Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-37

170 Az, országgyűlés képviselőházának í nék, ez az alkotmányosság szempontjából sú- ; lyosan kifogásolható lenne. í Ami a gazdaadósság rendezésével kap- j csolatosan kreált három alapot illeti, ezek szintén törvény útján jöttek létre. Minden öszszeg, amely ebből felhasználásra kerül, közismert és nem egészen értettem, hogy Magyar Pál t. képviselőtársam (Magyar Pál: Azt kifogásoltam, hogy nem történt felhasználás!) vájjon azt kifogásolta-e, hogy nem adtunk ki elég pénzt ebből az alapból. (Magyar Pál: Ügy van! A gazdaadósság-rendezés fontos céljára!) Ez nem volt lehetséges, mert ezek az alapok csak az 1933/34. év végén keletkeztek, de ha majd előbbre jutunk a gazdaadósságok rendezése terén, erre fogjuk felhasználni az alapot. Ez megint olyan alap, amely törvény által létesült, amely egyáltalán nincs elvonva az országgyűlés ellenőrzése alól s amelynek minden egyes fillérjére gondosan ügyelünk. Olyan gondosan, hogy egy képviselőtársunknak már szemrehányást kellett tennie, hogy nem adtunk ki belőle eleget. (Ügy van! Ügy van! jobfelől. — Magyar Pál: A célra semmit* — és 197.000 pengő a költség.) Nagyon szívesen részletezem a dolgot egy folyószámlán a képviselő úrnak, de azzal itt igazán nem foglalkozhatunk, hogy minden 197.000 pengős tételnek — egy 1100 millió pengős költségvetés keretében — a részleteibe bocsátkoznunk. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) De minden érdeklődést hálás köszönettel veszek és minden felvilágosítással szolgálok. A magángazdasági életben is úgy van azonban, hogy a részvényes nem a közgyűlésen kéri ezeket a felvilágosításokat, hanem előzőleg elmegy a vezérigazgatóhoz és ott érdeklődik. (Ügy van! jobbfelől. — Derültség.) Ami Esterházy Móric ő excellenciája igen alapos észrevételeit illeti, ezekre megjegyzéseim a következők. Az ingó vagyon értékelése csak számszerűleg lehet helyes, egyébként teljesen labilis. Azt hiszem, hogy a vagyon- és a jövedelmi mérleget, amit a törvény előír, de ami még nem készült el, a jövőben meg kell állapítanunk. Egy ideig azonban ezzel még várnunk kell, mert ez ma inkább csak statisztikai és gazdaságteohnikai gyakorlat lehetne, minthogy nincs olyan stabil, egységes megítélési szempontunk, amelynek alapján ezt a nagyon fontos kérdést most megoldani lehetne. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy a magángazdaságban a mérlegek adatai — minden jóhiszeműséget feltételezve — szintén meglehetősen labilisak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt nem kellene pótolni, ha lehetővé válík. A cselekvő hátralékok növekedéséről is beszélt Esterházy Móric gróf úr. Erre az észrevételére pár számadattal válaszolhatok. Aï 1932/33. év végén a cselekvő hátralék összege 296'4 millió pengő volt, az 1933/34. év végén 340*2 millió pengő, tehát ebben a most szóban levő évben 43'8 'millió pengővel emelkedtek ezek a hátralékok. (Gr. Esterházy Móric: Helyesbítés nélkül!) Ha most figyelembe veszszük az előírások és a hátralékok arányát, akkor az 1932/33. év végén a cselekvő hátralékok összege 4'65%-a volt a folyó előírás és 4'87%-a a folyó évi előírás és az előző évi hátralék együttes összegének az 1932/33. év végén. Az 1933/34. év végén a vonatkozó számok 3 77%, illetőleg 3% voltak. Ezek az arányszámok mutatják, hogy javult a tényleges befizetési eredmény és így a cselekvő hátralékok tekintetében is a helyzet. Abszolút számokban emelke7. ülése 1935 június M-én, hétfőn. dés csak azért van, mert a folyó előírás magasabb összegű. Talán visszaélnék a t. Ház türelmével, ha kimutatnám, hogy az egyes adónemeknél miért vannak ilyen cselekvő hátralékok és hogyan oszlanak ezek meg. A kérdést különben figyelemmel kísérem, mert ezí nagy kincstári érdeknek tekintem. Az állami adósságok csökkenésére vonatkozólag a helyzet az, hogy az állami adósságok álladéka év elején 1619'2 millió pengő volt, az 1933/34. évben felvétetett 73*2 millió új adósság, egy szerződésen alapuló valuta-változással kapcsolatos javulás 14 millió pengőt jelentett, s így az álladék 1706 4 millió pengő lett volna, ebből azonban visszafizettünk 12'5 millió pengőt, árfolyamcsökkenések révén pro prezenté mutatkozó csökkenés 156'1, a helyesbítés 1'9 millió pengő, úgyhogy végeredményben 1535*9 millió pengőre csökkent le tz álladék az év végén. A vámhitelezés kérdésében tényleg úgy áll a helyzet, ahogyan Esterházy Móric gróf úr elmondotta. Ebben a zárszámadásban 1,425.000 pengő van felvéve vámhátralék címén, amiből 557.000 pengő vámhitel azóta befolyt. Van ellenben egy 867.000 pengős tétel, amely olyan hátralék, amely 1925-ben, vagy az azt megelőző időben engedélyezett vámhltelekből adódik. Ez még nem volt rendezhető. Ezt rendezni kell és rendet kell teremteni, mert nem lehet ezt a kérdést örökké fenntartani. Ami a Dunavölgyi Kereskedelmi Et. vámhiteltartozásait illeti, ez 1925-hen tíz milliárd korona vámhitelt kapott piszkei ingatlanára, jelzálog-fedezet mellett. Ebből 630.000 pengő tartozás keletkezett. A biztosítéki ingatlant a törvényszéki hites szakértő megbecsülte, szerinte 20 milliárd korona forgalmi értékkel bírt; de amikor a vállalat késedelembe került, kiderült, hogy ezt a forgalmi értékét meg sem közelíti. Akkor a szakértő ellen büntető és a mérnöki kamara előtt fegyelmi eljárás indult. Az engedélyes cég igazgatói ellen is büntető eljárás indult. A szakértőt a mérnöki kamara a gyakorlattól eltiltotta, de a főtárgyalás kitűzése előtt elhalván, büntető tárgyalás nem volt tartható. Az engedélyes cég felelősségre vonható igazgatóit pedig a büntető bíróság jogerősen felmentette, mert védekezésükben természetesen mindent szökésben lévő igazgatótársukra hárítottak, akinek szökése folytán nem volt bizonyíték szerezhető arról, hogy ők a hamis becslésnél felbujtók vagy részesek voltak-e

% Méltóztatnak látni, hogy ez egy kis rémregényszerű tényálladék. Ezt az ügyet be kell fejezni és az egész dolgot rendezni kell. T. Ház! Azt hiszem, hogy én az őszinteségben inkább talán egy kicsit túlságosán messze megyek, semhogy eltitkoljak adatokat, (Magyar Pál: Ez a helyes!) mert azt hiszem, hogy a tiszta levegő és a tiszta fény a legjobb gyógyítója minden esetleges bajnak és visszaélésnek, amely zárt levegőben egyébként keletkezik. (Hetíjssl/és*) Méltóztattak kérdezni azt is, hogy vájjon törvényhozási bejelentés nélkül vállalt-e a kormány új szavatosságot, mert ez látszik kitűnni ebből à zárszámadásból azon Ígéret ellenére, amely 1931-ben tétetett. A leghatározottabban kijelentem, hogy sem nem vállaltunk, sem nem fogunk vállalni semmiféle szavatosságot /Helyeslés.) az országgyűlés hozzájárulása nélkül. Ezek az ügyek, amelyek itt szerepelnek, 1931