Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

140 Az országgyűlés képviselőházának 61 A 24 § a blokázsról szól. Ehhez a szakaszhoz is igen sokan szóltak hozzá képviselőtársaim közül. Petro Kálmán igen t. képviselőtársam tett fel kérdéseket erre vonatkozólag, bár azt mondotta, hogy elvileg helyesli a megoldást. Görgey István t. képviselőtársam az áralakulás szempontjából szükséges intézkedésnek tartja, Schandl Károly t. képviselőtársam úgy gondolja, hogy csak a legnagyobb szükség esetén éljen ezzel a földmívelésügyi miniszter, Mózes Sándor t. képviselőtársam azt kérdezte, hogy a kormány miként fog gondoskodni hordókról és előlegekről, Máriássy Mihály t. képviselőtársam borközraktárak felállítását kéri s ugyancsak a hordókérdést tette szóvá. Esztergályos János t. képviselőtársam azt kívánta, hogy a 10 holdon aluli szőlősgazdákkal szemben ne legyen érvényesíthető ez a jog, Czermann Antal t. képviselőtársam ugyancsak a borközraktárak felállítását és a hitelkérdés megoldását kérte, Drozdy Győző t. képviselőtársam pedig azt kérte, hogy blokázs esetén az összes borvidékek hasonló elbánásban részesüljenek. T. Ház! Nem kívánok részletes fejtegetésekbe bocsátkozni arra nézve, hogy a francia bortörvényben miként van szabályozva a blokázs kérdése és hogy ez hogy érvényesül, mindenesetre meg kell mondanom azt, hogy nálunk nem lehet ezt példának venni. Nálunk, a mi speciális viszonyainknak megfelelően kell ezt alkalmazni és mindenesetre az állam és a szőlősgazdák gazdasági helyzetének tekintetbevételével. Célszerű azonban ezt a felhatalmazást mégis megadni és méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy azt sem a kisebb szőlősgazdákkal, sem pedig valamelyik borvidék rovására nem fogja alkalmazni a földmívelésügyi miniszter. A 28. §. a tokajhegyaljai borok minőségi vizsgálatáról ós márkázásáról szól. Görgey István t. képviselőtársam helyesli ezt, de kérte, hogy a szamorodni és aszúborokat csak zárt területen lehessen palackozni és kéri a vegyvizsgálati díjak leszállítását. Rupert' Rezső t. képviselőtársam azt kéri, hogy a minőiségi vizsgálatnak csak az, egy hektoliternél nagyobb tételekben eladott mennyiségnél legyen helye. Széchenyi György gróf t. képviselőtársaim pedig az érdekeltség meghallgatását kéri a kiadandó rendelet előtt. T. Képviselőház! A tok aj hegyalj ai borok minőségi vizsgálata csak a palaokban való forgalomé ahozatalr a vonatkozik, amint ezt már az előbb említettem. Ami a költségeket illeti, amitől elismerem, teljes joggal tartanak a termelők, etekintetben azt a megnyugtató kijelentést^ teszem, hogy a tokajhegyaljai szőlészeti és borászati 'felügyelőíséget fel fogjuk szerelni mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel ezek a vizsgálatok elvégezhetők és már ez gyorsabbá és lényegesen olcsóbbá fogja tenni ezt az eljárást; egészen költségmentessé tenni természetesen nem lehet. A 29. §. az édes szamorodni és aszúboroknak borpárlattal való javítására vonatkozik. Görgey és Rupert képviselőtársaim helyeslik a rendelkezést. Fábián képviselőtársam és mások is felemlítették azt, hogy az ezen borok avinálására megállapított szeszhatárt 18 fokról 18% fokra emeljük fel. Mivel az export egy bizonyos vonatkozásában ennek megvan a jelentősége, azért készséggel járultam hozzá, hogy az előadó úr ilyen módosítást terjesszen elő. (Helyeslés jobbfelől.) ülése, 1935 november 20-án, szerdán. A 38. §. a típusborokról szól. Máriássy képviselőtársam a tipizálás céljából borközraktárak felállítását kéri. Malasits t képviselőtársam; szintén szóvátette ezt a kérdést. A 40. §-nál Czermann képviselőtársam' kérte, hogy a misztellát belföldön ne lehessen forgalomba hozni. Mi ezt tényleg az exportra szántuk. A 41. <§>-nál azt kéri Czermann képviselőtársam, hogy a pezsgőgyártó cégek habzó bor gyártásával ugyanazon a telepen ne foglalkozhassanak; kéri azt is, hogy a pezsgőt terhelő adók leszállíttassanak. Ezeknek támogatását megfontolás tárgyává fogom tenni, mert sok hasznos gondolatot látok bennük. A 43. .'§. a törkölybor készítéséről szól. Petro Kálmán képviselőtársam helyesebbnek tartotta volna az eddigi rendelkezések fenntartását, gróf Széchenyi képviselőtársam helyesli a szakaszt. A helyzet eddig az volt, hogy az 5 holdas szőlőgazda 20 hektolitert készíthetett, most pedig a 2 holdas gazda készíthet egészen 5 hektóliterig. Tulajdonképpen az összes érdekeltségek azt proponálták, hogy egyáltalában ne lehessen törkölybort készíteni, én azonban az^ ehhez fűződő szociális szempontokból, a munkásságra és a kis szőlősgazdákra való tekintettel mégis legalább ilyen redukált mértékben benthagytam a javaslatban az ide vonatkozó rendelkezést. (Helyeslés jobbfelől.) A 46. §-nál, amely az ellenőrzésről szól, Dinnyés képviselőtársam kérte a helyszíni szemlék szabályozását. Rupert képviselőtársam szerint az ellenőrzés túlszigorú és ezért azt kéri, hogy a végrehajtási utasítás elejét vegye a kíméletlen zaklatásnak. Az ellenőrzés természetesen nem fajulhat zaklatásig, de szigorú ellenőrzésre viszont nagy szükség van. A 48. §-nál ugyancsak Rupert képviselőtársam kérte, hogy a bizottságok felállításával az államkincstár ne terheltessék. Kijelentem, hogy ezzel nem fogják megterhelni. A 49. § büntető rendelkezéseket tartalmaz. Rupert képviselőtársam szerint a háromhónapi elzárás büntetés ellentétben áll a rendőri büntető szabályzattal. Czirják képviselőtársam ezt a szakaszt helyesli, mégis elegendőnek tartja a pénzbüntetést és ennek maximumát^ 600 pengőben kívánja megállapítani. Talán némileg megnyugtatásul szolgál az, hogy az előadó úr módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint az 50. § 1. pontjában foglalt rendelkezés ezentúl az 52. §-ba kerül, aminek alapján csak pénzbüntetés alkalmazható. Ez vonatkozik a túlkénezésre. Az 53. § a munkaadó büntetőjogi felelősségéről szól. Schandl képviselőtársam kéri a munkaadó felelősségének csökkentését, Rupert képviselőtársam pedig kéri, hogy alkalmazott, aki utasításra cselekszik, ne legyen büntethető. A törvényjavaslat a felelősséget csak arra az esetre állapítja meg, ha a munkaadó utasítást ad. A csapos felelőssége utasítás hiányában tulajdonképpen a jelenlegi fogalmazásban is megfelelően kifejezésre jut. Az 54. §-nál az ítéletek hírlapi közzétételének mellőzését kéri Czirják képviselőtársam. Ezt nem fogadhatom el. Az 55. § a hamisított italok elkobzását írja elő. Czirják t. képviselőtársam azt kívánja, hogy elkobozni csak az egészségre ártalmas italt lehessen. Ezt nem tartom elfogadhatónak, (Helyeslés jobbfelől és középen.) viszont az elkobzással kapcsolatban akarom megemlíteni azt, hogy nem okvetlenül szükséges megsemmisíteni az elkobzott hamisított bort. hanem ha azt