Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-68

Az országgyűlés képviselőházának 68. Ügy van! — Petrovácz Gyula: Az életkényszer­egyessége!) Vigyázni kell ennél a kérdésnél egy mo­mentumra. A szabad orvosválasztás kérdése éppen — mondjuk — a bírálóképességgel ke­vésbbé bíró nagyobb tömegeknél igen veszedel­mes irányba is terelődhetik az élelmesebbek ja­vára. Nem. a jobb orvos, hanem az élelmesebb orvos fogja elérni azt, hogy őt nagyon sokan választják a szabad orvosválasztás alapján. Az Oti.-orvosokról külön kívánok néhány szót szólani. Hangsúlyozni kívánom, hogy az üti. kérdéseivel nem túlrégen kezdtem foglal­kozni. Alaposan bele fogok nézni minden kér­désébe. Az orvosi kérdéseket azonban már is­merem. Hogy felfogásom általában milyen irányú, azt azzal kívánom dokumentálni, hogy csak a napokban adtuk ki azt a rendeletet, amely azt hiszem, nagyon régi kívánságot tel­jesít, s amely eltörli a forgalmiadót és pedig január 1-étől. (Helyeslés a baloldalon.) Ameny­nyiben adminisztratív okokból a keresztülvitel csak január közepén érvényesülhet, akkor is visszaható ereje lesz január 1-éig. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) A másik momentum amelyet fel kívánok hozni, hogy az Oti.-orvo­sok fizetése alacsony, (Ügy van! balfelől.) Neimi annyira alacsony azonban, mint ahogyan sokan be akarták állítani. Az igaz, — amit mondtak — hogy nem lehet valaki havi 80 vagy 100 pen­gőért orvos. De nem tették hozzá azt, hogy eb­ben az esetben nem arról van szó, hogy egész orvosi működését az intézet rendelkezésére bo- ' csatja, csak arról van szó, hogy ezért az ösz­szegért 1—1^—2 vagy 3 órát dolgozik az Oti.­nál, egyébként pedig szabad lehetőségei van­nak, praxist folytathat. Méltóztassék megen­gedni, hogy fel is olvassam például azt, hogy az A. csoportba foglalt osztályvezető orvos napi egyórai rendelői munka mellett — ami ter­mészetesen hetenként hatszor fordul elő — évi 1500 pengőt kap, a B. csoportbeli 1100-at és a C. csoportbeli 850 pengőt. Hangsúlyoznom kell, hogy ez nem sok. De micsoda probléma előtt állok én ebben a kérdésben, mint az Oti. felügyelőhatóisága és minisztere? Arról kell döntenem, hogy a mai viszonyok között keve­sebb ember kapjon-e valamivel többet, vagy több ember kapjon-e valamivel kevesebbettf (Rupert Rezső: Az igazgatás kerül sokba, azért nem jut az orvosoknak, akik dolgoznak.) Azt hiszem, más feleletet nem kell adnom erre. Foglalkozni kívánok pár szóban az orvosi protekció kérdésével is. Azt hiszem, t. Ház, min­denki tudja, hogy amellett a fenomenális orga­nizáció mellett, amely a közegészségügy terén kifejlődött, ma orvosokat kinevez a belügymi­niszter, a főpolgármester, a polgármester, a fő­ispán, az alispán és azonkívül még választják is őket. (Friedrich István: Ez a konszolidáció!) Lehetséges, hogy vannak még más faktorok is, amelyek kineveznek orvosokat. (Ügy van! bal­felől. — Friedrich István: Ki csinálta ezt? A csáklyások csinálták tizenöt évig! —- Peyer Károly: Végeredményben a miniszteri protek­ció dönti el!) Igen t. képviselőtársam, nem mi­niszteri protekció, hanem miniszteri kognició s tekintet nélkül arra, hogy ez a kormány vagy más kormány ül vagy ült itt, ne méltóztassék állandóan és mindig hivatalból arra az állás­pontra helyezkedni, hogy amit valaha egy mi­niszter tett, az mind rossz. Igenis, a kinevezés kognició kérdése; ellenben ott van a Közegész­ségi Orvosi Tanács s én hivatkozom arra, Kogy még soha a hatáskörömbe eső kinevezések során < ülése 1935 december 8-án, kedden. 341 ki nem neveztem olyat, aki nem szerepelt a kö­zött a három között, akit a Közegészségig Orvosi Tanács kinevezésre elém terjesztett. (Éljenzés és taps.) Én azonban egyedül állok ezen a téren, mert ez nem vonatkozik az elmondott összes többi kategóriára. Ennek következtében mél­tóztassék tudomásul venni, hogy ezen a téren a felelősség az enyém, azonban a kinevezés joga mindenkié. (Friedrich István: Ez a baj! Tessék megcsinálni! — Rupert Rezső: Helyes! Korrekt dolog. A pályázatra kiírt állásokat szabályo­san kell betölteni!/ — Zaj. — Elnök csenget.) Azokat a kijelentéseket, amelyeiket ebben a tekintetben az orvosválasztással kapcsolatban Rakovszky Tibor t. képviselőtársam tett, száz százalékig magamévá teszem és ebből az alka­lomból be is jelentem, hogy ebben az irányban javaslatokat fogok a t. Ház elé terjeszteni. Ezen a rendszeren változtatni kell, mert én még a főpolgármester, polgármester, főispán és alis­pán elbírálására rá merném bízni ezt a kérdést, ha van egy orvosi szakfórum, amely ajánl, de a választást, ahol privát összeköttetések, ro­konság, sógorság és komaság alapján történik a dolog, képtelenségnek tartom. (Helyeslés és taps a bal- és jobboldalon. — Br. Berg Miksa: Nepotizmus! — Rupert Rezső: Es a pályázato­kat komolyan kell venni! A pályázat előtt be­töltenek pár állást s mire a szegény orvosok pályáznak, már régen be van töltve! — Fried­rich István: Erre nem volt olyan taps, ami­lyennek lenni kellett volna! — Derültség. — Br. Berg Miksa: A főszolgabírák az élharcosok fiait nevezik ki!) Nekem sokkal fontosabb, ha a t. Ház annakidején a javaslatomat megsza­vazza, mintha most tapsol. (Friedrich István: Szeretném látni azt a javaslatot, amelyet mi meg nem szavazunk!) Rátérek egy másik, az orvosokkal kapcso­latos kérdésre. Nagyon sokat hallani arról és ma is elhangzott egy felszólalás, hogy az volt az ideális idő, midőn a családnak megyolt a maga háziorvosa, aki nemcsak gyógyító, ha­nem tanácsadó is volt. Igaz. Azonban az élettel szembeszállani és visszavágyni olyan intézmé­nyeket, amelyeket többet visszakapni nem lehet, hiábavaló. Ma már a háziorvosi intézmény — sajnos — megszűnt, sőt mást is konstatálnunk kell. Azt, hogy a tiszta magánorvosi tevékeny­ség is erősen szűnőben van. (Zaj a baloldalon.) A helyzet az, hogy három irányiban specia­lizálódott az orvosi kar: az első a biztosítási orvosok kategóriája, akik a különféle társada­lombiztosító intézetekben helyezkedtek el; á második a hivatalnok-orvosoknak vagy helye­sebben talán úgy mondanám, a preventív egész­ségügyi szolgálatban dolgozó orvosoknak a ka­tegóriája, amely kifejlesztendő; a harmadik pedig a magánorvosok kategóriája, amely egyre kisebb lesz és amêly a mindig kevesebb és kevesebb vagyonnal, illetőleg jövedelemmel rendelkező magánfélre lesz utalva. (Zaj a bal­oldalon.) Megemlíteni kívánom ennél a pontnál azt is, hogy abban a tervezetben,, amelyet a ma­gyar közegészségügy fejlesztése érdekében ki­dolgoztattam, a preventív egészségügyi szolgá­latnak sokkal fokozotabb beállítása szerepel. Megemlítem azt is, hogy bizonyos kategórián túl a hivatali orvosi szolgálat kizárólagos hi­vatást fog jelenteni, vagyis azok az orvosok, akik ebbe a kategóriába tartoznak, például a tisztiorvosok, a magánpraxistól eltiltatnak. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ez valami keveset jelent (Fábián Béla: Sokat!) a magán­praxisban a többiek javára. (Ügy van! bal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom