Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-44
272 Àz országgyűlés képviselőházának UU- ülése 1935 október 15-én, kedden. gyelmi bíróság. Három fokon nem tudom hány, 12 vagy 14. teljesen független és érdektelen ember ítélkezik abban az ügyben. Ezeknek az embereknek ítélete iránt semmiféle aggályt és kételyt táplálni, támasztani nem lehet. Ami pedig végül a titkos választójogot illeti, amit úgy emleget a t. képviselő úr, hogy akkor azután majd ez a javaslat letűnik a látóhatárról, — én azt megmondani nem tudom, de talán akkor, ha ez meglesz, a képviselő úrnak nem lesz módjában ehhez a javaslathoz hozzászólni. (I)ulin Jenő: Ne mondja! — Dinnyés Lajos: Surgoth, mint próféta!) Ezekben voltam bátor a t. Képviselőház előtt röviden elmondani a magam véleményét a szőnyegen fekvő törvényjavaslatra vonatkozóan és ezt a javaslatot ezek miatt az okok miatt, másrészt a kormány iránt való bizalmamból kifolyólag teljes egészében, változatlanul elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot többen üdvözlik. — Dulin Jenő: Én a magam erejéből jöttem ide!) Elnök: Szólásra Fábián Béla képviselő úr következik. Fábián Béla: T. Képviselőház! Előttem felszólalt igen t. barátomhoz, képviselőtársamhoz és volt bírótársamhoz éppen nem argumentum ad hominemmel akarok élni, ha azt kérdezem, hogyha mi még mindketten a Markó-utcában nem lent, hanem fent ülnénk, (Derültség.) abban az esetben is az volna-e az igen t. barátom véleménye erről a törvényjavaslatról, (Surgoth Gyula: Ugyanaz!) mint ami most volt. Nekem az a meggyőződésem, hogy az én igen t. barátomnak más volna a véleménye, amint láttuk az első törvényjavaslatnál, amelynek módosítása ez a törvényjavaslat, amely most ide a képviselőház elé került, hogy igenis, a magyar bírói társadalom, amely nines hozzászokva ahhoz, hogy közéleti harcokat vívjon és a maga véleményével a közélet nyilvánossága elé lépjen, mégis legkiválóbb képviselőivel, mint például a Kúria akkori elnökével, a porondra lépett e javaslat ellen. A Kúriai akkori elnökében, azt hiszem, igen t. barátom is megállapítja sohasem volt, nincs és bizonyosan sohasem lesz semminemű politikai elfogultság. Az ő egész felszólalása és a Pesti Hírlapban írott cikkei mind azt bizonyították, hogy bizony a magyar bírói kar nagy aggodalommal nézi ezeket az intézkedéseket, amelyeket az igazságügyminisztérium törvényjavaslat formájában a Képviselőház elé hozott. Azok a cikkek, amelyeket Juhász Andor erről a kérdésről írt. legfőbb bizonyítékai annak, hogy még a legkiválóbb és legmagasabb fórumokon ülő és legmagasabb piedesztálon álló bírák is nagy aggodalommal nézték ennek a törvényjavaslatnak a Képviselőház elé terjesztését. Nekem, amikor ezt a törvényjavaslatot olvasom, legelső kérdésem az, hogy tulajdonképpen mi szükség volt erre a törvényjavaslatra. miért kellett ezt a törvényjavaslatot idehozni a Képviselőház elé 1 ? Valamennyiünknek, mindenkinek elfogultság nélkül itt a Képviselőház minden egyes oldalán meg kell állapítanunk, hogy a legutóbbi tíz esztendőben, tehát azalatt a tíz esztendő alatt, amely a háborúra és a forradalmakra következett, amikor tehát mindenütt történt valami olyan, ami normális kőiül menyek közt nem szokott előfordulni, a magyar bírói karban ilyen események nem fordultak elő. (Prower Sándor közbeszól ) T. barátom, összesen két eset volt csak tudomásom szerint, amikor egy királyi bíró és egy királyi ügyész ellen a nyilvánosság tudomása szerint is olyan vádakat hoztak fel, amelyek az illetők személyét súlyos kritika tárgyává tehették, ellenben ténylegesen meg kell állapítanunk, hogy ezeket a nehéz időket, ezt a tizenöt esztendőt, amely a háború és a forradalmak kora után Magyarországra következett, a magyar bírói és ügyészi kar nagyon jól megállotta. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar bírói és magyar királyi ügyészi kar nehéz időkben, keserves... (Propper Sándor: Ez a Tör eky-í tél etekre is vonatkozik?) Én most nem ítéletekről beszélek, mert hiszen ebben a törvényjavaslatban nem ítéletek felett akar kritikát mondani a Képviselőház, nem ítéletek miatt szükségeltetnek állítólag ezek az intézkedések, hanem azért, mert a bírák viselkedése, vagy mint az 5. § ban meg van állapítva, egyéb okok tették szükségessé ezeket a törvényi intézkedéseket. Meg kell állapítanom, hogy a tizenöt esztendőben volt hat olyan esztendő, az úgynevezett hat inflációs esztendő, amely alatt a magyar királyi bíráknak és ügyészeknek nem cipőtalpalással kellett foglalkozniok, hanem tényleg olyan nehéz gazdasági helyzetben éltek, amelyben a legnagyobb önmegtartóztatással és önmegtagadással kellett életük standardjáról lemondaniok, arról & standardról, amely nekik műveltségüknél, társadalmi állásuknál és ama magas pozíciójuknál fogva, amelyet betöltöttek, járt volnaMeg kell állapítanom, hogy éppen ezekben a nehéz időkben, — amikor nekem is szerencsém volt a bírói kar kötelékébe tartoznom — azok a királyi bírák és királyi ügyészek, akiknek otthonról nem volt meg a megfelelő anyagi megalapozottságuk, bizony egymásután adogatták el a régi, a jobb időkből származó értéktárgyaikat és ha a vagyonmentő vásárok statisztikáját megnéznénk, akkor azt látnánk, hogy ezeken a vagyonmentő vásárokon sok igen tekintélyes ós nagy szerepet betöltő magyar királyi bírónak és ügyésznek vagyona kótyavetyéltetett el. Ennélfogva tehát meg kell^ itt állapítanom,^— és ezt örömmel kell megállapítanom azért, mert {meggyőződésem szerint Magyarországon nemcsak a törvények jelentenek alkotmánybiztosítékot, hanem a bírói kar is és alkotmánybiztosítékot jelent a bírói kar színvonala is — hogy a magyar bíróságok ezekben a nehéz időkben olyan magas színvonalról tettek tanúbizonyságot, amely a nemzet értékrezervájában hatalmas és komoly szerepet játszik.Abban az esetben, ha itt ebben a t. Képviselőházban és az egész nemzeti közvéleményben valamennyien egyek vagyunk abban, hogy ezek az esetek, amelyeket itt előrelát ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, a múltban nem fordultak elő, vagy ha előfordultak, szórványosan fordultak elő, akkor nem tudom, hogy ezeknél az elő nem fordult, vagy egészen szórványosan előfordult eseteknél, amelyeket a régi törvények szerint is nagyszerűen el lehetett intézni és meg lehetett büntetni, meg lehetett torolni, mi szükség van arra, hogy most itt új intézkedéseket hozzunk, mi szükség van arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal felzaklassuk nemcsak a magyar bíróságok gondolatvilágát, hanem a magyar polgári társadalom jogtudó es joggal foglalkozó rétegének gondolatvilágát is, mert hiszen nekünk és mindenkinek, aki ebben az országban a régi alkotmány alapján áll, a királyi bíróságok nemcsak mint ítélkező hatóságok jelentenek sokat az ország életében, hanem a magyar királyi bíróságok függetlensége, érinthetetlensége jelenti
