Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. ülése 1935. évi november hó 20-án, szerdán, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazasáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Csik József, Szinvei Merse Jenő, Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter. — Az iparügyi miniszter írásbeli válasza Malasits Gézának a gyártelepek, bányák és egyéb ipari üzemek felvásárlása és leállítása folytán munkanélkülivé válók védelme tárgyában október 16-án előterjesztett interpellációjára. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Farkas Elemér — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a magyar könyv válságáról s a magyar írók helyzetéről és jövőjéről. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter válasza. — Propper Sándor — az iparügyi miniszterhez — a 48 órás munkahétre és a minimális munkabérekre vonatkozó miniszteri rendeletek végrehajtása és kiterjesztése tárgyában. — Fábián Béla — a belügyminiszterhez — a kisvárdai razzia tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Takács Ferenc — a belügyminiszterhez — a népélelmezés hiányairól és elégtelenségéről. A belügyminiszter válasza. — Buchinger Manó — az összkormányhoz — a választójogi reform sürgős megvalósítása tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Farkasfalvi Farkas Géza — a belügyminiszterhez — az 1934 :

1. te. végrehajtása tárgyában, kapcsolatban Borsod, Gömör és Kishont vármegyék főjegyzőjének végelbánás alá voná sával. A belügyminiszter válasza. — Ozirják Antal — a miniszterelnök s a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az azonnali hatállyal elbocsátott 150 szentesi kubikos visszavétele tárgyában. A kereskedelemés közlekedésügyi miniszter s a belügyminiszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, vitéz Kozma Miklós, Winchkler István. (Az ülés kezdődik délután í óra í 'perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzökönyvének vezetésére Bakovszky Tibor jegyző urat, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos jegyző urat, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. Bemutatom a Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék ónodi válaszókerületében időközi választáson megválasztott Lichtenetein László képviselő úr megbízólevelét. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) A megbízólevelet megvizsgálás és jelentéstétel^ végett a Ház kiadja az állandó igazoló bizottságnak. Napirend szerint következik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról s a borhamisítás tilalmazasáról szóló törvényjavaslat (írom. 105, 114. sz.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Csík József. Elnök: Csík József képviselő urat illeti a szó. Csík József: T. Ház! Az előttünk fekvő törKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. vényjavaslat három alapelvből indul ki. Az első alapelv a borkezelés fejlődésének modern technikáját óhajtja alkalmazni bortermelésünkben, a második alapelv a bor presztízsét akarja megvédeni és így annak minőségét emelni s végül a harmadik erélyesebb rendszabályokat akar alkalmazni a borhamisítással szemben. Ami az első alapelvet illeti, a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a bor és must előállítására, kezelésére és gyógyítására, aminek folytán lehetőség adódik arra, hogy boraink jobban értékesíttessenek. Természetes, hogy ezáltal borunk természetes minőségéből veszít, akkor azonban, amikor például Görögországból évente több bort exportálnak, mint amenynyi az egész évi bortermelésük, vagy pedig Madeirából háromszor annyit exportálnak, mint amennyi évente ott terem, nem szabad elzárkóznunk bizonyos lehetőségektől, amelyek boraink lényegét nem érintik, amelyek azonban a belföldön, főleg pedig külföldön hasznosíthatóbbá teszik azokat. A második alapelv, amelyből ez a törvényjavaslat kiindul, a bortermelés presztízsének megvédése és így a bor minőségének emelése. Ebből a szempontból bizonyos intézkedések történnek, amelyek részben egyes területeknek zár alá való helyezését célozzák, részben pedig a márkázást honosítják meg. De ezt a célt szolgálja a törvényjavaslatban az az intézkedés is, amely közfogyasztás céljára csak olyan borokat enged forgalomba hozni, amelyeknek foktartalima kilenc százalék felett van. (Esztergályos János: Elég baj!) Végül ezt a célt szolgálja az a rendelkezés is, amely kivonja a közfogyasztás teréről azokat a borokat és musto19