Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-41

252 Az országgyűlés képviselőházának a szövetkezetnek szállított szénnél közreműködésére szükség nem volt, a szállított szén pedig használhatatlan rossz szén volt, mindkét cégnek 100 pengőt meghaladó vagyoni kárt okozott. Ezek a ténykedései a megkeresés szerint a büntetőnovella 50. §-ába ütköző s a második büntetőnovella 1. ^-ához képest a Btk. 380. §. 2. tétele szerint minősülő kétrendbeli csalás bűntettét látszanak megvalósítani. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett és az összefüggés nevezett képviselő személye és & vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. A tarpai választókerületben az 1935. évi április 27-ére összehívott országgyűlés Képviselőházába megválasztott képviselő megbízólevele Kenyeres K. Miklós névre van kiállítva, a budapesti kir. büntetőtörvényszék elnöke megkeresésében Kenyeres Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, a budapesti kir. főügyészség megkeresésében pedig a tarpai választókerület képviselőjét ekként jelöli meg: »Kenyeres Miklós, valódi nevén Kaufmann Mózes Jakab«. A vád szerint az «Aknasuhatag községben, 1895. évi február hó 15. napján született Kaufmann Mózes Jakab, kinek szülei Kaufmann Niszen és Kahán Bnuche voltak és aki izr. vallású, azonos a tarpai választókerületben Kenyeres K. Miklós néven megválasztott országgyűlési képviselővel. A nevezett képviselő és Pogány Mária által a Budapest székesfőváros IV. kerületi állami anyakönyv vezetőség előtt 1933

; évi július hó 7-én megkötött házasságról szóló és az iratokhoz hivatalos másolatban csatolt házassági anyakönyvi kivonaton, az »utólagos bejegyzések« rovatban van tüntetve, hogy n férj, aki a házasság megkötése alkalmával Kenyeres-Kaufmann Miklós néven szerepéit» »családi nevét Kenyeres-re • változtatta 1934. december 18.« Nem látszik igazoltnak az a körülmény, hogy a nevezett képviselő, "aki Aknasugatagon születésekor izr. vallásúnak és Mózes Jakab utónévvel vezettetett be a születési anyakönyvbe, az általa későbbi személyi okmányokon feltüntetett, evangélikus vallásra áttért és a keresztségben a Miklós nevet nyerte volna. A bizottság nem hivatott arra, hogy a nevezett képviselő által használt név jogossága vagy jogtalansága tekintetében ^állást foglaljon, mert erre az illetékes 'bíróság a hivatott. A név kérdése a bizottság előtt annyiban bír különös jelentőséggel, mert a névnek mint valamely személy megjelölésére használt szónak szabatos feltüntetése szükséges a jelen esetben azért, nehogy utóbb vita merülhessen fel a bűncselekménnyel terhelt egyén és azon országgyűlési képviselő személyazonossága tekintetében, akinek mentelmi jogát az arra illetékes hatóság felfüggeszteni kérte. A jelen eljárásban szereplő országgyűlési képviselő »Kenyeres K- Miklós« néven választatott meg, az ellene megindított eljárás folyamán a hatóságokhoz ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott beadványaiban Kenyeres Miklós nevet használja és ezzel a névvel írta alá ügyvédje részére a meghatalmazást is, képviselői megbízólevelét is ezzel a névvel mutatta be a képviselőháznak. Személyének megjelölésénél az ügy jelen állásában ezt a nevet mellőzni tehát nem lehet, mert ez az illető képviselő által tényleg hasnzált név s e névhasználat jogtalansága eddig megállapítva nincs. Megindult azonban a bűnhl. ülése 1935 június 28-án, pénteken. vádi eljárás a Kenyeres Miklós néven szereplő országgyűlési képviselő ellen tizenkettőrendbeli közokirathamisítás miatt és a megküldött iratok szerdát az a gyanú merült fel ellene, hogy a »Miklós« utónév használatára nem jogosult, hanem valódi neve: »Mózes Jakab«. Miután a név a személy megjelölésére szolgál, a jelén esetben pedig kétféle név használata vitás, albizottság az ezidőszerint vitássá tett mindkét nevet szükségesnek tartotta jelentésében az illető képviselő személyének megjelölésére felvenni- * A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresésében a tarpai választókerület országgyűlési képviselőjét úgy jelöli meg: »Kenyeres Miklós, helyesebben Kenyeres-Kaufmann Mózes Jakab«. Más okiratokban e néven is szerepel: »Kenyeres-Kaufmann Miklós«. Miután ezek a megjelölések az iratokban szintén előfordulnak, a bizottság ugyancsak a személyazonosság szempontjából e neveket is megemlíti. A bizottság előtt egyébként a személyesen megjelent képviselő elismerte, hogy a kir. főügyészség megkeresése reá vonatkozik. Minden vitán felül áll, hogy a nevezett képviselő ellen felhozott vádak alapján az eljárás lefolytatása szükséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Kenyeres K. Miklós (vagy amint megbízólevelét a képviselőháznak bemutatta: Kenyeres Miklós) országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis Kenyeres K. Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. T. Ház! Tekintettel arra, hogy azokat az ügyeket, amelyeknek a nyári szünet előtti elintézésére a kormány súlyt helyezett, a Ház letárgyalta, most már csak a Felsőház üzenetének átvétele céljából szükséges egy ülés összehívása. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozólag, hogy a Ház érdemleges üléseit folyó évi október hó 14-élg napoljuk el, legközelebbi érdemleges ülésünket tehát folyó évi október hó 14-én, hétfőn délután 4 órakor tartsuk s annak napirendjére^a további teendőkről való határozathozatalt tűzzük ti. A napirendhez hozzászólásra jelentkezett Eckhardt Tibor képviselő úr. Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Én az elnök úrnak a Ház üléseinek ilyen hosszú időre való elnapolási indítványával szemben komoly aggodalommal viseltetem és méltóztassanak megengedni, hogy a Háznak a mostani súlyos gazdasági és egyéb viszonyok között hosszú időre való hazaküldését, vakációztatását a magam és pártom nevében a leghatározottabban ellenezzem és ezt az ellenzést meg is indokoljam. Csak három lényeges kérdésre akarok rámutatni, amelyek közül az egyiknek a jelentőségét és aktualitását a miniszterelnök úrnak az egységespártban tegnap tett kijelentései csak fokozzák. Célzok a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban tett kijelentéseire, amelyekkel nemcsak hogy nem tudok egyetérteni, hanem amelyek miatt a Háznak nyáron való ülésezését is szükségesnek tartom. Mert semmi