Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-68
346 Az országgyűlés képviselőházának annak a lehetőségét, hogy ők hogyan érvényesüljenek. En az ország egész területét veszem figyelembe és ha egyfelől méltóztatnak rámutatni arra,, hogy a vidék egészségügyileg menynyire el van hanyagolva, akkor másfelől méltóztassanak nekem megengedni, hogy a vidéket itt előtérbe hozzam. Ezen a ponton semmi körülmények között sem vagyok hajlandó változtatni, annál kevésbbé, mert a budapesti orvosi kamara amúgy is jobb helyzetben van, hiszen itt van helyben, közelebb a forrásokhoz, közelebb a sajtóhoz, sokkal jobban tudja a maga véleményét 'megmondani,, ennek következtében helyzeti energiával amúgy is bír a többiek rovására; semmi okom sincs tehát változtatni azon a szabályozáson, amely a törvényjavaslatban van. (Farkas István: Egészen más oka van annak!) Itt van a csúcsszervezet kérdése. Hallatszottak hangok, hogy a vidéki kamarák közvetlenül álljanak kapcsolatban a miniszterrel, illetve a belügyminisztériummal és hogy ne legyen úgynevezett csúcsszervezet. Méltóztassék elgondolni, hogy hét vidéki kamarát feltételezve, mit jelentene az egységes vezetés és a belügyminisztérium^ állásfoglalása szempontjából az, ha szűrő nélkül minden kis kérdésben mind a héttel külön kellene tárgyalni. A vidéki kamarákra nagyon nagy szükség van, mert az egyes területek speciális viszonyai a legkülönfélébbek. Kell, hogy e speciális viszonyokból folyó adottságok a bizottságok állásfoglalásában kifejezésre jussanak, de végre vannak olyan orvosi, közegészségügyi kérdések is, amelyeket közös nevezőre kell hozni, amelyekben az orvosi rendnek, az orvosi karnak tudnia kell, hogy mit akar és amelyekben végeredményben egy szervezettel kell szembenállni. Ez perhorreszkált úgynevezett csúcsszervezet, amelyre — véleményem szerint — feltétlenül szükség van és amelynek nem szabad nagyabbnak lennie, maint amilyen a törvényjavaslatban, mert különben nehézkessé válik. (Ügy van! jobb félőt) Nagyon sok szó esett a kamarai tagságról és a kamarai tagdíjról. Őszintén bevallom. hogy mindazokból a felszólalásokból, amelyek a tagdíjjal kapcsolatban itt elhangzottak, egyet sem értek. Mi van ugyanis ebben a törvényben 1 ? Az, hogy tagdíj szedhető. Azt kívánták tőlem, hogy a tagdíj nagyságát én állapítsam meg. Uram-Isten, ha én azt megállapítottam volna, mi lett volna akkor! Rábízom ezt az orvosokra, rábízom az autonómiára és irányelvül csak azt mondom,—mert végre annak elbírálása kollégák részéről történik — hogy a tagdíjat az orvosi tevékenységből előálló kereset arányában kell megállapítani. (Helyeslés a baloldalon.) Ez egy szociális gondolat. A másik gondolat, amely számos támadásnak volt kitéve, az, hogy mi történik akkor, h a az í llető nem tud tagdíjat fizetni. Az. amit a kollégák határozni fognak. Nem kívánok ebbe a kérdésbe belenyúlni, de feltételezem az orvosi kamaráról, hogy ha van ott orvos, akinek nincs kenyere és azért nem tud tagdíjat fizetni, azzal szemben nem a legbrutálisabb paragrafusokat fogja, alkalmazni. Végeredményben, ha fenntart magának a kormányzat jogokat, az a baj, ha átadja a jogokat az autonómiának, az a baj. így azután igazán nehéz valamit csinálni. (Rassay Károly: Elveszik a kenyerét, ha nem fizet!) Kifejezetten hangsúlyozni akarom, hogy ez nem kenyér javaslat. E javaslatnál nem szere68. ülése 1935 december 3-án, kedden. pelt az a szempont, hogy az orvos mit keres. vagy mit nem keres, vagy hogyan keressen, mert ez nem tartozik ennek a javaslatnak a keretébe. (Fábián Béla: De mindenki szívesebben fizet tagdíjat, mint nem fizet! — Rassay Károly: Vagy be lehet hajtani, akkor hajtsák be, ha nem lehet behajtani, akkor ne zárják ki!) Az autonómia azt csinálja ezen a téren, ami neki jólesik. (Rassay Károly: Az a logikus, hogy ha nem lehet behajtani, akkor az orvost ne zárják ki! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház;! A javaslat számos oly kívánságot intéz el, amelyekről mindenki tudja, hogy az orvosi rend régi kívánságai voltak s ezek most mennek teljesedésbe. Csak néhányat fogok felolvasni. A javaslat statuálja azt, hogy magánrendelőt az orvos csak egy helyen tarthasson, gyakorlatot csak olyan községiben folytathasson, amelyet előre mint olyat megjelöl, ahol orvosi tevékenységét gyakorolni akarja. Iparos helyiségében orvos nem rendelhet, ingyenrendeléssel kapcsolatban díjazott magánrendelést nem folytathat. A magángyakorlat díjazásának legkisebb mértékét a kamara állapítja meg. Ezeket a haladásokat az Orvosszövetség elismerte. Minden kívánságot a javaslat keretében megoldani nem tudok, de amely problémák nem oldhatók meg, azok majd megoldódnak éppen a kamara révén. A fegyelmi és büntető rendelkezések részleteire nem kívánok kitérni, az előadó úr, f honorálva bizonyos pontokban a felmerült általános kívánságokat, javaslatokat fog erre vonatkozólag beterjeszteni, amelyek enyhíteni fogják a túlszigorúnak talált rendelkezéseket. T. Ház! Végére értem tulajdonképpen mindannak, amit mondani akartam, de néhány felszólalásra még reflektálni kívánok. CsehSzombathy igen t. képviselőtársam főleg a túlprodukció kérdésében fordult hozzám orvoslásért. Erre a feleletet már megadtam; de ö egy pontban tévedett. Előtte az a törvényjavaslat feküdt, amely a bizottságon 'még nem ment keresztül. így egy csomó kívánsága hangzott el, amelyeket a bizottsági tárgyalás folyamán már honoráltam. Ez vonatkozik kisebb mértékben más képviselő úr felszólalására is. Alföldy Béla igen t. képviselőtársam azt kívánta, hogy^ a kerettörvényt kitöltő rendeletek körül kérjem ki az Országos Orvosszövetség véleményét. Természetes, hogy ennek a kívánságának a legnagyobb készséggel eleget fogok tenni. így lg volt kontemplálva. Rupert képviselő úr szociális intézkedéseket kíván először és azután orvosi kamarát. En ezt megfordítva gondolom, mert én a szociális intézkedéseket az orvosi kamarával megbeszélve szeretném megtenni. így sokkal biztosabb talajon állva fogok a dologhoz. Azonban Rupert képviselő úr felszólalásával kapcsolatban egy pontra rá szeretnék mutatni s ez a következő, ö védelmébe vette az orvoskamara ügyészét, akit kinullázott és jogtalanná tett szegény emberként állított be, hogy t. i. annak nincsen helye sem a választmányiban, sem a közgyűlésen. Az, ügyész nem orvos és orvosi kérdések eldöntésében az ügyész nem vehet részt, ö azért van ott, hogy jogi tanácsokat adjon, nem azért, hogy az orvosokkal egyenlő jogokat gyakoroljon. T. képviselő úr, egy szerzetes rend orvosa nem misézhet . . . (Elénk derültség és tavs. — Ru' pert Rezső: Az van a javaslatban, hogy nem
