Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. ipari feldolgozásra lehet felhasználni, akkor az arra felhasználható. Az 56. § a büntető ítéleteknek a pénzügy­igazgatósággal való közléséről szól. Rupert t. képviselőtársam kéri, hogy az esetben, ha a büntető ítélettel az illető elítélt csak pénzbünte­tésre van büntetve, az ítélet ne közöltessék a pénzügyigazgatósággal. Ezt én nem tartom he­lyesnek; azt tartom helyesnek, ha a pénzügy­igazgatóságnak tudomása van az ilyen vissza­élésekről. Malasits Géza t. képviselőtársam felszóla­lásának elején arra hivatkozott, hogy ő nem szakértő ebben a kérdésben és beszédében fel­említette a munkáskérdést, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amely kérdéssel Csik t. képviselőtársam is foglalkozott. Meg vagyok győződve arról, — amint ezt már több alka­lommal ismételten is volt szerencsém kijelen­teni — hogy a szőlőgazdálkodás alátámasztása egyúttal a munkáskérdés javításának is legter­mészetesebb útja és módja, mert hiszen meg­felelő értékesítés esetén a munkások is na­gyobb munkabért kaphatnak (Propper Sándor: Effektív rendszabályokat tessék hozni!) és meg van a módjuk arra, amire Csik igen t. képvi­selőtársam reámutatott, hogy eltérőleg a hegy községi tanácsok, esetleg egyoldalú munkabér­megállapításaitól, a földmívelésügyi miniszter­hez forduljanak és kérhessék a minimális mun­kabér megállapítását, amint ez több törvény­hatóságban meg is történt. Ehhez mindig kész­séggel hozzájárulok. Malasits t. képviselőtársam azután igazán minden szak-elfogultságtól mentesen világí­totta meg a termelői kimérések kérdését. Élén­ken és színesen ecsetelte ugyanis azt, hogy milyen lehetetlen állapot az, hogy egy fuva­ros, ha bemegy egy termelői kimérésbe, onnan csak palackban kaphat bort és azután kint az utcán palackból issza a bort, míg — amint a képviselő úr mondotta — külföldön mindenütt rendes helyiségben ihatik és poharazhat. Vi­szont reámutatott a képviselő úr arra is, hogy ezek a termelői borkimérések milyen nagy kárt okoznak az italmérőknek, de közben megfeled­kezett arról, hogy 40.000 italmérő lépett fel egységesen és folytonosan abba az irányba akarja terelni a dolgot, — és eddig sikerült is elérniök azt — hogy ne legyen megengedve a termelői kiméréseknél a poharazás. így iga­zán nem lehet reáfogni a bortermelőkre, hogy az ő érdekük volna az, hogy a kiméréseikben ne poharazhassanak. Hiszen ezekhez a kimérésekhez minden bortermelő tulajdonképpen tisztán csak azért ragaszkodik,mert így reméli azt, hogy valami­vel jobb árat kap a boraiért. Abban a pilla­natban, amint a szőlősgazdák túlnyomó több­sége biztosítva látná azt, hogy megfelelő árat ér el boraiért a kereskedelemben, azt hiszem készséggel és szívesen lemondana arról, hogy mint termelő a termelői kimérésekkel vesződ­jék. (Úgy van! Úgy van!) A típusborokról is megemlékezett a képvi­selő úr és azt mondotta, hogy termeljünk típus­borokat. Ezt nagyon egyszerű mondani, azon­ban az időjárásnak igen nagy befolyása van a minőségre (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) és hiába akar valaki típusbort termelni, mert tí­pusbort csak a borkezeléssel lehet bizonyos fokig elérni. Éppen ez a törvényjavaslat van arra hivatva, hogy lehetővé tegye sűrített must, borpárlat és házasítás alkalmazását, amelyek segítségével típusborrá lehet a boro­ülése, 1935 november 20-án, szerdán. 141 kat kialakítani, A 38. § adja meg erre a lehe­tőséget. T. Képviselőház! A vita során gróf Ester­házy Móric képviselőtársam felemlítette a ba­dacsonyi és balatoni borvidék helyzetét és rá­mutatott arra, hogy több olyan intézkedés tör­tént a közelmúltban, amely Tapolcára nézve hátrányos. Tulajdonképpen Tapolca inkább borkereskedelmi központ, mert hiszen a borter­melés Badacsonyban és a Balaton mellékén történik. A kormány az utóbbi időben is több intézkedésével adta tanújelét annak, hogy a Balaton mellékének sorsát szívén viseli. Tapol­cáról tényleg el kellett helyezni a szőlészeti és borászati felügyelőséget, de ez az intézkedés éppen a balatonmenti szőlősgazdák érdekében történt, mert Tapolcán volt a régebbi vincel­lér-iskola, amelyet Sopronba vitt el annak ide­jén a kormány, ennek helyébe kellett gondos­kodni egy új iskoláról. Tapolcán megfelelő épület rendelkezésre nem állván, Balatonará­csőn egy megfelelő épület felhasználásával, amelyet egy másik tárca bocsátott rendelke­zésre, meg lehetett ezt a kérdést 'oldani. Szük­ségessé vált azonban éppen takarékossági szempontokból, hogy az iskola igazgatója egy kerületi szőlészeti és borászati felügyelő legyen és azt hiszem, gróf Esterházy Igen t. képvise­lőtársam, aki a zárszámadások tanulmányozá­sánál a takarékossági szempontokat mindig olyan nagyon helyeselhető módon szokta ki­hangsúlyozni, ezt az intézkedést nem kifogá­solhatja. T. Képviselőház! Több oldalról szóvá tették a csemegeszőlő termelés kérdését. Minthogy a költségvetésben mee-felelő hitel is áll rendelke­zésre, a magam részéről a csemegeszőlőre váló áttérést a legnagyobb mértékben iparkodom előmozdítani. (Helyeslés.) Köszönettel tarto­zom Drózdy képviselőtársamnak és más képvi­selőtársamnak. Czermann képviselőtársamnak is, akik igen jó ideákat is adtak erre vonatko­zóan. A munkáskérdésre vonatkozóan már nyi­latkoztam. Méltóztassanak megengredni, hogv a szeszkérdésre vonatkozóan annyit mondjak (Halljuk! Halljuk), hogy tulajdonképpen én " ^nHörvén via vaslatot nem tekintem, amint ftt többen méltóztattak hangoztatni, egy trilógia részének, mert tlZ cl nézetem, hosry ez a bortör­vényjavaslat önállóan is megállja a helyét. Énpen ezért terjesztettem elő. Több kaDcsolatot lehet konstruálni ia szeszkérdés és a hegyköz­ségi törvényjavaslat között. Ezt a törvényja­vaslatot nem is óhajtanám addig benyújtani, amíg és a kérdés valami módon el nem rendező­dik. A pénzügyminiszter úr eddig a gazda­adósságok kérdésével lévén elfoglalva, a szesz­kérdéssel nem foglalkozhatott. Most már a kellő tájékozódást — mint velem közölni szí­ves volt — megszerezte és így azt hiszem, hogy már a jövő héten össze fogunk ülni ennek a kérdésnek tárgyalására. Én előre kijelentéseket nem tehetek, csak azt mondhatom, hogy termé­szetesen kötelességemnek tartom, hogy a föld­mívelésügyi érdekeket ennél a tárgyalásnál képviseljem. (Helyeslés a jobboldalon.) Föld­mívelésügyi érdekek alatt értem egyrészt a szőlősgazdák, másrészt pedig a mezőgazdasági szesztermelők érdekeit is. (Helyeslés.) Nagyon köszönöm a t. képviselőház szíves türelmét és az előadó úrnak is az ő előadói mun­kásságát és nagyon kérem, méltóztassék a tör­vényjavaslatot általánosságban és a részletes vita során is elfogadni. (Éljenzés a jobboldalon.) Remélem, hogy ez a javaslat, ha csak szerény 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom