Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-73

498 Az országgyűlés képviselőházának 73. mányi intézmény idegen intézmény és jogunk ban is mint idegen intézmény szerepel. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor fog­lalja el.) Törvénybeiktatása általános felfogás sze­rint, úgy tör vény hozóink, mint történészeink, valamint jogtörténészeink megállapítása sze­rint arra vezethető vissza, hogy a hitbizományi intézmény tulajdonképpen ajándék volt, /még­pedig ajándék volt az uralkodóház részéről a karoknak és a rendeknek, jobban mondva a főnemeseknek azért, hogy az I. Lipót király idejében megalkotott 1687. évi IV. dekrétum 9. cikkelyében a II. Endre aranybullájában foglalt törvényes ellenállási jog eltörlését ki­mondották. A magyar alkotmányvédelemnek egy erős és törvényileg biztosított pillére esett ki kétsé­gen kívül a magyar alkotmány épületéből és merném talán állítani, hogy minden ellenérték nélkül, mert hiszen méltó ellenértéknek nem tekinthető az, hogy az 1687 :IX. te. megalkotta­tott és ilymódon a főnemesek részére hitbizo­mányok megalkotása biztosíttatott. Maga a tör­vényjavaslat azonban a maga megjelenési for­májában természetesen mit sem árul el ebből a, hogy úgy mondjam, kulisszatitkokból, sőt a szö­vege olyan tényeket állapít meg és olyan meg­állapításokat tartalmaz, amelyeik bizonyos mér­tékig és kétséget kizárólag nemes^ célok meg­valósításának elérését helyezik kilátásba. Ha elolvassuk a törvény szövegét, akkor először kétségtelenül aziránt érdeklődünk, hogy tulajdonképpen mi is volt a törvény szerint _ a hitbizományok létesítése engedélyezésének célja. Az 1687. évii törvény szövege azt a célt szol­gálja, a törvény szövegét szem előtt tartva, hogy megvédje a magyar földet, amely az akkori felfogás szerint az u. n. ősiségi törvé­nyek és ősiségi szabályok létével már kellő mértékben megvédettnek nem volt tekinthető, továbbá, hogy az ország akkori legbiztosabb államalkotó elemének, a nemesek kezében min­den áron biztosítottnak lássa a földet. Ha tehát a törvény lényeges célja iránt ér­deklődünk és azt akarjuk fixirozni, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a cél a föld tulajdono­sainak kiválasztására irányuló védelem volt és lényegileg azt célozta, hogy a nemzet szempont­jából biztos és megbízható kezekben legyen a föld. Ez az utóbbi cél még jobban megerősödött az 1723 :L. te. megalkotásával, amely a hitbizo­mányi intézmény létesítésének lehetőségét a nemesekre is kiterjesztette. Meg kell állapítani', hogy ennek a nemesekre vonatkozóan kiterjesz­tett törvénynek a létesítése sajátos véletlen folyj tán egybeesik a Pragmatica Sanetioról szóló törvény elfogadásával. A'felhívott ősi törvénynek egy érdekes sza­bálya az, amely megállapítja, hogy tulajdon­képpen miből is lehet hitbizományt alkotni. Es itt azt 'mondja: hitbizományt lehet alkotni első­sorban az olyan ingatlanokból, amelyeket a mágnás, vagy pedig a nemes szolgálataival, vi­tézségével, vagy pedig az ősi javak jövedelmé­ből szerzett, tehát az utóbbi pont lényegileg a szerzeményi javakat jelöli meg olyanoknak, mint amelyek a hitbizományok alapjául szol­gálnak. Jogosan feltehető lett volna, hogy a mágnások és a nemesek tömegesen éltek azzal a joggal, hogy a 'részükre biztosított ezt az egé­szen különleges védelmet igénybevegyék, amely védelem egyébként Magyarországnak feudális ülése 1935 december 12-én, csütörtökön. I jelleget kölcsönzött, amely körülményt a kül­földön, úgy az irodalomban, mint a politikában, talán mondhatnám, hogy a mai napig szám­talanszor szemünkre vetették. Tény azonban ezzel szemben, hogy 1687-től, tehát attól kezdve, amikor az első hitbizományi törvényt tÖr­vénybeliktatták, egészen 1800-ig, tehát az első törvény keletkezésétől számított 113 esztendő alatt mindössze 15 darab hitbizomány létesült, összesen kereken 1,073.000 hold föld lekötésével. Ebből a 15 hitbizományból ezidőszerint hét áll fenn még most is. 1800-tól 1867-ig további 17 hit­bizomány keletkezett, amelyek talán kettőtől el­tekintve, még ma is fennállanak. A hitbizományok aranykorszakát — ha szabad ezt a kifejezést használnom — az 1867-től 1895-ig terjedő időre tehetjük, mert ez alatt az idő alatt összesen 61 hitbizomány léte­sült 742.488 holdon, melyek közül 10 hitbizo­mány nemesi és nem' főnemesi eredetű. Ma Csonka-Magyarországban összesen 67 hitbizomány van; ©bből 23 az 1867 előtti időben, 44 pedig az 1867 utáni időben keletke­zett. Minthogy a hitbizományok közül hatnak nincs ingatlana, ez a törvényjavaslat tulaj­donképpen összesen csak 61 hitbizományt érint. Nagy-Magyar országon az ország korlátolt for­galmú területéből a hitbizományi ingatlanok területe 2,328.486 katasztrális holdat tett ki, ami körülbelül 4*75 százaléknak felelt meg az ország egész területét figyelembe véve. A hitbizományok területét említettem s éppen azért szükségesnek tartom leszögezni, hogy körülbelül 30—35 évvel ezelőtt összeha­sonlítások történtek a hitbizományi területe­ket illetőleg és ekkor megállapítást nyert az, hogy a hitbizományi birtokok átlagos nagysága Ausztriában 6785 katasztrális hold, Posenben 7336 katasztrális hold, Poroszországban r 9692 katasztrális hold volt, ezzel szemben nálunk 25.280 katasztrális hold volt a hitbizományi birtokok átlagos nagysága. Ha már most eze­ket az adatokat csonkamagyarországi vi­szonylatra átfordítjuk, meg kell állapítanunk - azt, hogy az említett 61 hitbizomány összterü­lete 823.324 kat. hold és így a hitbizományi birtokok átlagos nagysága 13.497 katasztrális holdat tesz ki, tehát, amint látjuk lényegesen kisebb annál a területnél, amely azelőtt Ma­gyarországon a hitbizományok átlagos terü­lete volt. Említést érdemel, hogy a hitbizományi in­tézménnyel kapcsolatos reformtörekvések bá­mulatosan gyorsan kaptak lábra, figyelembe véve az első törvény megalkotási idejét és kü­lönösen figyelemmel arra, hogy lényegileg ez a kötöttség az ország földterületének nem nagy százalékát érintette. Az egész ország 49,020.156 katasztrális hold összterület szem előtt tartása 1790-ben — ezt azért említem, mert ez volt tulajdonképpen az első reform-mozgalmi időpont — összesen 15 hitbizomány volt kere­ken 1,073.000 katasztrális hold területtel. Ha azonban megnézzük, hogy a hitbizomány re­formjára vonatkozó mozgalmak milyen idő­pontokra esnek, megtaláljuk e mozgalom ke­letkezésének alapját és azt látjuk, hogy az 1790/91., az 1827 és 1832/36. évi országgyűlések idejére estek ezek a hitbizományi reform-moz­galmak. Látjuk tehát, hogy a hitbizományi reform megvalósítása iránti törekvés egybe esik azzal a nagy magyar reform-mozgalom­mal, amely a Mária Terézia udvarában levő magyar nemesek által kezdeményezve lénye­gileg az 1790/91. országgyűlésen jutott először

Next

/
Oldalképek
Tartalom