megvalósításának elérését helyezik kilátásba. Ha elolvassuk a törvény szövegét, akkor először kétségtelenül aziránt érdeklődünk, hogy tulajdonképpen mi is volt a törvény szerint _ a hitbizományok létesítése engedélyezésének célja. Az 1687. évii törvény szövege azt a célt szolgálja, a törvény szövegét szem előtt tartva, hogy megvédje a magyar földet, amely az akkori felfogás szerint az u. n. ősiségi törvények és ősiségi szabályok létével már kellő mértékben megvédettnek nem volt tekinthető, továbbá, hogy az ország akkori legbiztosabb államalkotó elemének, a nemesek kezében minden áron biztosítottnak lássa a földet. Ha tehát a törvény lényeges célja iránt érdeklődünk és azt akarjuk fixirozni, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a cél a föld tulajdonosainak kiválasztására irányuló védelem volt és lényegileg azt célozta, hogy a nemzet szempontjából biztos és megbízható kezekben legyen a föld. Ez az utóbbi cél még jobban megerősödött az 1723 :L. te. megalkotásával, amely a hitbizományi intézmény létesítésének lehetőségét a nemesekre is kiterjesztette. Meg kell állapítani', hogy ennek a nemesekre vonatkozóan kiterjesztett törvénynek a létesítése sajátos véletlen folyj tán egybeesik a Pragmatica Sanetioról szóló törvény elfogadásával. A'felhívott ősi törvénynek egy érdekes szabálya az, amely megállapítja, hogy tulajdonképpen miből is lehet hitbizományt alkotni. Es itt azt 'mondja: hitbizományt lehet alkotni elsősorban az olyan ingatlanokból, amelyeket a mágnás, vagy pedig a nemes szolgálataival, vitézségével, vagy pedig az ősi javak jövedelméből szerzett, tehát az utóbbi pont lényegileg a szerzeményi javakat jelöli meg olyanoknak, mint amelyek a hitbizományok alapjául szolgálnak. Jogosan feltehető lett volna, hogy a mágnások és a nemesek tömegesen éltek azzal a joggal, hogy a 'részükre biztosított ezt az egészen különleges védelmet igénybevegyék, amely védelem egyébként Magyarországnak feudális ülése 1935 december 12-én, csütörtökön. I jelleget kölcsönzött, amely körülményt a külföldön, úgy az irodalomban, mint a politikában, talán mondhatnám, hogy a mai napig számtalanszor szemünkre vetették. Tény azonban ezzel szemben, hogy 1687-től, tehát attól kezdve, amikor az első hitbizományi törvényt tÖrvénybeliktatták, egészen 1800-ig, tehát az első törvény keletkezésétől számított 113 esztendő alatt mindössze 15 darab hitbizomány létesült, összesen kereken 1,073.000 hold föld lekötésével. Ebből a 15 hitbizományból ezidőszerint hét áll fenn még most is. 1800-tól 1867-ig további 17 hitbizomány keletkezett, amelyek talán kettőtől eltekintve, még ma is fennállanak. A hitbizományok aranykorszakát — ha szabad ezt a kifejezést használnom — az 1867-től 1895-ig terjedő időre tehetjük, mert ez alatt az idő alatt összesen 61 hitbizomány létesült 742.488 holdon, melyek közül 10 hitbizomány nemesi és nem' főnemesi eredetű. Ma Csonka-Magyarországban összesen 67 hitbizomány van; ©bből 23 az 1867 előtti időben, 44 pedig az 1867 utáni időben keletkezett. Minthogy a hitbizományok közül hatnak nincs ingatlana, ez a törvényjavaslat tulajdonképpen összesen csak 61 hitbizományt érint. Nagy-Magyar országon az ország korlátolt forgalmú területéből a hitbizományi ingatlanok területe 2,328.486 katasztrális holdat tett ki, ami körülbelül 4*75 százaléknak felelt meg az ország egész területét figyelembe véve. A hitbizományok területét említettem s éppen azért szükségesnek tartom leszögezni, hogy körülbelül 30—35 évvel ezelőtt összehasonlítások történtek a hitbizományi területeket illetőleg és ekkor megállapítást nyert az, hogy a hitbizományi birtokok átlagos nagysága Ausztriában 6785 katasztrális hold, Posenben 7336 katasztrális hold, Poroszországban r 9692 katasztrális hold volt, ezzel szemben nálunk 25.280 katasztrális hold volt a hitbizományi birtokok átlagos nagysága. Ha már most ezeket az adatokat csonkamagyarországi viszonylatra átfordítjuk, meg kell állapítanunk - azt, hogy az említett 61 hitbizomány összterülete 823.324 kat. hold és így a hitbizományi birtokok átlagos nagysága 13.497 katasztrális holdat tesz ki, tehát, amint látjuk lényegesen kisebb annál a területnél, amely azelőtt Magyarországon a hitbizományok átlagos területe volt. Említést érdemel, hogy a hitbizományi intézménnyel kapcsolatos reformtörekvések bámulatosan gyorsan kaptak lábra, figyelembe véve az első törvény megalkotási idejét és különösen figyelemmel arra, hogy lényegileg ez a kötöttség az ország földterületének nem nagy százalékát érintette. Az egész ország 49,020.156 katasztrális hold összterület szem előtt tartása 1790-ben — ezt azért említem, mert ez volt tulajdonképpen az első reform-mozgalmi időpont — összesen 15 hitbizomány volt kereken 1,073.000 katasztrális hold területtel. Ha azonban megnézzük, hogy a hitbizomány reformjára vonatkozó mozgalmak milyen időpontokra esnek, megtaláljuk e mozgalom keletkezésének alapját és azt látjuk, hogy az 1790/91., az 1827 és 1832/36. évi országgyűlések idejére estek ezek a hitbizományi reform-mozgalmak. Látjuk tehát, hogy a hitbizományi reform megvalósítása iránti törekvés egybe esik azzal a nagy magyar reform-mozgalommal, amely a Mária Terézia udvarában levő magyar nemesek által kezdeményezve lényegileg az 1790/91. országgyűlésen jutott először