Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. az úthálózat elsősorban és főkép gazdasági célokat kell, 'hogy szolgáljon, hiszen az utak a gazdasági vérkeringésnek tulajdonképpen vénái. Ami az egyes községeknek, különösen a határ által összeköttetésüktől elvágott községeknek bekötését illeti, ezen a téren bizony nagyon sok tennivalónk van. Számomra itt az a fontos, hogy ezek a községek szervesen bekapcsolódjanak a csonka ország úthálózatába. Figyelmeztetnem kell azonban arra, hogy ez törvényhatósági probléma, nem pedig az országos útépítés tervébe tartozik bele. Erre külön hitelünk, fedezetünk nincsen. Ezeket a kérdéseket tehát a törvényhatóságokkal kell, hogy megtárgyaljuk és én innen is kérem a törvényhatóságokat, hogy ezt a kérdést szeretettel és megértéssel kezeljék. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Némethy Vilmos képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. r Némethy Vilmos: T. Ház! Beszédemben már rámutattam arra, hogy azért intéztem ezt az interpellációt a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, mert az előző kereskedelemügyi miniszter úr — Fabinyi kereskedelemügyi miniszter úr — annakidején ígéretet tett arra, hogy ezeket a kérdéseket is meg fogja oldani. Minthogy ebben a tekintetben az ígéretet nem tartotta fenn a mostani miniszter úr, ezért nem tudom a választ tudomásul venni. Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a miniszter úr válaszát tudomásul veszi. Következnék Dulin Jenő képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Dulin képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Müller Antal képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Interpelláció Bornemisza Géza iparügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kézműipar gyakorlásánál, dacára annak, hogy az ipartörvény a képesítés elvét írja elő, állandóan szaporodik a jogtalan iparűzők száma? Ez egyrészt az ellenőrzés hiányának, a kontárok ellen tett feljelentések elhúzásának és a pénzbírságok alacsony mértékének tulajdonítható, másrészt az ipartörvény 4. és 47. szakaszainak a törvény képesítési szellemétől eltérő, helytelen intézkedéseiből fakad. 2. Hajlandó-e a miniszter úr az ipartörvény szellemének megfelelően a jogtalan iparűzők ellen sürgősen egy szigorúbb és gyorsabb büntető eljárást rendeletileg kiadni? Továbbá hajlandó-e a miniszter úr az ipartörvény 4. és 47. szakaszát úgy módosítani, hogy a jogtalan iparűzés megszűnjék, amiáltal több munkalehetőség nyílik a súlyos helyzetben vergődő kézműiparosságra?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Ház! Már többízben volt alkalmam tapasztalni, hogy az egész Ház egyöntetű óhajával találkozik az a kívánság, hogy a súlyos helyzetben lévő magyar kisses e 1935 november 27-én szerdán. 259 iparosságon segíteni kell. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nincsen a Háznak egyetlenegy pártja sem, nincsen ebben a Házban egyetlenegy képviselő sem, aki ne osztoznék abban a nézetben, hogy a kisiparosságot mindenképpen támogatni kell. A kispiaros-munkaalkalmakat elő kell segíteni, a meglévő munkaalkalmakat lehetőség szerint szót kell osztani úgy, hogyha kevés is a munkaalkalom, azért a lehetőség szerint mindenkinek jusson. A közszállítási rendelet intézkedései is azt célozzák, arra irányulnak, hogy az eddig elhanyagolt kisipari társadalomnak most, amikor a magánfelvevőképesség gyenge, amikor a magánrendelés^ nem tudja foglalkoztatni a kisipart, lehetőség szerint juttassunk a közmunkákból is, hogy ők az állami, városi és megyei közmunkákban is részesüljenek. (Helyeslés.) Mindez azonban kevés és nem éri el célját, ha a jogtalan iparűzők ezrei továbbra is kontárkodnak, továbbra is elveszik a súlyos adókkal terhelt, jogosítvánnyal rendelkező iparosok elől a munkaalkalmakat. Hála Istennek, gyáriparunk az utóbbi évtizedben megerősödött. A nemzetközi helyzet is nekik dolgozik, a munkaalkalmi lehetőségük is inkább megvan. Éppen ezért kell szerintem a kormányzatnak mindent elkövetnie, hogy a magárahagyott, nehéz helyzetben lévő kisiparosságon segítsen. A kisiparosság talán sohasem volt olyan súlyos helyzetben, mint az utóbbi időben, (Egy hang balfelől: A mezőgazdaság is!) az állani azonban ennek ellenére is megtalálja és közadókkal, közterhekkel nagyon erősen sújtja. Az 1922 : XII. te. a szigorú képesítést írja elő az iparosokra nézve. Bünteti a kontárokat, de hogyan? Évekig elhúzódik egy-egy kontár elleni feljelentés és amikor elintézést nyer, akkor is az a gyakorlat, hogy 50, maximum 100 pengő bírsággal büntetik az illetőt és az vígan tovább kontárkodik. Nagy hiba, hogy ahány büntető rendőrbíróság van, mind másként kezeli ezeket a kontár ügyeket és nincs semmi központi irányítás, nincs semmi olyan kialakult központi gyakorlat, amely a kontárkodásra erősebb bélyeget nyomna, amely lehetetlenné tenné ezt a jogtalan iparűzést. Ezért csak egyetlen ipartestület adatait vagyok bátor felhozni. Az elmúlt esztendőben például a férfiszabóipartestület 159 esetben tett feljelentést és kilenc esetben történt felmentő ítélet. Ez tehát mutatja, hogy menynyire alaposak a feljelentések. Évekre visszamenően így van ez, sokszáz feljelentésnél. A polgármester a fővárosban éppen azért, hogy ez a kontárbíróság valami egyöntetűségre jusson, az úgynevezett déli kerületnek, tehát öt közigazgatási kerületnek kontárügyeit központosította és a Józsefvárosban egy központi kontárbíróságot állított fel. A mai nap folyamán érdeklődtem az ott ítélkező bírónál, aki tudomásomra adta. hogy eddig ebben az évben 1600 kontárfeljelentés történt s az 1600 feljelentésből 1520 ítélettel végződött. Ez is azt mutatja tehát, hogy a kontárkodás óriási mértékben áll fenn és hogy ez így van, annak talán nagyban oka az, hogy a büntetések kicsinyek és az ügyek nagyon hosszú ideig húzódnak. (Malasits Géza: A nyomorúság viszi rá az embereket!) Mélyen t. Ház! Ebben az ügyben Temple Rezső a túloldalról interpellált és mind a képviselőházban, mind a felsőházban is határozati javaslatot fogadtak el, amely, sajnos, még mindig nincs végrehajtva. Szerintem a kontárság legfőbb oka az ipartörvény 4. és 46. §-ainak hiányossága. A 4. § a közkereseti társaságok, rész-