Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-69

360 Az országgyűlés képviselőházának 69 iparban a kontárok ellen fordulnak. Politikai szempontból talán még ezt sem venném tőle rossznéven, azonban rossznéven veszem tőle azt, hogy Eber Antal t. képviselőtársam olyat ad a számba, amit én soha életemben nem mondot­tam. Felolvasott itt egy fejezetet a fogtechniku­sok memorandumából, & e szerint én azt mond­tam volna, hogy a fogtechnikusoktól tanulták meg a fogorvosok a kurativ munkát is és hogy azok adtak nekik kurzusokat. (Egy hang bal fe­lől: Ez nem szégyen!) Bocsánatot kérek, én szí­vesen tanulok mindenkitől, de viszont elvárom mindenkitől, hogy ha valamit állít valakiről, olyat állítson, aminek tudatában van, ne ál­lítsa be a kérdést hamisan és ne adjon a számba olyat, amit én soha nem mondtam. Egyáltalán r nem is szoktam nyilatkozni ezekben a kérdésekben és ebben a nyilatkozat­ban is, — amelyet az én számba adott — tulaj­donképpen helytelenül és meg nem^ felelően ír­tak erről a kérdésről annak kapcsán, amikor engem a debreceni Tisza István Tudomány­egyetem a sztomatológia tanításával megbízott. Kénytelen vagyok tehát ezt helyreigazítani és arra kérem a t. Házat,, méltóztassék meggyő­ződve lenni arról, hogy minden ilyen kérdés­ben és 'minden ilyen problémával kapcsolatban, bármikor hajlandó vagyok mindenkinek a szo­ciális helyzetét alátámasztani. En tehát a ma­gam részéről is szívesen állok a fogtechnikus­iparosoknak is a segítségére, nem engedhetem meg azonban azt, hogy orvosi munkálkodásra, orvosi munkára, akármilyen módon is, iparost képesíthessünk azon a címen, hogy katonai szolgálatot teljesített,, vagy más munkát vég-' zett, mert hiszen, ezen a címen tulajdonképpen minden medikus, aki visszakerült a harctérről, azt kérhette volna magának, hogy rögtön or­vosi diplomát nyomjanak a kezébe, mert hi­szen, vitézül verekedett a fronton — ami külön­ben minden magyar embernek kötelessége volt. En a magam részéről arra kérem a minisz­ter urat, őrizze meg a jövőre is az orvosi kar iránti (Szeretetét és alkkor hiszem, hogy a har­monikus együttműködés biztosítva lesz és ezen keresztül ez az orvosi ^ rendtartásról szóló tör­vényjavaslat az ország közegészségügyének javára fog szolgálni. Ebben az értelemben el­fogadom a javaslatot. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) HJa szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Minthogy az előadó úr nem kíván szólni, a 'tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. T. Ház! A tegnapi ülésünkön hozott hatá­rozat értelmében az interpellációkra öt órakor kell áttérnünk, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek :arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délután négy órakor tartsuk s annak napirendjére tűzze ki a Ház az orvosi rendtartásról szóló törvény­javaslat folytatólagos tágyalását. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház a napirendi javaslatot elfogadja. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvas­tatni. Az első "köztük a pénzügyminiszter úr vá­lasza Dinnyés Lajos képviselő úrnak az ön­gyújtók után fizetendő adó és: annak behajtása tárgyában folyó évi november hó 13-án elmon­dott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Válasz Dinnyés Lajos országgyűlési kép­viselő úrnak az Öngyújtók megadóztatása és ülése 1935 december hó &-én, szerdán. ellenőrzése tárgyában 1935. november 13-án el­mondott (szóbeli interpellációjára. Tisztelt Képviselőház! A képviselő úr kifo­gásolja, hogy az ellenőrző közegek a vásárokon gyanútlan emberektől tüzet kérnek és ha adó­zatlan öngyújtót találnak, azt elvesœik, jegyző­könyvet vesznek fel és eljárást indítanak. Mint mondja, a múlt hetekben a Balatonfőkajáron megtartott vásáron a pénzügyőrök 80 öngyúj­tót szedtek össze. Erre vonatkozóan megjegyzem, hogy a gyujtószeradóról szóló 1921. évi XI. te. 21. §-a szerint jövedéki kihágást követ el az, aki gyuj­tószerszámot olyan időben,, amikor annak adó­jellel kell ellátva lennie, ily jel nélkül, vagy hamisított, vagy utánzott jellel birtokában tart. Az ellenőrző közegek a felhívott törvény idézett §-a alapján, tehát jogosan ellenőrizhetik az egye­sek tulajdonában lévő öngyújtó megadózását is. Erre az ellenőrzésre számos esetben, különösen pedig olyankor, amikor az ellenőrző közegek valakit szabálytalan árusításon tettenérnek, — amikor a vevő ellen is feltétlen el kell járniok — szükség van. Mégis, minthogy a magam ré­széről is túlzásnak tartom azt % hogy a vásári közönséget különös gyanúok nélkül tömegesen zaklassák* — körrendeletben utasítottam egyide­jűleg a pénzügyigazgatóságokat, hogy az ön­gyújtó-tulajdonosok ellen csak komoly gyanú­okok esetén járjanak el és egyben eltiltottam, hogy az ellenőrzést a képviselő úr által ismer­tetett, beugratásszerű módon gyakorolják. A képviselő úr szóváteszi az automobilok­ban felszerelt elektromos öngyújtók ellenőrzé­sét is. Az ezekre vonatkozó rendelkezés, — amely nem újabb keletű, mert hasonló rendel­kezést már egy hivatali elődöm által, 1931 áp­rilis 7-én kiadott rendelet is tartalmaz — köte­lezővé teszi az automobilokban felszerelt ön­gyújtók megadózását is. Ha külföldről már a kocsiban felszerelve hozzák be az ilyen öngyúj­tót, akkor a megvámolásról kiállított nyugtán külön feltüntetik a gyujtószeradó lerovását és ez szolgál az adó lefizetésének igazolásául, mert ebben az esetben az öngyújtót nem kell adójellel ellátni. Ha az öngyújtót azonban bel­földön állítják elő, vagy külföldről hozzák ugyan he, de belföldön szerelik fel a kocsiba, akkor azt a másfajta öngyújtókhoz hasonlóan, a forgalombahozatal előtt kell megadóztatni és adójellel ellátni. Ha tehát az automobil tulajdo­nosa szabályszerűen járt el, az ellenőrzés sem­miféle kellemetlenséggel nem járhat, mert vagy az adójel, vagy a vámnyugta igazolja az adóleroyást. Szociális szempontoktól indíttatva semmiképpen sem járulhatnék hozzá,, hogy az ilyen öngyújtók után gyujtószeradót ne fizes­senek, mert az automobiltulajdonosok általában jobbmódú emberek s visszatetszést keltene az adózóközönség körében, hogy míg a tömegfo­gyasztásra szánt olcsó öngyújtók után gyujtó­szeradót kell fizetni, addig a jobbmóduak ké­nyelmét szolgáló automobil-öngyújtók mente­sek az adók alól. A továbbiakban a képviselő úr kifogásolja, hogy az utasok által külföldről behozott egy darab öngyújtó után adót kell fizetni és adó­jelzés végett a vámnyugta alapján a Budapes­ten lévő m, kir. Főfémjelző és Fémbeváltó Hi­vatalnál meg kell jelenni. Előrebocsátom, hogy ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik állandóan belföldön laknak. E rendelkezés tehát nem jelent semmi kényelmetlenséget azokra az idegenekre, akik hazánkat látogatás céljából felkeresik. A 'belföldön lakókra vonatkozóan feltétlenül szükséges volt az adókötelezettség

Next

/
Oldalképek
Tartalom