Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. nézve attól a naptól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amely napon az egyezmény megerősítését feljegyezték.« Ez a törvény 1932-ben kelt, valószínű, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak jelentést tettek róla, valószínű, hogy ott ezt bejegyezték és az egy esztendő is eltelt már azóta, ez a törvény tehát a magyar kormányt kötelezi, ezt a törvényt a magyar kormánynak végre kell hajtania, még pedig nem egyes iparokra kiszakítva, parciálisan, hanem az egész magyar iparra és kereskedelemre vonatkozóan, mert hiszen azt a kifejezést használja maga a törvény, hogy iparra és kereskedelemre értendő, tehát a törvény szerint az egész magyar ipari termelésre és kereskedelemre végre kell hajtani. Amidőn tehát arra kérem az iparügyi miniszter urat, hogy az általa kiadott 52.000 és 52.001. számú rendeleteket legyen szíves most már sürgősen végrehajtatni, legyen szíves odahatni, hogy a különböző, ezekben a rendeletekben érdekelt és felhívott hatóságok tudomást szerezzenek a rendeletekről és teljesítsék kötelességüket, f arra is kérem a miniszter urat, legyen szíves gondoskodni arról, hogy a 48 ' órai munkaidő, mint az elkövetkezendő 40 órás munkaidő előfutárja, mielőbb belekerüljön a magyar törvénytárba, minél előbb kötelezővé tétessék az egész magyar ipari termelésre vonatkozóan, azonkívül arra kérem a miniszter urat, gondoskodjék arról, hogy ezt a kész törvényt mielőbb hajtassa végre és a minimális munkabéreket, a munkabérvédelmet az egész országban keresztülvigye és a munkásokat a munkabéruzsora ellen megvédelmezze. Mert azt hiszem, ha volt valamikor valami ügyben idő, amelyre azt lehetett mondani, hogy a tizenkettedik óra 60-ik perce ütött, akkor a magyar ipari és kereskedelmi munkásság és szellemi munkásság szempontjából már el is múlt ez az idő. (Farkas István: Már egy óra!) Ez az igen értékes társadalmi réteg egyenesen veszélyeztetve van a maga létében és bukása magával fogja rántani az egész magyar közgazdasági életet, úgyhogy nemcsak munkásszempontból, hanem egyetemes nemzetgazdasági szempontból is igen fontos, hogy erre a két kérdésre nézve a miniszter úr legyen szíves ma kielégítő választ adni, azután pedig kielégítő intézkedéseket tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az iparügyi miniszter lír óhajt szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Propper képviselő úr interpellációjára majd írásban fogok válaszolni. Elnök: Az interpelláció kiadatik az iparügyi miniszter úrnak. Következik Fábián Béla képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak a kisvárdai razziáról, melyet a belügyminisztérium idegenellenőrző osztályának emberei eléggé el nem ítélhető külsőségek között folytattak le^ 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hegy ezen idegenellenőrző razzia alkalmával, mellyel feldúlták egy derék város nyugalmát, egyetlen olyan idegent sem találtak, aki mint beszivárgott elem, engedély nélkül tartózkodott volna a város területéül 3. Van e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, miként vitték el a világhírű ^kisvárdai főrabbi lakásáról a fiát s miként kísértése, 1935 november 20-án, szerdán. 149 tettek be 6—10 éves gyermekeket szuroayo» csendőrök között a kisvárüai községházára? 4. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy ennek a razziának következményeként vasárnap este a melléicutcákban íeieiotien elemek megtámadták a templomból hazatérő zsidókat s a késelesek eredményeként egyik szerencsétien a szemevilágát vesztette? 5. Mit hajlandó a miniszter úr tenni magyar állampolgárok nyugalmának hivatalos helyről jövő felzaklatása ellen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház S A november hó 6-i kisvárüai razziát akarom szóvá tenni a képviselőházban, mielőtt azonban magának a razziának tényéről és azokról a körülményekről, amelyek között ez a razzia lefolyt, szólnék, méltóztassanak megengedni, hogy néhány általános érdekű megjegyzést tegyek ezzel a razziával kapcsolatosan. Elsősorban is meg kell állapítanom azt, hogy senkinek sem lehet érdeke ebben az országban az, hogy ide az országba olyan elemek szivároghassanak be, (Elénu, helyeslés.) akik engedély nélkül jönnek be az ország területére. Nekem ebben a kérdésben a legelső megjegyzésem az, hogy azok az intézkedések, amelyek eddig történtek a határok ellenőrzésére vonatkozóan, teljes mértékben elégtelenek, azért, mert az ország területére csak az nem jön be, aki nem akar bejönni, (Ügy van! Ügy van!) azért, mert a határokon a hatóságoknak nem áll elegendő csendőrség és elegendő detektív a rendelkezésére, akikkel az ország határait ellenőrizhetnék. Ezt a magam részéről annál inkább nehezményezem, mert az ország területe és .az ország határai így teljes mértékben nyitva r vannak olyan elemek előtt is, akik ebben az országban talán nyugtalanságot, elégedetlenséget tudnának szítani. A legelsősorban tehát azt kell megállapítanom, hogy én igenis, a belügyminisiziter úrtól és a t. kormánytól azt kérem, hogy méltóztassék a határok hatályosabb ellenőrzéséről gondolkodni, méltóztassék gondoskodni arról, hogy megfelelő személyzet álljon rendelkezésére a határokon a közigazgatásnak arra a célra, hogy módjában ^ legyen ellenőrizni azt, hogy az ország területére ki jön be. Másodszor méltóztassanak megengedni, hogy Szabolcs vármegye közigazgatására vonatkozóan tegyek ebben a kérdésben néhány^megjegyzést. Szabolcs vármegye közigazgatásának élén, mint a vármegye főispánja, Mikecz főispán úr áll, aki az én tudomásom szerint a reformnemzedékhez tartozik. (Egy hang^ a balközépen: Nagyon derék ember!) En, t képviselőtársam, nem állítottam az ellenkezőjét, sőt a magam részéről is meg kell állapítanom, hogy igenis, az ifjú nemzedéknek egy kiválóan képzett és kiválóan tehetséges tagja, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) akiről nem lehet megállapítani azt, hogy bármiféle irányban elősegítené, tűrné, vagy ne törekednék megakadályozni azt, hogy az ország határain engedélynélküli elemek szivárogjanak be az országba. Meg kell azt is állapítanom, hogy a t. főispán úrral annak a vármegyének a közigazgatása teljes mértékben harmóniában dolgozik és hogy a vármegye közigazgatása működésében nincsen ellentétben a főispán úr intencióival. A harmadik kérdés, amit meg szeretnék említeni, — és remélem, hogy ebben a kérdésben is a t. k ép vis előház^ egyhangú helyeslésével ta« lálkozona — a vallási szempont. Nekem az a 21*