Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. remteni, ha autonóm szervezetet s azzal járó hatalmat bocsátunk rendelkezésére. S mivel a magam részéről a legrosszabb rendi szerve­zetet is sokkal jobbnak tartom, mint ezt a vég­telenül szervezetlen magyar társadalmat, a tör­vényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. Ház! Tóth Pál képviselő úr, mint az állandó igazolóbizottság előadója kíván je­lentést tenni, miután az ülés elején sajnálattal nélkülözni voltunk kénytelenek jelenlétét. (De­rültség.) Tóth Pál előadó: Mélyen t. Képviselőház! Tisztelettel jelentem, hogy az állandó igazoló­bizottság a nyírbátori, debreceni és budapest­déli választókerületben megválasztott képvi­selő urak megbízóleveleit megvizsgálta és azo­kat úgy az 1925 : XXVI. tc.-nek, mint a ház­szabályok rendelkezéseinek megfelelően kiál­lítva, alakilag teljesen rendbenlevőknek ta­lálta, miért is javasolja, hogy ifj. Balogh Ist­ván, Bródy Ernő, Buchinger Manó, Farkas István, Friedrich István, Györki Imre, Lázár Andor, Müller Antal, Nánássy Imre, Payr Hugó, Petrovácz Gyula, Pőzel István, vitéz Tóth András és Usetty Béla képviselő urak megbízólevelei a házszabályok 12. §-a első be­kezdésének a) pontja alá soroltassanak. Ké­rem a jelentés tudomásulvételét. Elnök: Az előadó úr jelentése alapján ifj. Balogh István, Bródy Ernő, Buchinger Manó. Farkas István, Friedrieh István, Györki Imre, Andor, Müller Antal, Nánássy Imre, Payr Hugó, Petrovácz Gyula, PŐzel István, vi­téz Tóth András és Usetty Béla képviselő ura­kat, minthogy megválasztásuk óta 30 nap már eltelt s megválasztásuk ellen panaszt nem nyúj­tottak be s ellenük kifogást nem emeltek, vég­leg igazolt képviselőknek jelentem ki. T. Ház! A tegnapi ülésünkön hozott határo­zatunk értelmében az interpellációkra 5 órakor kell áttérni, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy Legközelebbi ülésünket holnap délután 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzze ki a Ház: az orvosi rendtartásról szóló törvényjavas­lat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni 1 ? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javas­latát elfogadta. Következnek az interpellációk. Az első Györki Imre képviselő úr interpel­lációja a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a telefondíjak mérséklése és az úgy­nevezett ikertelefonállomások bevezetése tár­gyában a kereskedelmi és közlekedésügyi mi­niszter úrhoz. 1. Hajlandó-e a miniszter úr a telefondíjak­nál elődei által is beígért mérséklést bevezetni 1 ? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a telefonnál az alapdíjat teljesen elengedni? 3. Hajlandó-e a miniszter úr ellenőrző szám­Iá lógépeket a telefonhasználóknak rendelkezé­sére bocsátani? 4. Hajlandó-e a miniszter úr az interurbán­díjakat leszállítani'? 5. Hajlandó-e a miniszter úr a telefon mű­szaki berendezést annyira javítani, illetve fo­kozni, hogy ikertelefon bevezetésére az előfize­tők ne kényszeríttessenek?« Elnök: Györki Imre képviselő urat illeti a szó! ülése 1935 november 27-én szerdán. 251 Györki Imre: T. Képviselőház! Az. aki a telefonkérdés iránt érdeklődik, az utóbbi hetek­ben két olyan jelenséget észlelhetett, amely fel­tűnik mindenkinek. Az egyik Magyarországon történt, a másik pedig Párizsban. A párizsi telefonról írták meg a magyar lapok, hogy milyen udvarias a párizsi telefon és a közleményben elmondják, hogy a párizsi telefon új automata-tárcsáin a 10 számon kívül egy korong is van, amelyen három betű olvas­ható: S. V. P., vagyis s'il vous plait, ami azt jelenti: tessék parancsolni. Ha ezt a kis koron­got tárcsázzák, — mondja a közlemény — a fel­világosító és útbaigazító központ jelentkezik s válaszol minden kérdésre. Az S. V. P. központ címeket, házíszámokat bemondj a színházakról, hangversenykről kellő felvilágosítást ad, és pedig nemcsak francia nyelven, hanem angol és spanyol nyelven is. A párizsi telefonnak ez a népszerűsége és udvariassága azt jelenti, hogy az ottani tele­fon- és postaigazgatóság mindent elkövet r a telefon népszerűsítése, a telefon elterjesztése érdekében, mert abból a helyes elvből indul ki, hogy a telefon elvesztette luxus intézmény jel­legét, tehát közszükségleti cikké lett és ennek megfelelően igyekszik a közönséget a legtelje­sebb mértékben s a legudvariasabb módon — mimt es a közlemény mondja — kiszolgálni. Ez­zel isizemben a magyar telefonigazgatóságnál azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt hetekben egy közleményt bocsátott ki, amely úgy szól, hogy a posta-, illetőleg a telefonigazgatóság elren­delheti az ikertelefon (berendezését. Amikor e miatt a rendelkezés miatt a közönség körében jogos panaszok merültek fel, akkor a posta ve­zérigazgatósága, de miaga a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium is, olyan nyilat­kozatot adott ki, hogy azért volt kénytelen a posta az ikertelefon-berendezésekre ' áttérni, mert ezt technikai okok tették szükségessé. Ha nem 1935-ben élnénk, akkor valóban el kellene hinnünk, és valóban akceptálni kellene ezt a közleményt s a minisztériumnak ezt az iindokolását, azonban a technika mai korszaká­ban egészen megdöbbenve állunk az előtt a tény előtt hogy 1935-ben maga a kereskedelemügyi minisztérium és postavezérigazgatóság előállhat ilyen kifogással s ezzel rákényszeríti az előfize­tőket arra. hogy ikertelefonokat vezessenek be és az ezzel járó kellemetlenségeknek kitegyék magukat. Az a közlemény, amely ebben a tárgyban megjelent s az a kellemetlenség, amelyre a ke­reskedelemügyi minisztérium rá akarja szorí­tani a telefonelőfizetőket, megint aktuálissá tette a magyar közönségnek azt a régi kíván­ságát, hogy a telefonigazgatóságnak változtatni kell azon a rendszeren, amely eddig megvolt, hogy tudniillik a telefont luxusintézménynek kezeli és azt olyan elviselhetetlen drágaságnak tartja, amelyet a közönség a mai viszonyok kö­zött megfizetni képtelen. Nem újkeletű a közönség körében a drága telefon ellen ez. a felszólalás és ez a megnyi­latkozás. Már ismételten és ismételten oda­került ez a kérdés a miniszter úr elődje elé s a. közvélemény és az újságok panaszkodtak már a miatt, hogy lehetetlenség keresztülvinni a telefon nagyobb elterjedtségét akkor, amikor olyan magas belépési díjakat kell fizetni, mint amilyeneket különösen korábban kellett fi­zetni, amikor a belépési díjat 240 pengőben ál­lapították meg. Panaszkodtunk a lehetetlenül magas alapdíjak miatt; szólt a panasz a miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom