Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.
Ülésnapok - 1935-67
Az országgyűlés képviselőházának 67. ü En tehát a jelenlegi helyzetből való kibontakozás egyik módjául a szabad orvosválasztást, jelölöm meg. Nagyon kérem a mélyen t. belügyminiszter urat, hogy ezt a kínos és nehéz kérdést, amely annyi súrlódásra és annyi félreértésre ad alkalmat, azzal a lelkiismeretességgel vegye kezébe, amely végül ás eredményesen és mindenki megelégedésére oldhatja meg ezt a kérdést. Mert én, mondom, ezeket a pénztári, orvosokat nem úgy állítom be, hogy izgassam azokat, akiknek nincsen állásuk, hogy: nézzétek, vannak itt boldog, szerencsés halandók ilyen állapotban. En nem tartom emberi sorshoz méltónak azt a helyzetet, amelyben ők mind anyagilag, mind erkölcsileg és szellemileg vannak. Milyen lelkiállapota lehet egy orvosnak, aki nem fejtheti ki rendesen tevékenységét, aki azzal az érzéssel megy el munkája helyéről, hogy az idő rövidsége miatt nem juthatott ahhoz, hogy rendesen végezze el a dolgát. En az orvosok között apostolokat ismerek, akiket folyton kínoz ez a lelkiállapot, mint minden rendes embert, aki valamivel, amit kezébe vesz, nemcsak 'abban a pillanatban foglalkozik, hanem azt magával viszi, gondolatban azután is foglalkozik vele. Az orvost kínozza az a gondolat, hogy mi lesz a betegével, hogyan fog az felgyógyulni, mit tud annak érdekében tenni, de ezeknél az intézményeknél nincsen ideje annak az orvosnak még arra sem, hogy körülnézzen, .megszámlálja a betegeket és megfelelő módon segítsen rajtuk. Azt hiszem, ez nem megfelelő állapot. Igen t. Képviselőház! Miután beszéltem ezekről a betegpénztári orvosokról, most méltóztassék megengedni, hogy beszéljek azokról, akik még betegpénztári orvosok sem lehettek, azokról, akikre mint pacientura Budapesten a lakosságnak csak 20%-a esik, azokról, akik teljesen osak diplomájukra utalva őgyelegnék és várják sorsuk jobbrafordultát. (Rassay Károly: Az ifjúság!) Igenis beszélni akarok az ifjúságról, amelyért valamennyiünknek mindent el kell követnünk. Mint már beszédem során mondottam is, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ezeknek az ifjaknak lehetőleg helyet tudjunk adni. Hiszen van hely, nem igaz az orvosi túlprodukció! (Ügy van! balfelöl.) Csak az a baj, hogy az orvosi hivatást lej aratták, az orvosi hivatás diminuálva van, az orvosig fizetés • a proletársorban levőik jövedelmének színvonalára süllyedt. (Halljak! Halljuk bal felől) Volt egy idő, amikor ebben a képviselőházban arról beszéltünk, hogy a proletárok is polgárok legyenek, de megfordult ez a helyzet, (Farkas István: Meg bizony!) most a polgárok is proletársorba süllyedtek le. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Itt van a kezemben egy 1930-ból származó statisztikai felvétel a budapesti orvosokról. 1930-ban kérdőíveket adtak a budapesti orvosoknak, amelyekben nagyon érdekesek maguk a kérdések is. 1930 május 12. és 18. között rendezték ezt az adatgyűjtést. Akkor Budapesten körülbelül 3600 orvos volt, széjelküldték tehát ezeket az íveket ennek a 3600 orvosnak és azok közül 2697 töltötte ki a kérdőlapot. Még a nevüket sem kellett bemondaniok, hanem odamentek az ívekért a Statisztikai Hivatal emberei és a név nélkül kitöltött íveket visszavitték, vagy pedig az orvosok maguk adták fel borítékban a postára. A kérdések is érdekesek a számláló lapon. Többek között ilyen kérdések vannak: Van-e állandó jellegű alkalmazása és hol? Milyen címen lakik a lakásban? Hány helyiségből áll a lakása 1 ? Van-e lakásáré 1985 november 29-én, pénteken. 305 ban víz-, gáz-, villanyvezetéki Hány szoba van albérletbe kiadva? Hányan laknak a lakásban a számlálólap kitöltőjével együtt? Vezet-e önálló háztartást 1 ? Hány órát rendel naponta magánbetegeknek? Hány napig volt szabadságon? Van-e telefonja? Járat-e napilapot vagy folyóiratot? Hányszor vett részt orvosi továbbképzőtanfolyamon? (Esztergályos János: Hányszor eszik naponta?) Hány betege volt 1930 május 12-től 18-ig bezárólag? Hány fekvőbeteg és hány járóbeteg? Ennek a statisztikai adatgyűjtésnek adatait dr. Melly József egyetemi magántanár »A budapesti orvosok szociális és gazdasági viszonyai« címen feldolgozta egy kitűnő munkában. Nincs módom arra, hogy ennek a munkának minden részletét idehozzam a képviselőház elé, de méltóztassék megengedni, hogy ezekből a statisztikai adatokból néhány nagyon érdekes részletet megismertessek a t. Házzal. (Halljuk! Halljuk! balfelől. — Fábián Béla: Hadd tudja az ország, hogy néznek ki az orvosok!) 3510 orvos közül 2697 töltötte ki a kérdőívet, ez körülbelül 76%, ebből tehát az összes viszonyokra lehet következtetni. Ezeknek 57-6%-a, tehát mondjuk 60%-a negyven éven aluli volt. Ezek közül 45% a világháború után végzett. Ez az adat tehát a korra enged következtetni. Arra a kérdésre, hogy vezet-e önálló háztartást, 2697 orvos közül 43% nemmel felelt. A 43%-ból 17% volt nős. Melly kikereste a háború előtti adatokat és kiderült, hogy amíg — mint méltóztatott hallani — 43% nem vezet háztartást, addig a háború előtt csak 20% nem vezetett. (Fábián Béla: Ja, akkor még aranyfogantyus botja volt az orvosnak a régi világban!) Ez a különbség a háború előtti és a háború utáni viláig között. Arra a kérdésre, hogy volt-e alkalmazva, 53'4 százalék nemmel felelt, 2697 közül 1303-nak volt egy fixuma, 271-nek volt két fixuma, 39nek három fixuma és nem is érdemes számolni a többi fixumosokat. Nézzük a lakásviszonyokat, hogy hogyan laktak ezek az orvosok? Tudvalevő, ugyebár, hogy az orvosi létminimum szerint keíl egy rendelőszoba, kell egy várószoba, kellene egy nős embernek egy hálószoba és egy lakószoba. Ez volna a minimum. Méltóztassék meghallgatni, hogyan laktak ezek a budapesti orvosok, akik a kérdőlapokon megadták a választ. Főbérlő a száz százalékból volt 60 százalék, főbérlő családtagja 16'8 százalék, albérlő 7 százalék, albérlő csaldtagja 0*3 százalék, intézeti tag 7"7 százalék. Egyszobás lakásban lakott 2 százalék, köztük nősek. Kétszobás lakásban lakott 13 százalék, köztük 8 százalék nős. Háromszobás lakásban lakott 28"4 százalék, köztük nős 25*7 százalék. Azaz maximum háromszobás lakásban, de köztük egy- és kétszobás lakásokban is lakott a budapesti 2697 orvos közül 44 százalék, majdnem fele. Engedelmet kérek, ebből az egy adatból is méltóztatnak látni, hogy milyen szociális viszonyok közt élnek a budapesti orvosok. (B. B'erg Miksa: Hol rendeltek?) Hol rendeltek? Egyszobás lakásban, köztük egy csomó nős. (Fábián Béla: Az asszony elmegy sétálni, amíg a férfi rendel. — Zaj.) 1886 főbérlő tartott 158 albérlőt. 90 orvos tartott egyszobás lakásban albérlőt, azt az egy szobát kellett neki megosztania. (Esztergályos János: Hihetetlen, megdöbbentő!) Kérem, itt van! Itt vannak a kércSÖlapok és a beérkezett válaszok. (Esztergályos János: Megdöbbentő!) 45 orvos kétszobás lakás-
