Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-67

310 Az országgyűlés képviselőházának 67. téniehát segíteni kell az államnak és törvényhatóságnak egyaránt. Megértem a fiatal orvosgeneráció tartózkodását attól, hogy falura menjen. Egyrészt Budapesten tovább fejlesztheti tudását, másrészt^ amiikor a vármegye vagy a felsőbb hatóság új körorvosi állást akar létesíteni, magukban a falvakban beszélik le a jelentkező orvosokat azzal, hogy úgy sem tudnak megélni. Ezekben az átmeneti időkben tényleg úgy áll a helyzet, hogy rendkívül csekély a falusi orvosok száma. (Esztergályos János: Tessék a megélhetésüket biztosítani!) Csakugyan, a megélhetésük igen gyenge lábon áll. Amikor erről beszélek, vissza kell térnem arra, hogy a fővárosi és egyáltalában a városi orvosoknak megvan a fixjöyedelmük, azután a különböző biztosítások révén is megvan a biztos jövedelmük, úgyhogy én a magam részéről egy pillanatra sem ejtettem el azt az álláspontot, hogy a mezőgazdasági munkásoknak baleset és betegség ellen való biztosítását törvénybe kell iktatni. Ez a törvényjavaslat készen van a földmívelésügyi minisztériumban, legalább is

â amikor én ott szolgáiltam, akkor ezt a törvényjavaslatot elkészítettük. A közlbejött mezőgazdasági krizis az oka nannak, hogy nem lehetett még a parlament elé hozni, hogy nem lehet életbeléptetni. Hivatkoznom kell azonban itt egy kitűnő i külföldi professzor szavaira, aki azt mondja j (olvassa): »A munkás érteWi művelsége a ! mezőgazdaságban 20 százalék többletet jelent a ! termény-mennyiségben, a munkás keresete pe- \ dig mértani arányhan növekszik.« A munkás ! műveltsége kapcsolatban van azzal, hogy az j ő testi épségét és egészségét biztosítják-e, mert j ez eetben akármi történik is vele, nyugodtan ; néz a jövő elé. Ez a szociális törvény mielőbb j belekívánkozik a /magyar Corpus Jurisba. (He- , lyeslés jobbfelól.) T. Ház! Amikor azonban megállapítottam ; azt, hogy csak alig 900 orvos van a falvak- • ban, egyúttal elismerem azt is, hogy maguk ,

; a falvak alig tudnak ma több orvost eltartani, j A kisgazdák, a zsellérek és a mezőgazdasági ] munkások helyzete olyan, hogy orvos vajmi keveset kaphat tőlük. Méltóztattak az előbb közbeszólni, hogy ott vannak az uradalmak, ! meg a nagybirtokok. Hát az uradalmak és a i nagybirtokok külön orvosokat fizetnek, mert j rendesen vagy a körorvos, vagy más orvs j konvenciót kap tőlük és így az a községi orvos azután nem mindig juthat be hozzá. Az országban van 700 körjegyzőség és van j 1100 nagyközség. A falu-ankéten Kovacsics I Sándor, Győr város tiszti-főorvosa, egyetemi J magántanár, aki régóta foglalkozik a falu i egészségügyi megszervezésének kérdésével, j meglehetősen radikális javaslatokat tett. ö azt j a javaslatot tette, hogy miután 900 orvos van • eddig csak a falvakban, ha ehhez minden körjegyzőség területén és minden nagyközségben egy-egy orvosi állást szervezünk, ezerrel több j orvost lehet elhelyezni a falvakban. Ez megle- j hetősen gyökeres javaslat, pillanatnyilag talán j nem lehet keresztülvinni, ellenben komoly eszme j a tekintetben, hogy mihelyt a mezőgazdaság s helyzete javul, keresztül kell vinni ebben a for- ; mában és ebben a keretben. T. Ház! A falu közegészségügyének megszervezését — miután közigazgatásunk a mostani törvények keretében a fedezet hiánya miatt is nem tud kellőkép gondoskodni róla, — két — } hogy úgy mondjam — karitatív intézmény: az ' ülése 1935 november 29-én, pénteken. Országos Stefánia-Szövetség és az Országos Közegészségügyi Intézet végzi. Az Országos Stefánia-Szövetség régebben működik. Ha néni jöttek volna közbe 1917 óta a szomorú idők: a háború elvesztése s a gazdasági helyzet^ válságos alakulásai, akkor az Országos Stefánia-Szövetség, az anya- és csecsemővédelmiét az egész országra beszervezte volna. Amikor ennek a szövetségnek munkájáról beszélek, lehetetlen hallgatnom és meg kell hajtanom a zászlót azok előtt, akik a StefániaSzövetséget alkották és vezetik. Keller Lajos — aki rendkívül lelkes falubarát —- áll a szövetség élén s úgy a közegészségügyi intézet, mint a Stefánia-Szövetség egész munkáskara, a védőnők és orvosok, csodálatos munkát végeznek. T. Ház! Az a körülmény, hogy az anyavédelmet egybekapcsolták a csecsemő védelemmel, nagyon szerencsés gondolat volt. \ Az anya- és csecsemővédelem összekapcsolásának köszönhetjük azt, hogy amíg a gyermekhalandóság pár évvel ezelőtt még 22% volt, ma már 14-re szállott le és hogy a művelt országok között e tekintetben előbbi sorszámot kaptunk. Amint azonban az államháztartás helyzete nehezedett, annak arányában a Stefánia-Szövetség is egyre kevesebb fedezettel rendelkezik erre a nemzetvédő népvédelmi munkára. De a Stefánia-Szövetség munkája s az Országos Közegészségügyi Intézet munkája, amely utóbbit különösen külföldi alapból nyert támogatás útján kezdték meg, a Kockefelleralap támogatása révén, nem igényel olyan nagy Összeget, hogy keresztül ne vigyük ennek a munkának kiterjesztését az összes falvakban. Idáig 275 község van beszervezve. Kiszámították, hogyha tovább folytatnánk ezt a szervezést, ha az állam, a törvényhatóság és a falu hozzájárulna, akkor a községet nem terhelné több, mint fejenként évente 10 fillér. Ez olyan összeg, amelyet a legnehezebb viszonyok között is elbír a falu, ezt a magam részéről kijelenthetem. Itt csak az állani és a törvényhatóság hozzájárulásáról volna szó és akkor a munka folytatódna. De fontos lenne az és ezt tartom azután egy harmadik periódusnak közegészségügyünk revíziójánál, hogy a szülészeti rendtartás is — Täufer egyetemi profeszszornak híres munkája — törvénybe # iktassak. Nálunk még mindig a szüléseknél vérzik^el a nemzetnek jó része és a szüléseknél történnek olyan hibák, — résziben a meg nem felelő falusi bábák alkalmazása folytán — amelyek miatt csecsemőhalandóságunk is sokkal nagyobb, mint amekkorának normálisan lennie kellene. Elismerem, hogy ma egy-egy falu csak 400—600 pengőt tud adni egy bábának és gondolkodom, amikor olyan javaslatokkal állok szemben, hogy a bábáknál meg kellene kívánni a négy középiskolai, végzettséget, mert ha ilyen kvalifikációt kívánnánk meg, meg vagyok róla győződve, hogy azzal a kis fizetéssel nem tudna megelégedni az a bába. (vitéz Benárd Ágost: De máris megkívánják ezt a kvalifikációt a pesti ibábaképzőn! — Esztergályos Jájios: Ezekkel a terhekkel meg kellene róni a nagybirtokos osztályt. El tudná viselni ezt a 600 pengőt.) E tekintetben nem bocsátkozom vitába. Nagyon természetes, hogy arányos teherviselés alapján történnék a gondoskodás. Az anya- és csecsemővédelem mellett fontos praeventív intézkedés az iskolásgyermekek gondozása is. Az Országos Közegészségügyi Intézet közreműködése révén nagyon sok községben történik már, hogy a községi orvosok az isko-