Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-33

Az •országgyűlés képviselőházának 32. kotmányjogi garanciák, amelyekről az igen t. igazságügyi miniszter úr az 1931:XXVI. t.-c. és az 1932: VII. t.-c.-kel kapcsolatban beszélt, csakis úgy bírhatnak hatályossággal, ha a 33-as bizottság záros határidőn belül, legalább utólag abban a helyzetben van, hogy foglalkozhatik a rendeletekkel. (Helyeslés.) Ez volna a kérésem. Elnök: Az igazságügy miniszter lír kíván szólni, j Lázár Andor igazságügy miniszter: T. Ház! Ami gróf Esterházy Móric igen t. képviselőtár­sam kívánságát illeti, igyekezni fogok arra, hogy az mindenképpen teljesüljön. (Helyeslés. — Gr. Esterházy Mórié: Köszönöm!) Elnök: Kíván-e még valaki a címhez szól­ni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A címet elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavas­lat szövegét felolvasni szíveskedjék. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat szövegét, amelyet a Ház hozzászó­lás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt a napirendi javaslatnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a közmunkák céljaira állami kölcsön felvételéről szóló (írom. 25., 35. sa.) törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó Zsindely Ferenc képviselő úr, őt illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T. Képviselőház! Az 1935/36. évi költségvetési előirányzat beter­jesztésé vei egyidejűleg a pénzügyminiszter úr törvényjavaslatot nyújtott be közmunkák cél­jaira állami kölcsön felvételéről. Ezt a törvény­javaslatot van szerencsém most a t. Házzal is­mertetni. Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy ezúttal nem kell hosszabb időre igénybe ven­nem a t. Ház szíves türelmét, hiszen nincs, szük­ség részletesebb megvilágítására azoknak a szempontoknak, amelyek ezt a javaslatot indo­kolta teszik. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A javaslatban, amely mindössze két sza­kaszból áll, felhatalmazást kér a pénzügymi­niszter úr arra, hogy egyes közmunkák költsé­geinek fedezésére bemutatóra szóló, kamatozó pénztárjegyek, kincstári jegyek vagy kincstári, váltók ellenében összesen mintegy 15 millió aranypengőt eredményező kölcsönt vehessen fel. Ez a kölcsön olyan főképpen államvasúti, útépítési és vízimunkálatoknak az elvégezteté­sére szolgál, amelyek mind közgazdasági, mind államháztartási szempontból egyaránt nagy­fontosságúak. A pénzügyminiszter úr nagyszabású expo­zéjában kimerítően részletezte az 1935/36. évben tervbevett állami munkálatokat és ezek sorá­ban megemlékezett azokról a közmunkákról is, amelyeknek fedezetét nem a költségvetés, de a most tárgyalt törvényjavaslat biztosítja. Nem szükséges tehát, hogy e tekintetben ismétlé­sekbe bocsátkozzam. Annyit említek meg csu­pán, hogy az igénybevehető 15 millió pengős kölcsönből a legnagyobb részt az államvasúti beruházásokra szánja a kormány, mégpedig vasúti sínek kicserélésére, vagonok és biztosító ülése 1935 június 15-én, szombaton. 41 berendezések felújításaira. A kölcsön egyéb része a Krisztina-központ átépítésével járó munkára, hídépítésre, telepítési munkálatok el­végzésére, vízimunkálatokra, bekötő utak cél­jára és hajózási beruházásokra szolgál. Hogy a szükséges és hasznos közmunkák egyrészének fedezetét a kormány nem a költ­ségvetésben biztosította, hanem e törvényjavas­lat keretében kíván erről gondoskodni, ennek oka a kormánynak az a céltudatos törekvése, hogy egyrészt mindenképpen megóvni szándé­kozik a költségvetés realitását, másrészt olyan szűk körre kívánja szorítani a deficitet, hogy annak fedezetéről a pengő veszélyeztetése nél­kül lehessen gondoskodni. Az 1935/36; évi állami költségvetési előirányzatban tehát a közmun­kák céljáról szolgáló összegeket a költségvetési mérleg alakulására való figyelemmel a leg­messzebbmenő takarékosság figyelembevételé­vel szabta meg a kormány. Ezen kívül ezeknek a tételeknek egy részét a már elvégzett útépíté­sek és egyéb befejezett munkálatok kötötték le. Ezért vált szükségessé, hogy a költségvetési beruházásokban nem szereplő, de mégis okvet­lenül elvégzendő munkálatok költségeit a kor­mány külön javaslatban biztosítsa. E közmunkák költségeit & kormány a zár­számadásban az államháztartás egyéb kiadá­saitól elkülönítve szándékozik elszámolni és az évi zárszámadások során 'kíván jelentést tenni az országgyűlésnek arról, hogy e költség ter­hére milyen közmunkákat végeztetett el. Az el­számolást illetően ugyanez volt a gyakorlat az 1933 : II., az 1933 : XXVII. és az 1934 : XXI. te. adta hitelügyi felhatalmazásokkal kapcsolat­ban is. A világgazdasági válság szülte kényszerű­ség folytán ismételten felmerült már annak szükségessége, hogy bizonyos közmunkák fede­zete hitelműveletek útján biztosíttassék. Az ezekre a hitelmüveletekre adott felhatalmazások szakszerű vitája kellően megvilágította már en­nek a gesztiónak előnyös és hátrányos oldalait egyaránt és éppúgy megítélésének helyes szem­pontjait is. A magam szerény személyét illetőleg azon a véleményen vagyok, hogy a beteg közgazda­ság meggyógyulását ilyen mesterséges eszkö­zökkel teljessé tenni nem lehet, mert ennek ter­mészetes úton kell történnie, de bizonyos szűkre szabott kereteken belül közgazdasági szempont­ból is hasznosak lehetnek ezek a beruházások. A kért felhatalmazás alapján elvégzendő köz­munkák azonban legfeljebb másodsorban céloz­zák a gazdasági élet élénkítését, legfeljebb mint következményt, mert céljuk elsősorban olyan halaszthatatlan feladatoknak elvégzése, ame­lyeknek további halogatása költségükkel arány­ban nem álló károsodást jelentene nemzeti va­gyonunk értékállományában. Szerény vélemé­nyem szerint ezeket a beruházásokat tehát eb­ből a szempontból kell megítélni. T. Képviselőház! Mivel az az összeg, amely­nek hitelműveletek útján való megszerzésére a kormány felhatalmazást kér, csekélységénél fogva sem a pengő értékét nem veszélyezteti, sem a költségvetési egyensúlyt meg nem in­gatja, mivel továbbá a kölcsön terhére elvég­zendő közmunkák szükségesek és hasznosak, tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy a felhatalmazást a kormánynak megadni és a ja­vaslatot általánosságban és részleteiben elfo­gadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) -

Next

/
Oldalképek
Tartalom