Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-60

Az országgyűlés képviselőházának 60. ülése 1935 november 19-én, kedden. 125 esszencia, az aszú, a máslás, a szamorodni — amelyeknek márkázásáról szó van és amelyeknek elsősorban külföldi értékesítése jön figyelembe. Vannak olyan esztendők, — ilyen volt a tavalyi esztendő is — amikor a Tokajhegyalján termett bor jóformán mind márkázható. Nem hiszem, hogy volna borvidék, amely Tokajhegyaljának ezt a kedvező fekvését vagy hogy úgy fejezzem ki magamat, ezt a melegházi helyzetét felmutatni tudná s termése ilyen na#y százalékban — némely évben majdnem százszázalékban exportálható volna. Az export pangásával kapcsolatban így, sajnos, ismét csak Tokajhegyalja az, amely többet^ szenved bármely más borvidéknél, borainak éppen kiváló minőségénél fogva. Hozzájárulnak ehhez még a művelési nehézségek, az ottani nehéz nyiroktalaj a művelést szerfelett megnehezíti. Rontja a helyzetet a trianoni határ közelében fekvés is, ami nagyobb szállítási költséget okoz az illető borokra nézve. Erre a kérdésre még külön rá akarok térni. Hozzájárul ehhez az is, hogy a piac visszaszerzésének lehetősége „igen csekély és mindenesetre olyan tényezőktől függ, amelyek talán a kormány beavatkozásával kapcsolatosak, de amelyek érdekében Tokajhegyalja, sajnos, csak igen keveset tehet. Mindezek a kérdések világossá teszik, hogy Tokajhegyalja problémája, mint ilyen, a borvidékek között is egészen külön probléma. Ez a törvényjavaslat a Tokajhegyaljának ezt a különállását respektálja, a Tokaj hegyalj a számára -egészen különleges intézkedéseket léptet életbe. Ezek kétségtelenül kezdeményező lépések, amelyekre igen nagy szükség volt. Azon intézkedések sorában, amelyek a Tokajhegyalja helyzetének megjavítására szükségesek, számos intézkedés van, amely kizárólag a Tokajhegyalja sorsával foglalkozik; közülük különleges jelentőségük van azoknak, amelyek a magyar bor régi hírnevének visszaállítását célozzák. Minőségborokról szólva, a Tokajhegyalját különösen érdekli a többi borvidék közt is az az intézkedés, amely a direkttermő szőlőből szűrt must értékesítését igyekszik megnehezíteni, amely a sűrített must felhasználására vonatkozólag tartalmaz racionális intézkedéseket, amely a borseprő és törkölybor felhasználása elé korlátokat von. Ezen a téren én, mint a Hegyalja képviselője, arra kell, hogy kérjem a miniszter urat, hogy maradjon meg amellett az elhatározása mellett, hogy a két holdon felüli gazdákra vonatkozólag ezeket a korlátozásokat tartsa fenn a. törvényben és igyekezzék esetleg a végrehajtási utasításban ki is szélesíteni. Minthogy a legkisebb gazdák, a legfeljebb két holdon termelő szőlősgazdák érdekei érintve nincsenek, ezen a téren nem látok nehézséget és szükségesnek tartom, hogy a belső fogyasztást ezen az úton is növeljük. Igen kedvező intézkedés a gyenge borok elvonása a piaci forgalomból. Sokak előtt talán kissé ijesztő benyomást kelt ez az intézkedés, ha az ember például a gabona-poolokra gondol; hiszen végeredményben a gabonapoolok kanadai vagy amerikai bevezetése sem volt más intézkedés, mint az, ami most itt a, borral kapcsolatban történik. A poolok története szomorú volt, nem tudták zárolni, nem tudták tartani a nagy termelés mellett a gabonaárakat, úgyhogy a végén ezek a pooioK KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. nagy kudarccal végződtek. Szerintem azonban itt ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. Tudniillik először is a mi borviszonylatunkban sokkal kisebb mennyiségről van szó, azonkívül ha a miniszter úr már beleveL'e ezt a törvényjavaslatba, akkor kétségtelenül megvan és meglesz az a szándéka ia, hogy azt a felesleget el is helyezze. Sokan beszéltek arról, mennyire fontos volna, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban és ezzel egyidejűleg tegyék a Ház asztalára a szesztörvény javaslatát is. En azt hiszem, nem lehet annak semmi akadálya, hogy a miniszter úr a borpárlat számára ezzel a meghozandó szesztörvénnyel kapcsolatban egy bizonyos kontingenst biztosítson és afcban az esetben, ha a borok értékesítését ennek a törvényjavaslatnak vonatkozó szakasza alapján majd letiltaná, bizonyára ehhez az eszközhöz fordulna és rövid időn belül megint vissza tudná állítani a bor megfelelő árát a borpárlat nagyobb mennyiségben való készítésének elrendelésével. Ami a büntető szankciókat illeti, lehetséges, hogy egyes részletekben a gyakorlati emberek helyes kisebb módosításokat javasolnak; és én örömmel veszem, ha ezeknek megfelelően a Ház a részletes tárgyalás során megváltoz.tatja a törvényjavaslat egyik-másik részét; nagyjából a„onbain ezek a büntető szankciók is kétségtelenül a Tokajhegyalja érdekét képviselik, mert hiszen köztudomású, hogy éppen a királyok bora, a borok királya volt igen nagymértékű hamisításnak tárgya. Csodálatos, de talán ez a tény igazolja azt a nagy hírt, amelylyel ez a bor valamikor régen bírt, hogy ma is, annyi évtized hamisítása t után, még mindig célszerűnek és jónak tartják éppen ezt a diszkreditált tokajhegyaljai bort hamisítani, mégpedig minden országban és a külföldi piacokon szabadon, úgyhogy a hamisítás szempontjából valóban igen nagy szükség van a szigorú büntető rendelkezésekre. Fontosak ezenkívül a Tokajhegyalja szempontjából mindazok az intézkedések is, amelyek a zárt területet védelmezik a más helyen termelt borok inváziója ellen. Természetesen sok panasz van a törvényjavaslattal szemben. A panaszok között talán első helyen áll az, amely ezt a törvényjavaslatot kereskedőellenesnek akarja minősíteni. Ha az ellenkező álláspontokat is figyelembe veszszük, ha figyelembe vesszük a termelői szempontot, amely a kereskedelem, a közvetítő kereskedelem túltengésének minden téren elejét igyekszik venni — éspedig annál az egyszerű oknál fogva, mert a rentabilitás a mezőgazdasági cikkeknél az egész vonalon, de különösen a borárunál erősen csökkent — akkor figyelembe kell vennünk, hogy szinte természetszerű, hogy a termelő a maga borát közvetlen kimérés útiján akarja értékesíteni és amennyiben így nem tudná értékesíteni, akkor a még mindig rendszerint olcsóbb fogyasztási szövetkezetek útján való értékesítés terére tolódik a termelő bora. Ezáltal kétségtelenül olyan fejlődés előtt állunk, amely a borkereskedelmet a maga eddigi nagy dimenziójából visszafejleszti, de nem a törvényjavaslat az., amely intézkedéseivel ezt eléri, hanem maga az élet, amely ebben az irányban halad. Kifogást emelnek a rendeleti hatáskör kiszélesítése miatt. Általában mi ellenzéki képviselők természetszerűen nem szeretjük a ren17