Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-37

Az országgyűlés képviselőházának 3 szeretné tenni az ellenőrzést. Ebben egyetérek. Ha tudniillik áttekinthetőbbé akarjuk tennia zárszámadásokat, — amelyek áttekinthetőségéhez egészen rendkívüli időbeli fáradság és elmemunka s éveken keresztül szerzett prakszis kell — ennek előmozdítására szívesen hajlandó vagyok, mert — mint mondottam — a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a zárszámadásokat idejében előterjessze és biztosítani akarja, hogy azok adatai felhasználhatók is legyenek. Az állami számszékkel egyetértésben mast kipróbálás alatt van a budapesti utalványozó hatóságoknál helyszíni vizsgálata. Tapasztalatunk szerint ez helyes és eredményes eljárás, bár más oldalon bizonyos aggályok voltak ezzel szemben. Ha esetleg egy törvényjavaslat kell ahhoz, hogy az állami számvitel ellenőrzését egyszerűbbé és hatályosabbá tegyük, ennek kidolgozására és előterjesztésére hajlandó vagyok. (Magyar Pál: Nagyon egészséges gondolat!) Ellenben elvileg nem vagyok hajlandó arra az útra térni, amelyet szintén méltóztatott kívánni, hogy tudniillik az állami számvevőszék a célszerűség, gazdaságosság és kommercialitás szempontjából is ellenőrizze, különösen az állami üzemek gesztióját, f (Magyar Pál: Ez a fejlődés útja.) hogy például azt mondja, hogy itt túlsók nyersanyag van, vagy azt mondja, hogy ezt az üzemet másképpen kell vezetni. Ez elmossa a felelősség és hatáskörök helyes határvonalait. (Ügy van! Ügy van! Hőbb felől.) Erre az üzem vezetősége és a kormány hivatott. Ha a kormány erre nem képes, vele szemben le kell vonni a konzekvenciákat, de hogy egy quasi bírói fórumot odaállítsunk, hogy az a zárszámadásokkal kapcsolatban kritizálja, (Magyar Pál: Ez a fejlődés útja Ausztriában, Németországban!) a gazdaságosságot, vagy az üzem üzletvitelét, azt nem tartanám helyesnek; nem mintha nem értenék egyet t. képviselőtársammal abban, hogy ezt biztosítani kell, hanem azért nem, mert azt nem a megfelelő fórumra bíznánk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Hol vannak itt a lényegbevágó kifogások, mert a való élet dönti el az elvi megállapítások igazi tartalmát. Nincs az a számvevőszék, amely józanabb, okosabb és kommereiálisabb vezetést tudna biztosítani például az Államvasutaknál, mint amilyen ott van. Meg vagyok róla győződve, hogy az állami gépgyáraknál is az a helyzet, hogy ha megfelelő vezető van, megfelelő tanácsokat adnak neki és ellenőrzik, akkor ez az üzem is megfelelően működik. Ez áll a többi üzemekre is. Ügy látom, hogy az egyes üzemeknek a vezetése kitűnő _ kezekben van, amilyen a posta és a dohán y jövedék is, amelyekre nézve maga az országgyűlés is kifejezte dicséretét. Itt tehát az állami számvevőszék bekapcsolására annál kevésbé van szükség, mert nem olyan kormányzat van, amely tényeket akarna elpalástolni, hanem olyan kormányzat van, amely az illető üzemnél nem engedi meg elpalástolni a tényeket, hanem olyan mérleget kíván, sőt még jobbat is annál, mint amilyen a magánvállalatoknál van. A rendelkezési alapoknál mutatkozó túllépések indokolását nem tartotta kielégítőnek Magyar Pál képviselőtársam. Abba a jogvitába, hogy a vonatkozó törvénycikk szerint nem kell indokolni a rendelkezési alapok hovafordítását, elég-e formális Indokolás, nem megyek bele. A kormány megoldotta a kérdést úgy, hogy felemeltük egyes rendelkezési alapok előirányzatait. (Magyar Pál: Ez a helyes!) Ez nagyon 7. ülése 1935 június 24-én, hétfőn. 169 sok kifogást váltott ki, de azt hiszem ez a korrekt eljárás és hogy ezáltal ez az észrevétel el van intézve. Magyar Pál t. képviselőtársam hosszasabban fejtette ki elégületlenségét az alapoknak mikénti kezelése tekintetében. Az alapoknál az a kérdés, hogy mi a döntő alkotmányjogi szempontból? Az a döntő, hogy a kormány a törvényhozás felhatalmazása, vagy döntése nélkül ne kreáljon alapokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényhozás bizonyos célkitűzéseknek, céladóknak, vagy célvagyonnak kezelésére ne kreálhasson alapokat. Azok az alapok, amelyekre észrevételeket méltóztattak tenni, törvények által kreáltattak. Az önkormányzatok kárpótlási vagyonára nézve a törvény a belügyminiszter úr jelentéstételét írja elő. A belügyminiszter úr a jelentéseket, úgy tudom, előterjesztette, de ezek a jelentések nem tárgyaltattak le. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ami a vagyonváltság-alapot illeti, ez is törvényen alapszik. Hogy annak költségvetését nem tartották volna be és vagyonmérlege ideális, erre vonatkozólag megjegyzem, hogyha a költségvetést összehasonlítom a zárszámadással, eltérések vannak úgy a bevételeknél, mint a kiadásoknál. Ez annak a folyamánya, hogy a zárszámadásban az előírási összegek szerepelnek, a (költségvetésiben pedig a tényleg várható eredmények vétettek számba, ami igen nagy különbség. Egységes bázisra kell tehát hozni úgy a költségvetést, mint a zárszámadást és akkor az irrealitás látszata meg fog szűnni. Ami pedig az alap vagyonmérlegét illeti, vannak itt olyan földek, amelyek a vagyonváltságalap tulajdonai, de amelyeket még mindig nem telekkönyveztek át, hiteles műszaki munkarészek hiányaiban. Fel vannak véve azután a földhözjuttatottakkal szemben fennálló követelések. Hogy ezek a követelések százszázalékos értéküek-e, minthogy ezek legnagyobb részben vagyontalan kisemberekkel szemben állanak fenn, (Mozgás.) azt hiszem, ehhez alapos kétség fér. De amíg ez a kérdés nincs rendezve, addig ezeket leírni nem lehet. (Felkiáltások: Rendezni kell!) A kérdést rendezni kell, de ahogy előbb közbeszólásban bátor voltam említeni, a sajnálatos az, hogy ehhez a rendezéshez pénz is kell s ezt egyelőre még nem tudtam előteremteni, annál kevésbé, mert nem akartam még inkább kihívni azoknak súlyos kritikáját, akik már eddig is aggályosnak látják a költségvetés deficitjét. Ami a másik alapot illeti, amelyet különösen szóvátettek, a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapot, az úgynevezett bolettaalapot, ennek teljesen részletes '

f költségvetése a 33-as bizottság elé kerül. Azért kerül oda, mert összefügg az olasz és az osztrák megegyezéssel, a terméseredménnyel, a megállapítható minimális árakkal és számtalan egyéb tényezővel, amely — különösen a termést tekintve --• nem ismeretes előttünk június-július előtt és így nem tudunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, legfeljebb június legvégén, vagy júliusban. De a rendelet, amely ennek az alapnak kiadásait és bevételeit megszabja, a 33-as bizottság döntése alapján bocsáttatik ki, a 33-as bizottságon keresztül az országgyűlés mindkét házának ellenőrzése alatt áll és így nem lehet azt monI

dani, hogy nem törvényes alapon kreáltuűk olyan alapot, amelynek kiadásairól és bevételeiről nem történik elszámolás. Ha ez történ-