Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-33
Az •országgyűlés képviselőházának 32. kotmányjogi garanciák, amelyekről az igen t. igazságügyi miniszter úr az 1931:XXVI. t.-c. és az 1932: VII. t.-c.-kel kapcsolatban beszélt, csakis úgy bírhatnak hatályossággal, ha a 33-as bizottság záros határidőn belül, legalább utólag abban a helyzetben van, hogy foglalkozhatik a rendeletekkel. (Helyeslés.) Ez volna a kérésem. Elnök: Az igazságügy miniszter lír kíván szólni, j Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Ház! Ami gróf Esterházy Móric igen t. képviselőtársam kívánságát illeti, igyekezni fogok arra, hogy az mindenképpen teljesüljön. (Helyeslés. — Gr. Esterházy Mórié: Köszönöm!) Elnök: Kíván-e még valaki a címhez szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A címet elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat szövegét felolvasni szíveskedjék. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről szóló (írom. 25., 35. sa.) törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó Zsindely Ferenc képviselő úr, őt illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Az 1935/36. évi költségvetési előirányzat beterjesztésé vei egyidejűleg a pénzügyminiszter úr törvényjavaslatot nyújtott be közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről. Ezt a törvényjavaslatot van szerencsém most a t. Házzal ismertetni. Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy ezúttal nem kell hosszabb időre igénybe vennem a t. Ház szíves türelmét, hiszen nincs, szükség részletesebb megvilágítására azoknak a szempontoknak, amelyek ezt a javaslatot indokolta teszik. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A javaslatban, amely mindössze két szakaszból áll, felhatalmazást kér a pénzügyminiszter úr arra, hogy egyes közmunkák költségeinek fedezésére bemutatóra szóló, kamatozó pénztárjegyek, kincstári jegyek vagy kincstári, váltók ellenében összesen mintegy 15 millió aranypengőt eredményező kölcsönt vehessen fel. Ez a kölcsön olyan főképpen államvasúti, útépítési és vízimunkálatoknak az elvégeztetésére szolgál, amelyek mind közgazdasági, mind államháztartási szempontból egyaránt nagyfontosságúak. A pénzügyminiszter úr nagyszabású expozéjában kimerítően részletezte az 1935/36. évben tervbevett állami munkálatokat és ezek sorában megemlékezett azokról a közmunkákról is, amelyeknek fedezetét nem a költségvetés, de a most tárgyalt törvényjavaslat biztosítja. Nem szükséges tehát, hogy e tekintetben ismétlésekbe bocsátkozzam. Annyit említek meg csupán, hogy az igénybevehető 15 millió pengős kölcsönből a legnagyobb részt az államvasúti beruházásokra szánja a kormány, mégpedig vasúti sínek kicserélésére, vagonok és biztosító ülése 1935 június 15-én, szombaton. 41 berendezések felújításaira. A kölcsön egyéb része a Krisztina-központ átépítésével járó munkára, hídépítésre, telepítési munkálatok elvégzésére, vízimunkálatokra, bekötő utak céljára és hajózási beruházásokra szolgál. Hogy a szükséges és hasznos közmunkák egyrészének fedezetét a kormány nem a költségvetésben biztosította, hanem e törvényjavaslat keretében kíván erről gondoskodni, ennek oka a kormánynak az a céltudatos törekvése, hogy egyrészt mindenképpen megóvni szándékozik a költségvetés realitását, másrészt olyan szűk körre kívánja szorítani a deficitet, hogy annak fedezetéről a pengő veszélyeztetése nélkül lehessen gondoskodni. Az 1935/36; évi állami költségvetési előirányzatban tehát a közmunkák céljáról szolgáló összegeket a költségvetési mérleg alakulására való figyelemmel a legmesszebbmenő takarékosság figyelembevételével szabta meg a kormány. Ezen kívül ezeknek a tételeknek egy részét a már elvégzett útépítések és egyéb befejezett munkálatok kötötték le. Ezért vált szükségessé, hogy a költségvetési beruházásokban nem szereplő, de mégis okvetlenül elvégzendő munkálatok költségeit a kormány külön javaslatban biztosítsa. E közmunkák költségeit & kormány a zárszámadásban az államháztartás egyéb kiadásaitól elkülönítve szándékozik elszámolni és az évi zárszámadások során 'kíván jelentést tenni az országgyűlésnek arról, hogy e költség terhére milyen közmunkákat végeztetett el. Az elszámolást illetően ugyanez volt a gyakorlat az 1933 : II., az 1933 : XXVII. és az 1934 : XXI. te. adta hitelügyi felhatalmazásokkal kapcsolatban is. A világgazdasági válság szülte kényszerűség folytán ismételten felmerült már annak szükségessége, hogy bizonyos közmunkák fedezete hitelműveletek útján biztosíttassék. Az ezekre a hitelmüveletekre adott felhatalmazások szakszerű vitája kellően megvilágította már ennek a gesztiónak előnyös és hátrányos oldalait egyaránt és éppúgy megítélésének helyes szempontjait is. A magam szerény személyét illetőleg azon a véleményen vagyok, hogy a beteg közgazdaság meggyógyulását ilyen mesterséges eszközökkel teljessé tenni nem lehet, mert ennek természetes úton kell történnie, de bizonyos szűkre szabott kereteken belül közgazdasági szempontból is hasznosak lehetnek ezek a beruházások. A kért felhatalmazás alapján elvégzendő közmunkák azonban legfeljebb másodsorban célozzák a gazdasági élet élénkítését, legfeljebb mint következményt, mert céljuk elsősorban olyan halaszthatatlan feladatoknak elvégzése, amelyeknek további halogatása költségükkel arányban nem álló károsodást jelentene nemzeti vagyonunk értékállományában. Szerény véleményem szerint ezeket a beruházásokat tehát ebből a szempontból kell megítélni. T. Képviselőház! Mivel az az összeg, amelynek hitelműveletek útján való megszerzésére a kormány felhatalmazást kér, csekélységénél fogva sem a pengő értékét nem veszélyezteti, sem a költségvetési egyensúlyt meg nem ingatja, mivel továbbá a kölcsön terhére elvégzendő közmunkák szükségesek és hasznosak, tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy a felhatalmazást a kormánynak megadni és a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) -