Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-60

Az országgyűlés képviselőházának 60. tek elpocsékolni. A magyar gyümölcsből készült iható szeszes italok olyan jó márkájúak, hogy azokban túltermelés nincs. Egyáltalán ne is beszéljünk ezen a téren túltermelésről! Valljuk meg őszintén, hogy a borban nincs túltermelés, amit néhányan hangoztattak már, így az előttem szólott Esterházy gróf képviselő úr is, mert állítom, hogy Magyarországon még a beifogyasztásban is elfogy a termés az utolsó csepp borig, ha nem is abban az esztendőben, de a másik esztendőben, tehát bortúltermelésről ne beszéljünk. Es milyen nagy mennyiségű bor kerülhetne exportra, ha jobban ^megszerveznek a piacot. Talán az ipari szesznél mutatkozik valami túltermelés, de ott is tudnánk piacot teremteni. Semmiesetre sem lenne túltermelés barackpálinkában és szilvapálinkában, amelyet a központi szeszfőzdékben állítanának elő. Ha azt a kitűnő barackpálinkát, amelyet a wales-i herceg Magyarországon felfedezett, márkává tennők és mint magyar barackpálinkát hoznók forgalomba, rendkívül < nagy jövedelmet tudnánk szerezni általa, így azonban ott rothad meg a szőlőhegyen a gyümölcs, mert nem lehet kifőzni. Mindezek után nem is találok más olyan dolgot, amit ennek a törvényjavaslatnak keretében még fel akarnék hozni. Minthogy akadtak máris képviselőtársaim, akik konkrét indítványokat tettek és a részletes tárgyalás során is elő fogják ezeket hozni, így az egyes szakaszokra vonatkozólag az elmondottakon kívül többet mondani már nem kívánok. A törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalán és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó! Vázsonyi János: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy egészen rövid időre vegyem igénybe a Képviselőház figyelmét és szerény megjegyzéseimet a javaslattal kapcsolatban megtegyem. A javaslat eddigi vitája során mindkét oldalról, úgy az ellenzéki különböző pártok, mint a kormánypárt oldaláról elhangzott szakszerű felszólalások úgyszólván minden vonatkozásban megvilágították mindazokat a kérdéseket, amelyeket a javaslat magában foglal. Ha mégis néhány percre a magam szerény szavaival is igénybeveszem a t. Képviselőház türelmét, ezt teszem azért, mert vannak különböző olyan nézőpontok, amelyeket ha speciálisan szóvá is tettek egyesek, de nem domborítottak ki úgy és olyan értelemben, ahogy én azokat a Ház elé hozni, és az igen t. miniszter úr figyelmét reájuk felhívni kívánom. (Halljuk! Halljuk!) Amikor az előttem szólott igen t. képviselőtársam felszólalását hallgattam, akkor az első nemzetgyűlés ideje jutott eszembe, amikor is a kisüst kormányozta nagyon sokszor a nemzetgyűlésnek ugyanezen csarnokban ülésező együttességét. Akkor is hozzászólt igen gyakran a kérdéshez az előttem szólott igen t. képviselőtársam, (Farkas István: Más vonatkozásban!) csak más oldalról, más hangnemben és más vonatkozásokban. (Drozdy Győző: A hangnem ugyanaz volt!) A hang egy kicsit erősebb volt. (Zaj.) A t. képviselőtársam akkor a kisüstön jobban főzött, mint ma. Én nem veszem ezt rossznéven az igen t. képviselő úrtól, hiszen az idők során nem ő áll egyedül azok között, akik álláspontjukat, meggyőződésüket vagy pártállásukat megváltozülése 1935 november 19-én, kedden. 123 tatták. (Drozdy Győző: Tévedés! Én nem változtattam meggyőződést, ellenbeD megérett az idő hozzám! Most már odaérkezett a politika, ahol én állottam azelőtt! — Zaj.) Mondom, ezt nem veszem rossznéven, mert nem áll ezzel egyedül az igen t. képviselő úr. Nagyon sokan mentek át balról jobbra, kevesebben jöttek jobbról balra, a helyzet kissé eltolódott, kissé megváltozott. Egyesek, akik ellen akkor kritika hangzott el, ma a főkritizálók közé tartoznak; egyesek, akik akkor főkritizálók voltak, ma a főkritikát tűrők kell, hogy legyenek. Ez a politika változásában nem újdonság, nem egyedülálló jelenség (vitéz Scheftsik György: És Rassayl) és különösen a magyar politikában az utóbbi évtizedekben nagyon gyakran előforduló jelenség. Ezzel szemben azonban méltóztassék megengedni, hogy azon szerény társaság egyik tagjaként, amely mindenkor csak egy oldalon marad és óhajt is maradni, (Drozdy Győző: Eléggé egyoldalú bizony!) óhajtsam a magam nézetét kifejteni. (Malasits Géza: Az egyetemről kiverik őket, itt pedig beinvitálják! Micsoda világ ezl — Zaj.) T. Ház! Három szempont az, amelynek taglalásába bocsátkozni kívánok s amelyre egyegy mondattal a miniszter úr figyelmét fel akarom hívni. A javaslatot akkor tartanám elfogadható javaslatnak, ha azon három érdekeltség közül, amelyet elsősorban érint, legalább egynek az igényét teljes mértékben kielégítené. Ez a három érdekeltség: a termelő, az italmérő és a kereskedő. A fogyasztó érdekét egészen természetesen nem akarom külön tángálni, mert annak kérdésével maga a bortörvényjavaslat nem foglalkozik. A fogyasztót egészen természetesen minden egyes törvényjavaslat sorsa érdekli. A termelő szempontjából igen sokan szóltak hozzá a javaslathoz és én nem kívánok abba a vitába beleszólni, amely Knob Sándor igen t. képviselő úr és Petro Kálmán képvij selőtársam között, illetve még több felszólaló között lezajlott. Teljesen egy nézeten vagyok itt előttem szólott Drozdy Győző képviselőtársammal s az ipari szeszgyártással szemben a mezőgazdasági szeszgyártás jogos igényeit és érdekeit a magam részéről is megvédeni, azonkívül istápolni helyesnek tartom. Ebben a kérdésben nem elsőízben folyik vitatkozás ebben a parlamentben s ebben a kérdésben már igen sokszor tétetett szóvá a mezőgazdasági szeszgyártás jogos érdeke. Én ebből a szempontból ugyanúgy, mint Drozdy Győző képviselőtársam tette, felhívom a miniszter úr figyelmét a mai napon valamennyi képviselőtársamnak kikézbesített memorandumra, amelyet a zalai szőlősgazdák és szeszfőzdék küldöttek szét, s nagyon kérem, hogy a termelők érdeke szempontjából méltóztassék mindazokat a szempontokat és gondolatokat, amelyek a memorandumban foglaltatnak, megszívlelni s azokat lehetőség szerint jóindulatú intézkedés tárgyává tenni. A termelők szempontjából nem is kívánok bővebben hozzászólni a javaslahoz, mert — mint azt már említettem — előttem szóló t. képviselőtársaim e tekintetben a vita anyagát úgyszólván teljes egészében kimerítették. A másik érdekeltség, amelynek szempontjából a törvényjavaslathoz hozzászólva, a miniszter úr figyelmét kérem, az italmérő-érdekeltség. E tekintetben teljes egészében csatlakozom ahhoz a felfogáshoz, ahhoz az előadáshoz, amelyet éppen a mai ülésnapon Czirják igen t. képvi-